The Men Who Made Us Spend
Jacques Peretti egy bátor ember. Kevesen mernék ilyen nyíltan és ekkora nyilvánosság elött kritizálni azokat a gigantikus cégeket, amik egész országok gazdasági erejével érnek fel. Olyanokat mint az Apple, Paypal, Ikea, autógyártók stb.
A vád: Az emberek esztelen elbutítása és alattomos befolyásolása anyagi javak felhalmozásának céljából.
A 3 részes sorozat, The Men Who Made Us Spend a marketinget célozza meg és kegyetlenül beolvas neki. A sorozat bemutatja azt a folyamatot, ahogy a konzumerizmus szarkupaca egyre magasabb lesz és a marketing stratégák egyre kifinomultabb módszerekkel veszik célba a vevőt, a fogyasztót tehát a nemembert, a zombit.
Peretti kitűnően vezeti fel azt egyre gyorsuló folyamatot, ahogy lépésról lépésre elgyarmatosítják a vágyainkat és a tudatunkat. Ahogy ez elhangzik a sorozatban a pszeudo vágyak létrehozásával, pörgették a fogyasztást és a termelést. Minden szép és jó volt egészen, amíg be nem ütött a válság és a sok epedező fogyasztó már nem tudta megengedni magának a sok kacatot és főleg nem a legújabb kacatot. "Nem a zuhanás számít, hanem leérkezés."
Szó van a reklám legalantasabb módszereiről is, a komplexus generálásról és a félelemgenerálásról. Ilyenek az öregedés örök kihasználása a szépségiparban, a tisztaság mánia és az ehhez szigorúan kapcsolódó ijesztegetés a mindennapok higéniai veszélyeriről. Mindezt jó interjúkkal mutatja be Peretti, olyanokkal mint a második képen látható két szerencsétlen: a Bundesliga frizurás növekedési hormon ügynök és társa a gigantikus órával rendelkező figura. Megszólaltatja a higéniaiszappanszakértő kóborjánoswomant is (lsd: utolsó kép) aki elmondja tök mindegy milyen szapant veszel ugyanúgy tiszta lesz a kezed. Az egyik legjobb interjúalany talán az apple "szakértő" aki egyenlőség jelet tesz a civilizációnk fejlődése és a konzumerizmus közé. Vele küzd egy ideig Peretti és egész izgalmas beszélgetés alakul ki.
De ez nem is igazán ez amiért érdemes megnézni a The Men Who Made Us Spendet, hanem az apró megdöbbenések miatt. Ezek pedig főleg a harmadik epizódban vannak. Mindenki tudja milyenek a reklámok, mindenki látta a Fight Clubbot de mégis, amikor azt mondják Ikea valmi pozitív ugrik be, azt mondják Star Wars, mindenki a gyerekkorára gondol. Pedig az Ikea úgy pörgeti a lakberendezési lázt mint senki más és a Star Wars már a kezdetektől a gyerekeket célozta meg és gyakorlatilag forradalmasította a reklámipart. A sorozatban megemlítik még a He-mant, a transformers és nickelodeont is. Mint kiderül ezek (az első kettő) gyakorlatiag 20 perces reklámok voltak, amik jogvédett áruk és játékok eladását húzták fel. Off topic de a He-man elnevezésen máig nem tudom túltenni magam.
Érdekes, hogy rövid időn belül arra is rájöttek, hogy a gyerekeken keresztül a felnötteket is lehet befolyásolni legyen szó nyaralási célpont választásról vagy kocsiról (a kocsinál amúgy féllábú az érvelés). A kedvencem a harmadik részből, hogy kiemeli azt a folyamatot, amivel a felnötteket is gyerekes látásmódra veszik rá. Csak tessék megnézni a a 9gag-et vagy a burjánzó geek culture-t, ami nem ördögtől való de mindenképpen át van itatva a fogyasztói mentalítással.
De a The Men Who Made Us Spend nem hibátlan. Peretti a sorozatban nem démonizál viszont elég erősen vádaskodik, ami már már zavaró mivel sem megoldást nem kínál, sem alternatívát. Ez mostanában a baloldal problémája is. Ahogy Zizek mondja a baloldal válasza a kapitalizmus kérdésére kicsit Bartlebys: "I'd rather not to" Tehát Inkább nem folytatná de mást nem nagyon mutat fel.
Jacques Peretti sorozatával is ez a baj. Ő egy igazi bulldog minden egyes interjúalanyának kemény kérdéseket tesz fel de azon kívül,hogy rádöbbent még mélyebb a gödör mint hittük nem mond semmit. Az egész kicsit olyan mint az első kép amit kivágtam a filmből. Ott áll Peretti dacosan, az iparosodott nagyváros forgalmában, zsebre tett kézzel, rajta visszafogottan divatos, kissé working classos egyenruhájában és aszongya "nekem ez nem tetszik."
Hát nekem se és köszi Peretti, hogy ezt mind elmondtad de most már valaki valamilyen alternatívát is mutathatna...