Nekem a pár keresés mindig is egy ördögi kör volt. Itt vagyok 24 évesen, sosem volt párkapcsolatom de mindig is vágytam rá, nagyon hiányzott. Úgy éreztem kell valaki aki kiegészít engem, aki mellett nem érzem magam üresnek. Mindenki azzal nyugtatott, hogy majd jönni fog az igazi, ha eljön az ideje. De arról senki sem beszélt, hogy az éveken tartó egyedüllét alatt, milyen jóba tudsz lenni önmagaddal, mert rájössz hogy sokkal egyszerűbb ha megmented saját magadat. Régen mindenkiben az igazit láttam, és a boldogságom esetleges forrását. Most ha valaki rám mosolyog megijedek. Nem az igazit látom benne, hanem a potenciális jelöltet arra, hogy szét csessze a harmóniát bennem, amit azért teremtettem mert ő nem volt itt.
Amint megoldottam egy problémát fel is oldottam vele egy újat.















