Velünk véget ér @szurrealista - Tumblr Blog

Kislányom ma reggel :

" Anya olyan szép vagy. Anya nagyon szeretlek. Szép vagy"

Fázom,

hiába húzom a szívemre

ezt a dunyha-nehéz világot

Szoktam dühös lenni, néha a gondolataimban veszekedni is szoktam másokkal.

Kimondani ?

Nem tudom őket.

Mert egyszer valaki évekig azt éreztette velem, hogy ez csak hiszti. Fogjam be. Az ő baja amúgyis nagyobb az enyémnél.

És én évek óta hallgatok, pedig már nem indokolja semmi a csendemet.

Szeretném ha ez az év más lenne.

Ne gyújtsd fel magad, hogy másokat melegen tarts

Lányom : Nem baj, hogy nem úgy tűnik mint egy kakas, csak el kell hinni róla, hogy egy kakas.

Amikor azt mondtad hiányzom, éppen valaki máshoz siettél és nekem így kellene most elhinnem valaki másnak, hogy nem vagyok pótléka valami jobbnak.

Amikor azt mondtad, sosem hagysz magamra, már máshol volt a szíved és nekem mindezek után kellene elhinnem, hogy valaki önmagamért szeret.

Azt reméltem, hogy jobb és több lehetek magamnál, de azt sem tudom ki vagyok...

Te voltál a kiutam, egy sötét és mély gödörből, de a sötét és mély gödör addigra már a lelkembe itta magát.

Néha szoktam sírni, és?

Én legalább érzek.

Fogalmam sincs,

hogy mindig ennyire gyenge voltam,

vagy valaki más tett azzá...

Hazudtam, amikor azt mondtam nem számít. Igenis számított. Talán egy kicsit most is számít.

Mert így nőttem fel,

értéktelen voltam

és belül mindig az a buta gyerek maradok

Sosem leszek elég értékes.

Mondd mennyi fájdalmat nyelsz még le mielőtt végleg megfulladsz?

Azt sosem felejtem el, hogy mikor sírtál én addig simogattalak ameddig el nem aludtál a karjaimban, de te hagytad, hogy sírva aludjak el minden este.

Talán ha akkor nemet mondok,

most boldogabb lehetnél.

Velünk véget ér