KALETÁTÓL BICSKÉIG: AZAZ, MIÉRT KAPOTT KEGYELMET K. ENDRE?
Hetek óta azon kapom magam, hogy egy bonyolult labirintusban bolyongok, ami Kaleta Gábortól egészen a bicskei pedofilsegítő felmentéséig vezet, és közben behálózza a politikai közép- és felsővezetés számos szereplőjét. Lehet, hogy őrült vagyok, esetleg paranoid skizofrén? Bevallom, tényleg túl sok true crime műsort nézek mostanában, és gyerekkori szobám falán egy „I want to believe” feliratú poszter is díszelgett.
Azt is fontos leszögeznem, hogy sem nyomozó, sem tényfeltáró újságíró nem vagyok. Maximum természettudósként ismernek. De úgy gondolom, ügyesen tudom összefűzni az egymástól látszólag különálló eseményeket és problémákat egy egységes, logikai következtetés láncolatává.
Biztos vagyok benne, hogy mindenki találkozott már elmúlt években a köztudatba robbanó pedofilügyekkel, külön-külön. Viszont meglepően kevés törekvést láttam a médiában arra, hogy ezeket a híreket, az információk megannyi töredékét rendszerezze és együtt vizsgálja. Számos kérdést fel lehetett volna tenni, amit nem tettek fel, és rengeteg összefüggés van, amire nem világítottak rá eléggé.
Szeretnék most egy kísérletet tenni erre. Ha téged is érdekel, szerintem miért is mentették fel K. Endrét, és miért fedi egy iszonyatos mértékű sumákolás a pedofilbotrányokat, olvass tovább!
1. Kaleta Gábor, "felhasználói nevén Gyerekecske-combocska"
Kezdjük Kaleta Gáborral, az egykori perui nagykövettel, akit arról ismerhettek, hogy legalább 19,000 pedofil tartalom birtoklását bizonyíottak rá.
Honnan szerezte Kaleta Gábor mindezt? Egyetlen forrásból: a „Welcome to Video” nevű oldalról – egy olyan weblapról, amely a dark web legsötétebb zugaiban, a Tor-hálózat rejtekében működött, és kizárólag gyermekpornográf tartalmakat kínált. A szerver Dél-Koreában, egy Son Jong-woo nevű férfi lakásában működött. Az apró lakásban búgó gépek egészen addig zavartalanul kiszolgálták a világ egyik legnagyobb pedofil hálózatát, mígnem 2018. március 5-én a Koreai Nemzeti Rendőrség be nem törte az ajtót.
A lefoglalt szerver több mint 250,000 egyedi médiafájlt tartalmazott – ezek közül 45% korábban ismeretlen volt a nyomozóhatóságok számára. Ami azonban talán még dermesztőbb: az oldalnak több mint 1,3 millió regisztrált felhasználója volt. Hogyan növekedhetett ekkorára ez a hálózat?
A válasz a működésének beteg logikájában rejlik. A „Welcome to Video” pont-alapú rendszerrel üzemelt: a letöltésekhez szükséges pontokat bitcoin-befizetéssel lehetett megszerezni, vagy – ami még gyorsabb és veszélyesebb terjedést eredményezett – új, addig nem látott videók feltöltésével lehetett „kiérdemelni” őket. Így a közösség maga növelte a kínálatot és csábította az új tagokat.
A több mint 1,3 millió regisztrált felhasználó közül 4,073-an bonyolítottak pénzügyi tranzakciót az oldalon – vagyis ők fizettek a letöltésekért. Közülük 337 személyt tartóztattak le, miután az amerikai IRS-CI (Internal Revenue Service Criminal Investigation) nyomozói a bitcoin-tranzakciók nyilvánosan visszakövethető blokkláncán keresztül azonosították őket.
A letartóztatottak három csoportba kerültek besorolásra. Az egyik ilyen kategóriát az úgynevezett „extrém letöltők” alkották: olyan felhasználók, akik több ezer, sőt tízezer fájlhoz fértek hozzá, és akik a blokkláncelemzések alapján kiugró pénzmozgásokat mutattak a rendszerben.
Kaleta Gábor is ebbe a kategóriába tartozott: nála a hatóságok 19,697 médiafájlt foglaltak le.
A magyar Információs Hivatalt – vagyis az állambiztonságért felelős titkosszolgálatot – 2019-ben az amerikai hatóságok értesítették Kaleta Gábor ügyében. Ezután, április 23-án, két hírszerző kíséretében, a legnagyobb titoktartás mellett csempészték haza Kaletát Peruból.
Természetesen 2019-ben az ügyészség vádat is emelt ellene. Ám ha az Index 2020 februárjában nem ír róla, a magyar társadalom valószínűleg soha nem szerez tudomást az ügyről.
Miután azonban kiszivárgott a történet, kénytelenek voltak hivatalosan is foglalkozni vele. Ugyanebben a hónapban a Külügyi Bizottság napirendi pontként tárgyalta az esetet, ahol Menczer Tamás, az Információs Hivatal, valamint az ORFK osztottak meg néhány részletet. Ezeket a részleteket azonban 2030-ig titkosították!
Olyannyira próbálták titokban tartani a történteket, hogy még a bizottság fideszes elnöke, Németh Zsolt is azt nyilatkozta: bár a Magyar Közlöny már 2019-ben hírt adott Kaleta visszahívásáról, az okokat ő maga sem ismerte – sőt, a Külügyi Bizottságot sem tájékoztatták semmiről.
Kaleta 2001 óta a Külügyminisztérium alkalmazásában állt, és ez idő alatt soha nem bukott le az átvilágításokon. A kormány nem hozta nyilvánosságra, pontosan hányszor világították át, de megerősítették: a kinevezésekor átesett az ötéves érvényességű nemzetbiztonsági átvilágításon.
Ha valóban ötévente került sor újraértékelésre, akkor 2019-ig legalább három alkalommal kellett volna lebuknia. Ez a tény Vadai Ágnes képviselőnek is szemet szúrt, aki az ülés végén külön fel is vetette az átvilágítások megbízhatóságának kérdését.
Kaleta Gábor tárgyalása eredetileg 2020 márciusában vette volna kezdetét. Csakhogy pont akkor (!!!) lépett életbe egy koronavírus-járvány miatti vészhelyzeti kormányrendelet, amely lehetővé tette, hogy a bíróság tárgyalás nélkül, pusztán az iratok alapján döntsön az enyhébb súlyú bűncselekmények esetében.
Így történt, hogy Kaletát 2020 májusában – bírósági tárgyalás nélkül – ítélték el. 1 év felfüggesztett börtönbüntetést és 500,000 forintos pénzbírságot kapott.
Az ügyészség ezt az ítéletet nyilvánvalóan túl enyhének találta, és kezdeményezte a tárgyalás megtartását. A Budapesti Központi Kerületi Bíróság (BKKB) azonban ezt elutasította, és mindössze annyit módosított az ítéleten, hogy az 500 ezer forinthoz hozzáadott még 40 ezer forintot.
És ennyi.
Három nappal később az ügyészség elfogadta az ítéletet, és ezzel az eljárás lezárult. Jogilag ennek magyarázata is volt: az ügyészség korábban azt indítványozta, hogy Kaleta beismerés esetén 1 év szabadságvesztést kapjon 3 évre felfüggesztve. Ennek megfelelően a bíróság – még ha akarta volna – nem szabhatott volna ki ennél súlyosabb büntetést, hiszen nem léphette túl az ügyészi indítványt.
Azt hiszem, sokakban jogosan él a gyanú: vajon a bíró, az ügyész – vagy talán mindkettő – valóban az igazságszolgáltatás teljességére törekedett, vagy inkább csak a botrány gyors és csendes lezárására koncentrált? Sőt, van egy mozzanat, amely – bár súlyos jelentőséggel bír – alig kapott figyelmet a médiában, és amely tovább erősíti a kételyeket.
Szél Bernadett 2020. július 9-én levelet írt Polt Péter legfőbb ügyésznek, amelyben többek között az alábbi kérdést is feltette:
„A nyomozás kiterjedt-e annak vizsgálatára, hogy Kaleta Gábor fizetett-e a számítástechnikai eszközein tárolt felvételekért, milyen módon vett részt a külföldi hatóságok által felderített pedofil hálózatban, és végzett-e más tiltott tevékenységet?”
Polt Péter válasza július 24-én érkezett meg. A következő, meglehetősen semmitmondó és megnyugtatónak szánt mondat szerepelt benne:
„A nyomozás során nem merült fel arra vonatkozó konkrét adat, hogy a terhelt fizetett a számítástechnikai eszközein tárolt felvételekért, illetve – a vádiratban írtakon túl – más tiltott tevékenységet végzett volna.”
Ez a válasz azonban szembemegy minden logikával – sőt, egyenesen csúsztatásként értelmezhető.
Tudniillik: a „Welcome to Video” rendszeréből csak kriptovalutával lehetett letölteni tartalmat – pontosabban vagy bitcoinnal fizetve, vagy új, addig ismeretlen videók feltöltésével. Kaleta 19,697 fájlt birtokolt. A rendszer működésének ismeretében teljes képtelenség, hogy ezekhez bármiféle tranzakció nélkül juthatott volna hozzá. Ha valóban nem volt pénzmozgás, akkor feltöltőként kellett részt vennie – ami szintén súlyos bűncselekmény.
Mielőtt azonban feltesszük a Kaleta-ügyből logikusan következő, kellemetlen kérdéseket, fontos látnunk: nem ez volt az egyetlen eset, ahol sokkoló mennyiségű pedofil tartalom került elő, majd a vizsgálat gyanúsan gyorsan ért véget…
2. Egyed András és 300 felvétel Budapestről
2023-ban a Nemzeti Nyomozó Iroda házkutatást tartott Dobos Krisztina (a Szikra-mozgalom aktivistája) lakásán. A nyomozás eredetileg a „Hammer-bande” nevű, Budapesten turistákat megtámadó szélsőbalos csoport miatt indult: a rendőrök azt gyanították, hogy Dobos élettársa, a 37 éves Egyed András részt vehetett a támadások szervezésében. A lakásban lefoglalt laptopon azonban közel 70,000 gyermekpornográf fotót és videót találtak.
A felfedezés ellenére Egyedet nem vették rögtön őrizetbe, csupán beidézték. A kihallgatást már nem érte meg, néhány nappal később a régi biatorbágyi rakétagyárban öngyilkos lett, a nyomozást pedig azzal a végkövetkeztetéssel zárták le, hogy tekintettel a gyanúsított halálára további eljárási cselekményre nincs mód.
A magyar rendőrség azonban – a jelek szerint – nem bontotta ki a hálózati szálakat: sem a fájlok forrását, sem az esetleges terjesztést, sem Dobos Krisztina felelősségét nem vizsgálták érdemben. A biatorbágyi iratcsomó ezzel gyakorlatilag „fiókba került”, akárcsak korábban Kaleta anyagai.
De van itt még valami! A „Hammer-bande” nevű, szélsőbaloldali gyökerű antifasiszta szervezet – bár elsősorban Németországhoz köthető – néhány szállal Ausztriához is kapcsolódik. Ezért az osztrák hatóságok is érintettek voltak az ügy felgöngyölítésében.
Nem kellett sok kutatás ahhoz, hogy rábukkanjak egy „16488/J (XXVII. GP)” sorszámú írásbeli kérdésre, amelyet Christian Hafenecker, az Osztrák Szabadságpárt képviselője több párttársával együtt nyújtott be Gerhard Karner szövetségi belügyminiszternek. A dokumentum nyilvánosan elérhető az osztrák parlament hivatalos oldalán:
📄 Parlament.gv.at – Dokumentum PDF
Ebben egy súlyos állítás szerepel: a hálózatban lefoglalt 70,000 felvétel közül mintegy 300-at Budapesten, a gyanúsított partnerének lakásán készítettek .És mi történt ezzel az információval Magyarországon?
Lényegében semmi.
Egy-két kormánypárti holdudvar-média röviden foglalkozott vele – vélhetően azért, mert az ügy baloldali szálat is tartalmazott. De a hatóságok, Egyed András öngyilkossága után nem folytatták a nyomozást. Még az osztrák parlament is több figyelmet szentelt az ügynek, mint a magyar államapparátus.
3. Csak letöltötte. Amúgy is meghalt. Nincs is ügy.
Ezek után teljesen jogosan merülnek fel bennünk különböző kérdések. Először is Kaleta több mint 19,000 darab fájljával kapcsolatban.
Ez elképesztő mennyiség. Még a legelvetemültebb függők sem halmoznak fel ennyi tartalmat rövid idő alatt. Szinte kizárt, hogy – bocsánat a nyers megfogalmazásért – Kaleta ezt a mennyiséget csupán saját használatra gyűjtötte volna össze. Ráadásul, ahogy azt már korábban említettük, az amerikai nyomozók az „extrém letöltők” kategóriájába sorolták őt – vagyis olyan felhasználók közé, akik tízezres nagyságrendben vásároltak vagy szereztek be anyagokat.
Ez nem egy „hobbiszintű” bűncselekmény. Ez logisztikai szintű begyűjtés. Olyan, mint ha valaki két üvegházban marihuánát termelne otthon – senki sem hinné el róla, hogy mindezt kizárólag saját fogyasztásra teszi.
Ennyi fájlhoz való hozzájutás valószínűbb módja a kereskedelmi cél. Ez a mennyiség inkább egy terjesztő, közvetítő szerepkörre utal, nem pedig egy magányos fogyasztóra. És ez csak az egyik ügy.
Ugyanezek a furcsa mintázatok Egyed András esetében is megfigyelhetők. A két történet között több párhuzam is kirajzolódik: Mindkét esetben hihetetlen mennyiségű illegális tartalomról volt szó. Mindkét esetnél a nyomozást a lehető legrövidebbre zárták. Mindkét ügyben felmerült a gyanú, hogy a hatóságok szándékosan hagytak megválaszolatlanul súlyos kérdéseket.
Ezen kérdések közül néhány:
Miért állította Polt Péter azt Szél Bernadettnek, hogy Kaleta nem fizetett a felvételekért, miközben ez nyilvánvalóan lehetetlen egy olyan platformon, amely kizárólag kriptovalutás tranzakciók útján működött?
Nem lehetséges, hogy ezzel a minősítés szintjét próbálták lejjebb vinni, hogy így a bíróság tárgyalás nélkül dönthessen?
Miért nem vizsgálták, hogy Kaleta nem csupán letöltött, hanem meg is osztott, terjesztett-e anyagokat?
Hogyan lehetett, hogy Kaleta – 2001 óta külügyes alkalmazásban – háromszori átvilágításon is átcsúszott anélkül, hogy lebukott volna?
Miért titkosították a külügyi bizottság ülésének jegyzőkönyvét 2030-ig?
Miért szüntette meg a rendőrség automatikusan a nyomozást Egyed András halálával?
Miért nem tárták még fel, mi szerepel azon a 300 magyarországi felvételen?
Kik a felvételeken szereplő felnőttek? És ami talán a legmegrázóbb kérdés: kik azok a gyerekek? Honnan származnak? Mi lett velük azóta?
4. Két és fél rész Édenkert
Nem kell a koreai Welcome to Video mélységéig ereszkednünk ahhoz, hogy a gyomorforgató részletek hazai megfelelőjébe ütközzünk. 2020 nyarán derült ki, hogy a dark weben magyar nyelvű pedofil fórum, Édenkert 2.0 is létezett. A fórum tartalmát egy etikus hekker már 2017-ben lementette, majd teljes egészében a PestiSrácok szerkesztőségére bízta; onnan adták tovább az anyagot a rendőrségnek – így került hivatalos nyomozás alá a több mint ezer tagot számláló közösség.
A portál július 20-án indította „Pokol az Édenkertben” című sorozatát, az első részben a fórum struktúráját és a felhasználói listát bontották ki, a második részben pedig már arról írtak, hogy egyes tagok szó szerint „bérelnek” gyerekeket, sőt részletes tanácsokat osztanak meg a lebukás elkerülésére. A cikkek végén rendre ott állt a „folytatjuk!” ígéret – a harmadik epizód azonban sosem jelent meg.
Közben a rendőrség 2020 júliusában annyit közölt, hogy több fórumtagot már beazonosítottak, számos eljárás vádemelési javaslattal zárult. A nagy áttörés 2021. május 5-én jött: a Készenléti Rendőrség, a TEK, valamint az Europol és az Interpol közreműködésével nyolc helyszínen csaptak le, négy embert őrizetbe vettek, köztük a fórum üzemeltetőjét is; bűnszervezetben elkövetett gyermekpornográfiával gyanúsították őket. A razzia után mindössze egy rövid rendőrségi közlemény látott napvilágot, majd ismét csend lett – sem részletes vádirat, sem médiafolytatás nem került nyilvánosságra.
És talán nem véletlen, hogy a sorozat szerzője, Füssy Angéla 2024 őszén felmondott a PestiSrácoknál, távozását egy rövid közleményben jelentette be, amelyben megváltozott körülményekről beszél.
Kíváncsi vagyok, hogy az egyik legnagyobb port kavaró cikksorozat 3. része miért nem készült el soha a megígért tényfeltárással és konkrétumokkal.
5. Schadl Györgytől Semjén Zsoltig
Játsszunk el egy gondolattal: Mi van akkor, ha valóban létezik egyfajta nyomásgyakorlás a bíróságokra, az ügyészekre és a sajtóra a politikai elit részéről? És ha például Kaleta Gábor – vagy akár Egyed András – nem pusztán magáncélból tartott gyermekpornográf felvételeket, hanem pénzért vagy egyéb szívességekért cserébe tovább is adta őket, akkor kik lehettek ebben érintettek a hatalom felsőbb köreiből?
Van-e egyáltalán okunk ilyen súlyos feltételezéseket megfogalmazni? Ahhoz, hogy erre választ keressünk, érdemes egy pillanatra rátérni a „Schadl–Völner-ügyre”. Nem szükséges minden részletét ismerni, de a lényeget érdemes felidézni azok számára, akik nem követték figyelemmel az eseményeket.
Schadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöke 2021 novemberéig töltötte be tisztségét, amikor is őrizetbe vették. A vád szerint rendszeresen készpénzt juttatott Völner Pál igazságügyi államtitkár-helyettesnek, cserébe azért, hogy minisztériumi befolyását felhasználva segítse a végrehajtói kinevezéseket. A Központi Nyomozó Főügyészség szerint 2018 és 2021 között Völner így összesen 83 millió forint kenőpénzhez jutott, míg Schadl a pozícióba juttatott végrehajtóktól csaknem 924 millió forintot szedett be „jutalék” címén.
A pénz borítékokban cserélt gazdát, a rendszer működését pedig a minisztériumi háttér segítette. Az ügy jelenleg is zajlik, összesen huszonkét vádlott ellen folyik eljárás a Fővárosi Törvényszéken. A „Schadl–Völner-ügy” máig az egyik legnagyobb és legfeltűnőbb korrupciós botránynak számít Magyarországon.
„Még izgalmasabb is lehetett volna az ügy, ha az ügyészség végzi a dolgát, és a sajtó nem csak a felszínt kapargatja” – fogalmazott Hadházy Ákos egy, a YouTube-on közzétett videójában („A szálak a magasba vezetnek: A Karmelitába”). És valóban, van egy olyan mozzanata ennek az ügynek, amely – legalábbis eddig – nem kapta meg azt a figyelmet, amit megérdemelne, sem a közvélemény, sem a média, sem pedig az ügyészség részéről.
https://www.youtube.com/watch?v=rHlw19-WcwQ
Hadházy szerint ugyanis nem is Schadl György volt a hálózat igazi feje, hanem egy bizonyos R. Róbert, akit maga Schadl is csak úgy emlegetett: „a gazdám”. R. Róbertről Hadházy úgy beszél, mint egy háttérben mozgó „elintéző emberről” – olyasvalakiről, aki megfelelő összegért cserébe készséggel megoldja a hozzá fordulók ügyeit, legyen szó akár pozíciókról, engedélyekről vagy egyéb előnyökről.
Több egymástól független tanúvallomás szerint R. Róbert szoros és kölcsönösen előnyös kapcsolatot ápolt Rogán Antallal. A nyomozati iratokból úgy tűnik, ez az együttműködés sajátos adok-kapok rendszerben működött: R. Róbert Rogántól például állami vállalatok vezetőinek leváltását remélte, cserébe pedig olyan kompromittáló információkkal szolgált, amelyeket Rogán különféle politikai vagy gazdasági ellenfelek ellen használhatott fel.
Az egyik, nyomozati anyagokban fellelt dokumentum különösen beszédes: a kormany.hu oldalról kinyomtatott papíron, amelyen parlamenti képviselők fotói és nevei szerepeltek, R. kézzel írt megjegyzéseket tett – mindegyik politikus arcképe mellé jegyzetelte, hogy kit mivel lehet zsarolni.
A Varga Mihály pénzügyminiszter mellett olvasható bejegyzés szerint például az ellene bevethető információ az lehet, hogy „Karcag és Szolnok között 10 ezer hektárt nyúlt le”. Mindez természetesen még nem bizonyíték, de arra mindenképp rámutat, hogy egyesek milyen rendszerszintű eszközökkel próbálhatták befolyásolni a politikai döntéshozatalt.
Ami azonban ebből számunkra most a legérdekesebb: az a kézzel írt megjegyzés, amit Semjén Zsolt, a miniszterelnök-helyettes arcképe mellé írt R. Róbert…
“Homokos! Több videó felvétel van. Orális szex a vadászházban cigány fiúkkal.”
Hogy valóban léteztek-e kompromittáló felvételek Semjén Zsoltról, az ma sem teljesen világos. Az ő esetében nem áll rendelkezésre közvetlen bizonyíték – legalábbis a nyilvánosság előtt. Az viszont szinte biztosra vehető, hogy más politikai szereplőkről igenis voltak ilyen anyagok Schadl György birtokában.
Több sajtóorgánum is beszámolt róla, hogy a nyomozás során az ügyészség kompromittálónak minősített anyagokat talált Schadl páncélszekrényében. Az RTL Híradó az általuk látott jegyzőkönyvekre hivatkozva azt írta, hogy a széfből két fényképet, két DVD-lemezt és egy papírlapot foglaltak le, utóbbin számítógépes üzenetváltások szerepeltek. A híradás szerint az egyik DVD-n egy közszereplő vezetékneve is szerepelt.
Mindez azt jelzi: az ügyészség maga is elismeri, hogy Schadl olyan felvételeket őrzött, amelyek – legalábbis elvileg – alkalmasak lehettek közszereplők zsarolására. Ezt a gondolatmenetet továbbfűzve tehát már nem tűnik teljesen elképzelhetetlennek az sem, hogy az egyik ilyen anyag valóban Semjén Zsoltot ábrázolta – a korábban emlegetett „roma fiúkkal” kapcsolatos pletykákra utalva.
Ami viszont különösen figyelemre méltó: a hatóságok ezekkel a felvételekkel kapcsolatban nem indítottak külön eljárást, nem vizsgálták a tartalmukat érdemben, és mivel Schadl sem tartott rájuk igényt, a bíróság egyszerűen elrendelte azok megsemmisítését.
És talán még ennél is beszédesebb, hogy sem Semjén Zsolt, sem Varga Mihály, sem más, akinek a neve szerepelt azon a bizonyos kézírásos listán, nem tett feljelentést Hadházy Ákos ellen.
Na de milyen cigány fiúk lehetnek Semjénnel egy videón? Merüljünk el végre a kegyelmi ügy ingoványos mocsarába.
6. Novák Katalin őkegyelmessége
Ahogy azt a 444 is megírta, Novák Katalin, korábbi köztársasági elnök 2023. április 27-én kegyelmet adott Kónya Endrének, a bicskei gyermekotthon volt igazgatóhelyettesének. Kónya tudomással bírt arról, hogy az intézmény vezetője, Vásárhelyi János, 2004 és 2016 között legalább tíz kiskorú fiút molesztált – mégsem tett semmit az ügyben.
De hogyan is kezdődött mindez?
2010-ben egy Horváth Szabolcs nevű fiú nevelőszülőktől került a bicskei gyermekotthonba. Már a következő évben, 2011-ben vallomást tett Vásárhelyi ellen, gyermekbántalmazás gyanújával. A nyomozás ugyan elindult, ám – különös módon – vádemelés nélkül lezárult.
Sőt, 2016 augusztusában – tehát jóval az első vallomás és nyomozás után – Vásárhelyi Jánost még ki is tüntették. Orbán Viktor előterjesztésére megkapta a Magyar Bronz Érdemkeresztet (polgári tagozat), „a hátrányos helyzetű gyermekek nevelése és önálló életre való felkészítése iránt példaadó elhivatottsággal végzett munkájáért” – állt az indoklásban.
Csak 2016 szeptemberében függesztették fel az állásából, miután az otthon egy másik lakója, Pop Mert Julián, feljelentést tett ellene. Az ügy bíróság elé került, és Vásárhelyit – elsőrendű vádlottként – 2019-ben nyolc év fegyházbüntetésre ítélték.
A büntetés súlyához képest feltűnően enyhének tűnt, amit azzal is indokoltak, hogy a vádlott korábban magas állami kitüntetésben részesült…
Kunstár Béla, a bicskei gyermekotthon egykori nevelője a bírósági eljárás másodrendű vádlottjaként szerepelt, mivel a vád szerint legalább négy kiskorúnak fizetett szexuális szolgáltatásokért. Ennek ellenére mindössze másfél év felfüggesztett börtönbüntetést kapott.
A történet harmadik kulcsszereplője, Kónya Endre, az intézmény igazgatóhelyettese volt. Ő azzal vált ismertté, hogy bár tudott Vásárhelyi János évekig tartó molesztálásairól, mégsem tett semmit. És mégis: 2023 áprilisában Novák Katalin köztársasági elnök titokban kegyelmet adott neki – a döntés hátteréről azóta sem derült ki semmi.
A kegyelmi botrány kirobbanását követően szokatlan gyorsasággal kezdtek eltűnni a nyomok. A Gyermekvédelmi Főigazgatóság honlapjáról szisztematikusan törölték azokat az anyagokat, amelyek említést tettek az elítélt igazgatóról és helyetteséről. Eltűnt a gyermekotthonoksportja.hu oldal is, amelyen többek közt olyan tartalmak szerepeltek, amelyek Vásárhelyiék közös programjait dokumentálták Orbán Viktor testvérével, illetve a felcsúti Puskás Akadémiával.
Kunstár Béla szerepe a történetben különösen figyelemre méltó. Miközben az otthonban nevelőként dolgozott, milliós árbevételű cégekben volt érdekelt, köztük olyanokban is, amelyek a Mészáros Lőrinc-féle üzleti birodalomhoz tartoztak. Bár formálisan a szerepe ezekben a cégekben tisztázottnak tűnik, anyagi helyzete alapján biztosan nem volt rászorulva arra, hogy gyermekotthonban dolgozzon: 2018-ban – az évben, amikor elítélték – saját Facebook-oldalán osztott meg egy fotót, amelyen egy fehér Lamborghinivel pózol.
És itt merül fel a kényelmetlen kérdés: Ha Kunstár ilyen jól keresett, mégis miért vállalt munkát egy gyermekotthonban?
7. Minden út a vadászházba vezet
És ha már itt tartunk: hogyan vezetnek ezek a szálak éppen Semjén Zsolthoz?
Nos, a válasz egy újabb, nyugtalanító fordulaton keresztül érkezik. Kunstár az elítélése után, próbaideje alatt egy gyermektáborban kezdett dolgozni – annak ellenére, hogy már jogerősen el volt tiltva attól, hogy gyermekekkel foglalkozzon. Az ügy országos botrányt kavart, és Magyar Péter is megszólalt: szerinte Gulyás Gergelynek le kellett volna mondania, mivel a tábort az ő minisztériuma támogatta.
Gulyás azonban hárított, és azt válaszolta, hogy nem az ő tárcája az illetékes, hanem az Egyházi és Nemzetiségi Kapcsolatokért Felelős Államtitkárság – amely, nem mellesleg, Semjén Zsolt közvetlen irányítása alá tartozik.
Ez persze önmagában talán még nem lenne elég. De a körülmények kísértetiesen kezdenek egy irányba mutatni.
Kunstár Béla kiterjedt kapcsolatrendszert épített ki Fejér megye térségében, Bicske, Csákvár, Felcsút és Alcsútdoboz vidékein – amit a NER szívcsakrájának is emlegetnek. Itt található a Pancho Aréna, a hatvanpusztai Orbán-birtok, és nem utolsósorban Semjén Zsolt csákvári vadászháza is.
Véletlen volna mindez? Konspiráció? Meglehet. De mégis nehéz nem összekötni a pontokat. Mert tény: az a Kunstár Béla, aki kiskorú fiúknak fizetett szexért, másfél év felfüggesztettet kapott, majd visszakerült a gyerekek közelébe. Egy olyan táborba, amely több szálon is összekapcsolódik azzal a Semjén Zsolttal, akiről a Schadl–Völner-ügy nyomozati iratai alapján az a hír járja, hogy kompromittáló felvételek készültek róla roma fiúkkal egy vadászházban.
És mit ad isten: Semjén vadászháza pontosan 20 kilométerre van Bicskétől.
Meg hát, valljuk be, Semjén Zsoltnak és holdudvarának mintha különös érzéke lenne ahhoz, hogy mindig pont rosszkor legyenek rossz helyen – és valahogy ebből mindig az lesz, hogy összepedofilozzák szerencsétlen embert.
Így fordulhatott elő az is, hogy Semjént összefüggésbe hozták Rónaszéki Gábor római katolikus lelkipásztorral, akiről az elmúlt évek során kiderült: éveken át molesztált kiskorú fiúkat. Rónaszéki főnöke ebben az időszakban nem más volt, mint Kuminetz Géza, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jelenlegi rektora – akivel Rónaszéki még a hittudományi akadémia padjait is együtt koptatta.
A legendás Rónaszéki–Kuminetz-barátság nemcsak egyházi berkekben volt közismert, de sokak szerint közös “relaxációs tanyájuk” is volt Jánoshalma határában, ahol állítólag időnként politikusvendégek is megfordultak. A beszámolók szerint ilyen vendég volt például Bányai Gábor, a térség fideszes országgyűlési képviselője, és – hogyan is lehetne véletlen ez is – Semjén Zsolt, aki ekkor még Kalocsán keresztül, majd országos listáról jutott mandátumhoz.
A Válasz Online kérdésére Kuminetz Géza megerősítette, hogy valóban tartott fenn közös tanyát Rónaszékivel, ám azt is hozzátette, hogy ma már nem közös, és hogy a vendégek nem politikusként voltak jelen, csak “szentmiséket tartottak”.
8. Horváth Szabolcs
Tragikus sors jutott Horváth Szabolcsnak, annak a fiúnak, aki már 2011-ben vallomást tett Vásárhelyi János ellen gyermekmolesztálás miatt. Ő volt az egyik első, aki nyíltan szembement a bicskei gyermekotthon hatalmi struktúrájával – de nem élhette meg, hogy az igazságszolgáltatás valóban kimondja, amit ő már akkor tudott.
A hivatalos verzió szerint Szabolcs 2016-ban öngyilkosságot követett el: a hatósági jelentések alapján vonat elé vetette magát. De ahogy ez az ügy számos más részletére is igaz, itt is gyorsan világossá válik: a valóság jóval összetettebb lehet.
Milánovics Danica, a Fészek Gyermekvédő Egyesület munkatársa személyesen ismerte Szabolcsot. Hosszú éveken át tartotta vele a kapcsolatot, rendszeresen leveleztek. Tapasztalatait, a fiú történetét és a botrány egész hátterét a „Lélekgyilkosok – a bicskei pedofil és kegyelmi botrány hiteles története” című könyvében foglalta össze.
Ebben olyan részleteket is megoszt, amelyek alapján meggyőződésévé vált: Szabolcs nem lett öngyilkos – megölték.
A könyvben idézett levelezésük utolsó darabjaiban Szabolcs egy személyes találkozót sürgetett, mert valami nagyon fontosat akart mutatni a telefonján. A találkozó végül nem valósult meg – pár nappal később Szabolcs halott volt. A következő részlet Danica könyvéből származik:
Danica a Telexnek adott interjúban arról is beszélt, hogy mára mély bűntudatot érez, amiért nem vette észre azokat az árulkodó jeleket, amelyek visszatekintve egyértelműek:
„Sajnos az sem volt gyanús nekem, hogy laptop és mobiltelefon is volt nála (tehát volt rá pénze valamiből), és hogy ennyire szabadon mászkálhat (a gyermekotthonokban ez nem szokás).”
9. Bayer meg a haverok
És persze mondhatnánk, hogy az egész csak túlzás, összeesküvés-elmélet, paranoiás gondolatsor. Talán csak mi látjuk bele – túl sok sorozat, túl sok „true crime”, túl sok sötét gyanú.
De vajon akkor is így gondolnánk, ha nem egy ellenzéki politikus vagy „sorosista aktivista” hozza szóba a pedofíliát a hatalom környékén – hanem egy hithű fideszes? És ha ő maga elismeri, hogy húsz évvel ezelőtt már tudott arról, hogy egy hozzá közel álló „harcostársa” kisfiúkért jár Thaiföldre – és mégsem tett semmit? Akkor is csak összeesküvés-elméletnek nevezzük?
Mert ez történt.
Bayer Zsolt, a Fidesz egyik leglojálisabb publicistája a Hír TV Háttérkép című műsorában maga mondta el, hogy egykori barátja évekkel ezelőtt bevallotta neki: meleg, és azért utazik rendszeresen Thaiföldre, mert ott „kisfiúk is rendelkezésére állnak”.
www.rtl.hu/hirekA Szájer-botrány kapcsán élő adásban vádolta meg pedofíliával egykori harcostársát Bayer Zsolt. A kormánypárti publicista a
Bayer nem próbálta leállítani, nem tett feljelentést, nem rázta meg a közvéleményt, csak elmesélte, mintha valami anekdotát idézne egy cigifüstös szerkesztőségi estéről. A kijelentés méltán váltott ki közfelháborodást: többek közt Szél Bernadett, Orosz Anna és a Jobbik is ismeretlen tettes ellen tettek feljelentést pedofília gyanúja miatt, és azt is indítványozták, hogy Bayer Zsoltot tanúként hallgassák ki.
De – nem hallgatták ki. Semmi sem történt. Semmi. Mint annyiszor korábban.
10. Epilógus
De akkor most, a végén, tegyük fel azokat a kérdéseket, amelyek valószínűleg mindannyiunk fejében ott kavarognak.
Nem lehet, hogy Kaleta Gábor ügye éppen azért zárult le ilyen gyorsan, és kapott feltűnően enyhe büntetést, mert ez volt a hallgatás ára? Hogy ne kelljen tovább kutakodni, kérdezni, nyilvánosság elé vinni azt, amit a rendszer inkább elfelejtene?
Nem lehet, hogy azért nem vizsgálták meg alaposan, kikkel kereskedhetett Kaleta a képekkel – ha egyáltalán – mert a szálak túlságosan is magasra vezettek volna? Nem lehet, hogy azért ment át a nemzetbiztonsági átvilágításokon, mert ő pontosan tudta, kiknek mit ad el?
Nem pont ugyanezért állították le a nyomozást Egyed András halála után is? Ki tudja, kik szerepeltek azokon a felvételeken, amelyeket élettársa lakásán készítettek? És ha ezt vizsgálták, miért nem lett nyoma? Ha nem vizsgálták – miért nem?
Miért tűnt el az Édenkert 2.0 pedofil fórum a hírekből – miután kiderült, hogy több mint ezer magyar felhasználó regisztrált, köztük olyanok is, akik „gyermekbérlésről” beszéltek? Miért nem jelent meg több cikk róla? Talán mert valaki(k)nek ez sem hiányzott a nyilvánosságban? És valóban csak pletyka lenne, hogy Füssy Angéla ezért hagyta ott a Pesti Srácokat – mert fentről érkeztek az utasítások, mit lehet még megírni, és mit nem?
És mi lett azzal a bizonyos lappal, amit Hadházy Ákos mutatott be, és amelyen képviselők arcképei mellé kézzel írt, zsarolásra alkalmas információk szerepeltek? Miért nem foglalkozott ezzel sem a sajtó, sem az ügyészség? És ha tényleg szerepelt rajta egy kompromittáló utalás Semjén Zsoltra, miért nem szólalt meg ő maga sem?Talán mert valóban létezett az a bizonyos videó, amely pont Schadl páncélszekrényében lapult?
És vajon miért dolgozott Kunstár Béla éveken át nevelőintézetben, miközben többmilliós árbevételű cégekben volt érdekelt? Mi vonzotta oda? Talán az, hogy így észrevétlenül férhetett hozzá gyermekekhez, akiket a gazdasági és politikai elit egyes tagjainak közvetített ki? Ebből volt pénz a fehér Lamborghinire?
Nevetséges gondolat lenne, hogy Vásárhelyi János és Kunstár Béla meglepően enyhe ítéletének, valamint Kónya Endre kegyelmének köze lehet ahhoz, hogy a bicskei gyermekotthonból magas rangú politikusoknak közvetítettek ki fiatalokat? Például Semjén Zsolt vadászházához, alig néhány kilométerre Bicskétől?
És nem lehet, hogy a tragikus körülmények között elhunyt Horváth Szabolcs, aki már 2011-ben vallott Vásárhelyi ellen, az egyik olyan “cigány fiú” volt, aki belülről is láthatta a vadászházat? Szegény Bence egyike lehetett azoknak, akik Semjénnel egy videón szerepeltek…?
Az egymástól látszólag független ügyek egyetlen, félelmetes mintázatot rajzolnak ki, amely alapján nem elrugaszkodott feltételezés, hogy a politikai elitben is helyet foglalnak súlyos bűnöket elkövető személyek. Az ő érinthetetlenségük azonban nem egyéni szívesség, hanem egy tudott, de elnézett bűnösségre épülő hallgatási alku, a rendszer stabilitásának elengedhetetlen feltétele. Ha ugyanis egyetlen kulcsszereplő is megbukik, az lavinát indíthatna el, amely a zsarolásra épülő kártyavárat is magával rántaná. Ebben a játszmában a pedofília bűnének eltussolása a hatalom megőrzésének piszkos záloga, melynek végső árát mindig az áldozatok fizetik meg, akiknek sorsa és igazsága másodlagossá válik a politikai túlélés oltárán.