Maradok.

Mert minden, amire valaha vágyhattam, kitárulkozik, elhever lábam előtt, és legyőztem ezerszer ezt a nagyvárost, ezeket a halottakat, ezt a megnémult hangomat, ezt a vérző tavaszt, ezt a skizofrén nyarat, ezt a félénk őszt, ezt a megalázó telet, és szürke...

[thepaperbeast]

[bluereevesphotography]

[requiem-on-water]

by Simon Berger

[klassizismus]

Le Loup dans la neige, Félix Bracquemond, 1864

[escuerzoresucitado]

[notpikaman]

[olesyaparfenyuk]

Section XIV (Prunksaal der Österreichischen Nationalbibliothek)

© schwarzkopfnonne

[dennsokagi-deactivated20221213]

[diamanb]

[kinekkellez]

Minden alkalommal a labirintusban kötök ki.... Mindegy mennyire igyekszem megcélozni a boldogságot, az irányt elvétem, és újra egyedül ülök egy padon a sötétben.

[kinekkellez]

Akkor hittem azt, hogy felnőttem, amikor már senki nem mondhatta meg többet, hogy mennyi fagyit ehetek.

Most érzem azt, hogy mi az igazi felnőtt lét, amikor egyszerre kell kitalálnon azt, mi a számla fizetési határideje és, hogy mit akarok enni a héten....

Még jó, hogy senki nem mondhatja meg, hogy mennyi fagyit ehetek.

[memewhore]

[187o]

Ruins, ruins, ruins. 

[fluffygif]

Behind the scenes!

[kinekkellez]

Fiktív élettörténet, ami amúgy igaz...

[love]

by raumskaya

[awsomecutecats]

At the vet’s office