
Kiana Khansmith
noise dept.
d e v o n
No title available

if i look back, i am lost
No title available
we're not kids anymore.
trying on a metaphor
Aqua Utopia|海の底で記憶を紡ぐ
taylor price
DEAR READER

⁂
Alisa U Zemlji Chuda

Origami Around

JVL
will byers stan first human second
occasionally subtle

Andulka

★
Cosmic Funnies

seen from India

seen from Türkiye

seen from Malaysia

seen from Mexico
seen from South Africa

seen from T1

seen from Türkiye
seen from France

seen from Bangladesh
seen from Türkiye
seen from United States
seen from United States
seen from United States
seen from United States
seen from United States
seen from Kenya
seen from United States
seen from United States

seen from Nepal
seen from Ecuador
@nemtudomelfogadnimagam
Szomorú belegondolni, hogy az a személy, akinek valaha mindent elmondtál, annak most fogalma sincs mi történik az életedben...
A hűség mindig csak döntés kérdése!
-rebriko5
Neked sosem jött össze xxddd
Nézz magadra, ahogy azokkal a szavakkal nyugtatsz meg másokat, amit bárcsak Te is hallottál volna valaki szájából.
Letargikis élmény, mikor egyik napról a másikra felliben a függöny és sok sok idő elteltével végre tisztán látsz, amiért hálásnak kellene lenned, de te mégis eltakarod még a szemed egy kicsit, hogy még pár percig ne keljen szembenézned azzal, ami valójában történik. Csak, hogy egyszer mimden színdarab véget ér és az az igazság, hogy a tündérmesékkel ellentétben a valóságban nem minden happy end végződik boldogsággal, de attól még, lehet, hogy jobb ez így.
A szív csodálatos memoárjai az emlékek, amit hol boldog, hol fájdalmas jelen vetett papírra az önön (örökkévalóságunkba).
Az oldalakat nem lehet kitépni, csupán átlapozni, mikor újra és újra vegiglapozzuk a gondolatainkba.
De mint oly sok könyvet, amikor ujra olvassuk talán értelmet nyer az a káosz, mit sokaig nem rakhattunk helyre magunkban.
Nem kell, hogy ez feltétlenül boldoggá tegyen csupán, ha már megerted.. El tudod fogadni.
“A legfontosabb dolgokat a legnehezebb elmondani. Ha ezekről beszélsz, nevetségesnek érzed magad, hiszen szavakba öntve összezsugorodnak - amíg a fejedben vannak, határtalannak tűnnek, de kimondva..jelentéktelenné válnak. Ám azt hiszem, többről van itt szó. A legfontosabb dolgok túl közel lapulnak ahhoz a helyhez, ahol a lelked legféltettebb titkai vannak eltemetve, irányjelzőkként vezetnek a kincshez, amit az ellenségeid oly szívesen lopnának el. S ha mégis megpróbálsz beszélni róluk, a hallgatóságtól csak furcsálló tekinteteket kapsz cserébe, egyáltalán nem értenek meg, nem értik, miért olyan fontos ez neked, hogy közben majdnem sírva fakadsz. És szerintem ez a legrosszabb.”
— Stephen King
Nem hagynak aludni mindazok az elvesztegetett percek amelyeket rossz emberekre pazaroltam, de ugyanakkor nem hagy aludni a velük tervezett jövő sem amelyet el kell felejtenem.
Nem tudok félig szeretni. Valaki vagy nem jelent számomra semmit, vagy mindent jelent…
“Gyere menjunk fel es bassz meg ugy, hogy kitagadjon az egyhaz”
— Louis Griffin
Lehet-e a harag erősebb a szeretetnél?
Olyannyira, hogy megölje azt.
Lehet a csalódás olyan fájdalmas,
hogy minden csepp szerelem porrá válik tőle?
-Mi történt veled? Hová lettek az érzelmeid?
-Nem tudom, egyszerűen csak így ébredtem egy reggelen és most biztonságban érzem magam a falaim közt.
Soha többé érzelmek
Nem érdekel többé, ha olyan embert veszítek el, aki nem akar az életem része lenni. Veszítettem már el olyat is, aki a világot jelentette számomra és lássanak csodát még mindig itt vagyok.
- csak engedd el