Kicsit másképp látom a dolgokat mint régen, igazából az évek alatt rengeteg dologról megváltozott a véleményem, leginkább magamról. Pár éve azt gondoltam az egész világ ellenem van, miközben én voltam a világ ellen és minden olyan dolog ellen ami kell az élethez. Régen azt gondoltam az emberek szándékkal bántanak engem, aztán megtapasztaltam milyen bántani valakit, miközben eszem ágában sem állt ezt tenni. Ha valaki hazudott nekem egyből a pokolban égettem a szememmel, aztán azon kaptam magam, hogy hazudok, mert félek az igazsággal bántani másokat… Emlékszem, hogy mindig sírtam és azt vártam, hogy valaki mentsen már meg engem ettől a sok rossztol, azt gondoltam, hogy én mindent megtettem, de aztán álltam ott és tudtam, hogy még annyi mindent tehettem volna…. Utaltam magam, gyűlöltem azt aki a tükörből néz vissza rám, de ma már kócos hajjal, smink nélkül is képes vagyok belenézni a tükörbe, már nem félek, mert nem félhetek életem végig attól, hogy az embereknek majd valami nem tetszik rajtam. Minden nap azt teszem amit akarok, azt eszem amit akarok, akkoris ha hizlal, azt veszek fel amit akarok, akkoris ha az a ruha másnak talán nem tetszik majd, a hajamat is úgy csinálom ahogy nekem tetszik…mert más véleményétől én nem leszek több sem kevesebb.
romaincrisis
turnnoffyourmind
yousharknotpass
izzy806