Lajticeoceanvarjazas

[lajticeoceanvarjazas]

Milyen ez az ország? - avagy ebéd közbeni beszélgetés egy már külföldre költözött barátommal

Olyan ez az ország, mint egy frissen felmosott, még nedvesen forró és nyirkos folyosó, ahol szinte fojtogat a pára és a klórszag,  de valahogy mégis átölel az otthon melegének érzete a halogénlámpák félhomályos pislákolásban. Mennél, de mégis maradnál, felállnál, de visszaülsz. A tökéletes tanácstalanságod közepette eléd lép egy kedves, alacsony, tömzsi kis néni és nikotintól kátrányos hangon megkérdezi:  - “Kérsz még egy kis süteményt?”  

Na ez Magyarország.   

[lajticeoceanvarjazas]

A tragédiáról egy délután

Srácok egy csoportja ebéd után beszélget. Picit szomorkodnak együtt két excel tábla felé görnyedés közt, igazából okuk nincs rá, de a szürke idő és a kellően magas munkakedv akaratlanul is beállítja a hangulatot. Szóba kerül egy lány, mert egyrészt mindig szóba kerül egy lány, másrészt tőle, ilyen vagy olyan módon, az ismeretségük során mind többet szerettek volna, mint ami jutott.  - “Te, és mi van a lánnyal? Dumáltál mostanában vele?” - “Hát, ha azt hiszed, hogy a mi életünk egy tragédia... Nézd, az én életemet egy belassított tömegkarambolhoz tudnám hasonlítani, ami elkerülhetetlenül és minden bizonnyal megváltoztathatatlanul csúszik a biztosnak tűnő katasztrófa felé. Na ennek az elkerülhetetlenségnek tudatában lenni tragédia, de amíg nem következik be a csattanás addig még van esély a fordulatra. A lány lelkivilága a már megtörtént buszkarambol kék-piros szirénák fényében úszó helyszíne, ahol egy 6 éves kislány összeroncsolódott holttestét feszítővágóval próbálják kiszedni a még füstölgő karosszériaelemek közül. Na ebből az állapotból már nincs visszaút, ez a teljes sötétség, a végeláthatatlan szenvedés, a beletörődött elmúlás.   Tudod, az hogy így veszni hagyja magát, na, az az igazi tragédia.”  

[lajticeoceanvarjazas]

Két fiú beszélget

*A lépcsőn felfelé botorkálva egy rendkívül csinos lány szórakozottan siet el mellettük, minden bizonnyal előadásra, vagy épp szemináriumra.*  Fiú1: - “Láttad?” Fiú2: - “Bár ne láttam volna. Szerencsétlen sóvárgó szívemnek az ilyen vizuális sokkok jobban odabasznak, mint egy maxra töltött defibrillátor.

[lajticeoceanvarjazas]

Találkozás a huszadrangú, szegről-végről ismert, egyszer bemutatott, de amúgy szimpatikusnak tűnő sráccal

Huszadrangú, szegről-végről ismert, egyszer bemutatott, de amúgy szimpatikusnak tűnő srác: - “Hello, szia, hogy vagy, mi újság? Rég nem láttalak.” Én: - “Keserédes melankóliával egyensúlyozok a józanság, a részegség és a totális szellemi leépülés határán, körülöttem minden romokban és még az eső is esik” Huszadrangú, szegről-végről ismert, egyszer bemutatott, de amúgy szimpatikusnak tűnő srác: - “...”    

[lajticeoceanvarjazas]

Megkérdezték tőlem, hogy miért gondolom, hogy a Kors Kors Kors a magyar zeneipar egyik legkiemelkedőbb alkotása

"Csajomnak kéne egy Rolls Royce* Kedvenc színe a rose gold De amivel jár egy Corsa Így nem lesz Michael Korsa"

- részlet Senkise x Hiro, Kors Kors Kors című magnumopsuából

A líraién a "csajomnak" felütéssel már a szöveg kezdetén felvázolja a XXI. század elején széles körben elterjedt a szexizmust, amely a szövegben már a korszak második felének egyik meghatározó döntő világfelfogásának, a postszexizmusnak (melyben a társadalmi nemek és szerepek felcserélésének felcserélésével egyfajta görbetükröt mutat, a genderizmusnak és a pc kultúrának) egyik előfutára volt. A költő ezután tovább fejtegeti szíve vágyának tárgyát, mely szerint a lánynak kedvenc színe a "rose gold", amely az arany és a rész ötvözetének egyfajta blendje, az egyik legsokoldalúbb vintázs szín, az era egyik meghatározó státus szimbólumának az iPhone-nak védjegye. Külön kiemelendő a finom, már-már pimasz utalás, mely hanyag eleganciával tárgyasítja a kislányt, így hasonlóvá téve a tárgyhoz ami után vágyik.

Ezen a kitaposott gondolatösvényen tovább haladva, Hiroék beviszik a kegyelem döfést: rámutatnak hogy a hőn áhított lány egy Opel Corsa típusú személygépjárművel közlekedik. Ezt a sort közelebbről megvizsgálva nyilvánvalóan kibukik a Karl Marx által megfogalmazott társadalomkritika is, mely szerint a profitorientált tulajdonosi réteg teljesen kizsákmányolja a dolgozó népet és minden megkeresett jövedelem, csupán a munkásoktól eltékozolt pénz. Magyarán az osztályharcbeli előrelépés nem lehetséges a burzsouázia kiiktatása nélkül. Végezetül a szerzőpáros egy rezignált megállapítással közli, hogy a mára már szinte vallási szintre emelkedett Michael Kors mind szellemi, mind materiális javai elérhetetlenné váltak, így nyitva hagyva a kérdést, hogy van-e egyáltalán értelme élni.

*=Rolls Royce, a gazdagság toposza, kedvelt autómárka volt a XX században illetve a XXI század elején. A Disney megacorporation 2028-ban felvásárolta.