Napok óta írom, nem akartam ennyit, de most jönnek a felismerések, és ebben tényleg minden benne van. Sajnálom, nekem nem megy az egyszavas kommunikáció. Annyira ügyes azért nem vagyok, és már sosem leszek. S.m.i.l.e
Harag nincs igazán köztünk Flórával – legalábbis most ezt érzem, de örökre ígérni azért ezt nem tudom. Sértődések viszont előfordulnak, ami természetes, fontos, sőt időnként még egészséges is. Ő érzékenyebb, és amikor valami fáj neki, kevesebb türelme marad. Ugyanakkor hamarabb is szeretne túljutni rajta, és nagyon becsülöm benne, hogy ilyenkor képes magába nézni és rendet akar tenni önmagában. Sokan erre nem képesek. Én nehezebben leszek mérges, mert sok mindent elviselek és lenyelek. Ha viszont egyszer eljutok odáig, ezt nehezebben engedem el. Nekem ehhez idő és nyugalom kell, hogy legyen bennem elég tér mindent átgondolni. Különbözünk. Nem jobb vagy rosszabb módon – egyszerűen másképp működünk. És biztos vagyok benne, hogy nagyon sok mindenben.
Most olyasmiket írtam amiben lehet hogy nem fog igazat adni, egyetérteni, sőt lehet hogy mérges is lesz. De csak őszinte vagyok, mert nem szeretnék senki megvezetni. Magamat és őt sem.
A vásznon maradó színek 20:17
Amikor két ember között elkezd valami elcsúszni – és direkt nem írom, hogy nő vagy férfi, mert ez bárkire igaz lehet, még barátságokra is – az sokszor nem látványos. Inkább apró jelekből áll össze, lassan, észrevétlenül. Például abból, hogy a másik szívesen foglalkozik általános, „mindenkire érvényes” problémákkal, vagy fikciókkal, vagy a barátai hülyeségeivel, de a tiédet már nem akarja igazán észrevenni, és felfogni. Félreért, elterel, átnéz, whataboutismba csúszik. Sértődött, okkal – de nem hajlandó segiteni, együtt, és értéssel megoldani. Ez általában nem rosszindulat. Inkább leválás. Amikor már nincs meg az a mély, valódi kapcsolódás. Lehet kiégés az oka, túlterheltség, figyelemzavar, távolság, kevés érzelmi befektetés, rosszul szocializált, megszokott, diszfunkcionális kapcsolati élet – vagy egyszerűen az, hogy valami már nem működik úgy, ahogyan kellene.
Normális esetben ez idővel vagy helyreáll, vagy a két ember más pozícióba kerül.
Attól függően, hogyan tudták kezelni. - nem?
Szóval, végső soron nem az számít, ki mit gondol – hanem az, hogy mit, mi mindent tesz valamiért. Vagy mit, mi mindent nem tesz.
Arra, hogy 20 mi miért nem beszélünk, továbbra is az a válasz az idiótáknak, hogy többször megpróbáltam, de neki sajnos push–pull kötődése lett, és azonnal ellök, kidob, ha hozzá írok, közelítek. Másrészt visszahív. Most is ezt teszi, ahol nem látja mindenki. Ezért írom, hogy próbálja meg más is! Mert én már nem. Elég csalódásom volt ez miatt. Kurvára sz@r. Aztán, meg hív...
Nem vagyok szerelmes, de esküszöm nem is utálom, vagy ilyesmi. Rosszat sem kívánnék neki, fáj látni amit olykor művel... Szerintem olyan sok fals fantáziát betolt, hogy a Flóra már nem mer normálisan, és egészségesen közeledni, ismerkedni, barátkozni. Aztán néha kiakad, mérges, szomorú, mérges... És el kezd fejben és a lelkében rendet tenni. = Minden ilyen healingeli. Nem a netes romantika, a zenék, a clickbait, és nem én, és az, meg amaz... Hanem ő ツ <- És ez iszonyatosan fontos. Sokan erre képtelenek.
\❕Én még mindig írok, mesélek, jelen vagyok. Hasonlóan azokhoz az online bloggerekhez, és az aktívabb emberekhez, akiket megszerettem. Nem számokkal, nem manipulálva, nem burkolt célzásokkal, nem 1 szavakkal, vagy megfejtendő jelekkel, rovasírással próbálok érthetővé válni. Hanem én tényleg a saját gondolataimat adom. Tisztán. Ha tévedek, azaz enyém. Ha jót írok, az is az enyém. Szomorú hogy sokan észre sem veszik, és nem ismerik fel, hogy ehhez képest mennyire kevesek. Kritizálnak, gyáván, sunnyogva... Miközben én irok. 😩 Értitek... mennyire, és milyenek az emberek?
Szóval, azokat a végtelenített oltogatásokat, a manipulálásokat... Őszintén sajnálom. MÁSOK helyett is. Mindenki helyett. De akkor sem én művelem.
Sajnos ennyire tönkrement a net. Agyonkritizálnak, nevelnek és kioktatnak párkapcsolati szempontból. Ha kiderül, hogy nem vagy egy igénytelen ember, hanem törődsz magaddal, a szeretteiddel, képes vagy rendet tartani és ügyeskedni magad körül, akkor vagy lebuziznak, vagy inkább azt várják, hogy húzd meg magad, legyél lowkey és bolondulj meg. Ha elárulod hogy mégsem vagy ♿képes mindenre, kezdődik a Ghostling, mert már nem vagy ideál...
Mindig más kell. Mindig más a „jó”. Csak éppen az nem fér bele, aki valójában vagy.
❕Rengetegszer elmerengtem már azon, hogy miért törtem össze anno, és olyan sokszor. Sokáig nem értettem. Mert valójában nem igazán szakitásnak éltem meg azokat, és nem is veszteségeknek. Ma már tudom, hogy az egyszerű emberi gonoszság okozta, a toxikus, az életünkbe Trollkodó seggfejek. Gyűlölölőm őket. Kártékonyak, és terjednek mint a Pestis. Számtalanszor írtam, hogy online nem véletlenül akar mindenki, mindenki MAGÁN, rejtett életet.
Egy egyszerű példa. A Telex egyik Facebook felelőse egy szorongásos, bántalmazott nő. Biztos vagyok benne. Azért a 13 jogvédőért rajong, miközben mi fideszesek lettünk a szemében. Rosszindulatú felénk, és szépen alattomosan lekezel... Fogalma sincsen mennyire nem érdemeljük meg. De az ő szemüvege torzít. És ez csak egy, de ilyen emberekkel lett tele az egész ország. És mindig tudatlan, sérült emberek művelik. Mert az intelligens felnőtt az vissza tisztel és elfogad, értékeli a jó tulajdonságaidat, azt amit adsz. Nem zsagol agyon megalázva, nem a magánéleteden gondolkozik, nem fejben molesztál, nem az miatt b@sztat hogy van-e gyereked, vagy miért nincsen, kivel élsz, és kivel nem, és miért így, és miért úgy.... és nem örökké kritizál és kioktat, mint a mentálisan tönkrement idős kommentelők. Amikor én is lemegyek Sfejbe és határokat lépek át, ugyanaz.
Az, hogy hogyan látnak másokat online, hogyan látják egymást az emberek, kit milyennek gondolnak, igenis végtelenül fontos. Minden torzítás és toxikus késcsavarás csak azt mutatja meg, mennyi elb@szott élet van a háttérben.
Örökké attól félek, hogy egyszer nekünk is annyira rossz szemüvegünk lesz, annyira eltorzul a látásmódunk, hogy mi is majd folyton tévedünk, és mi is olyanokká válunk. Megkeseredetten bántunk majd másokat, kioktatunk, nevelünk, görcsösen irányítani akarunk, és közben már semmit nem leszünk képesek igazán megérteni, elfogadni vagy árnyaltabban látni.
(Ezt nem idegeneknek, WMN újságíróknak, Péterfiéknek, a rohadt Kurucz Adriennek, és az időseknek írom, hanem azoknak, akik ezer éve ismernek minket).
Flórával tavaly nyár óta távolodunk egymástól, az igazi törés ősszel jött. Történt vele valami – nem tudom mi, és nem is tartozik rám. Nem rajtam vezette le, magát sem bántotta, de látszott, hogy nincsen jól. Karácsonykor teljesen eltűnt. Fogadtam is rá. Hiányzott. Ilyenkor mindig. Egyszer megdicsértem ünnepekkor, és annyira nem jött be neki, hogy azóta senkit nem merek dicsérni. Sajnálom. Ősz után lassan minden megváltozott. Már nem úgy működött. Elmúlt az a bizalom, és nem tudtam mi van vele. Idén már csak általános dolgokban volt jelen, én is. Elfogadtam. Miért? Azért mert, amikor valaki előttem is titkolózik, az azt jelenti, hogy valamit szégyell, és jobbnak látja ha elrejti. Én pedig legfeljebb a bizalom hiányát sajnálhatom, de nincsen jogom kutakodni. Szóval, tiszteletben tartottam.
Az idén néha kiborult, eléggé durván, de azt sem tudom miért. Nem adtam rá okot – valami más volt. Valaki talán üzent neki, beszólt... És biztosan, több irányból is nyomás alatt van: munka, barátok, szülőség, párkapcsolat. <- Ezt senki nem ússza meg. Nem haragudtam, de azért fura volt. Újra olyan, mint aki azt hiszi gondolatolvasó vagyok, mindent értek. Pedig az van, hogy a zenéire 2 éve nem néztem rá, az ismerőseit mindent töröltem 10 éve. Fogalmam sincs mi van velük. Egyszerűen utálok stalker lenni, esküszöm. És nem hinném hogy ezekben rosszul gondolkozom. Utálok leskelődni, és folyamatosan tippelni, és tévedni.
Két dolgot sejtek. A barátait beengedte a mi "bizalmi helyünkre", és miattuk nem mer többnyire csak káoszt mutatni, vagy nehezen nyílik... illetve olyan mintha valakinek kidumált volna. Van egy fura verzió a fejében kettőnkről, csak azt az egy aprócska fontos icipici dolgot felejti el, hogy valójában engemet teljesen kihagy belőle. Hogy én másképp éltem meg az elmúlt 18 évet, és másként érzek, kötődtem hozzá szépen és lassan. Sajnos nem érdekli. És ez is fura.
Őszintén? Volt idő amikor jól esett volna ha úgy gondol, vagy érez... De ez írtóra régen volt. Azóta elképesztően sok minden történt közöttünk is, és az életünkben is. 15 év fáziskésés, nem normális. Én nem zenei zseni vagyok, hanem az, aki mögé beálltak a zenészek, okkal.
Júniusban észrevettem, hogy kicuccolt a kertvárosba. Ennek őszintén megörültem. Azt kívánom neki, hogy merjen változtatni, ha kell százszor, és találja meg a legjobb önmagát, sokat sétáljon, ismerkedjen, barátkozzon, offline. (Az én kutyám a 🚲 biciklikosárban is tud utazni, Anyum megtanította) Nem hiszem el hogy London annyira unalmas! - rosszul gondolom?
Felém megváltozott, a hozzáállása. Mintha minden közömbössé vált volna, vagy irónián keresztül lenne csak kezelhető számára. Ezt sem értem. Nem volt köztünk komoly konfliktus. Semmi. Ő sem tökéletes – én sem vagyok az. De mintha ilyen "bunkó seggfejek" is hatnának rá. Néha megint ALIEN👜Queen. Ez nem a Flóra legjobb énje. Szentesi konkrétan újjászületett a költözésekor, Flóra mentálisan leolvadt. Rettenetesen nehezen enged el mindent. De ez nem azt jelenti, hogy ne tudna boldogulni. Ez lelkis, és mentális dolog nála. Megint egy olyan szitu amiről én nem tehetek, és fogalmam sincsen mi a megoldás? Kevés vagyok, egy rohadt nyomorék, Magyarországon! Akivel 18 éve push&pull, egyszavas felszínes kapcsolatban van! És aki miatt agyon zaklatnak, szexualizálnak, aláznak Ptsd-ben szenvedő beteg, bugyuta és alja nők! Miközben semmi rosszat nem csinálok!
Fontos: Az a furcsa, hogy miközben ő torzítással, hamis fantáziákkal kavar, másképp, és másképp viselkedik minden oldalon ahol van... Az egyik helyen szelíd, a másikon más, vagy csalódás vagyok... én próbálok a valóságnál maradni. Mert számomra a félreértés a legrosszabb. 16 évnyi propaganda & agymosás után, rühellem ha nem tiszta valami. Rosszul gondolkozom?
(push–pull) Sóhaj - Megnéztem újra és jobban a Spotify mappáit. Hihetetlen. Megint elkezdte. Rengeteg zenét begyűjtött. Egyedül csinálta. (Én tudatosan legalább 10 éve nem hallgatok magyar zenéket, mert nem akarom magamat ámitani, nem akarok magamnak hazudni, nem akarok illúziót, ön-etetést, hazugságokat, csalódást! ELÉG VOLT, EGY ÉLETRE! Zenei Anhedóniám lett, 5 éve kezdődött, és ma már csak 1, 2, 3 szám érdekel egy évben. Vége van annak is. Lesz@rom.)
Amúgy ugyanilyen volt régen is. Így botlottam bele anno. 18 éve ugyanezt a mintát láttam nála: nem tudott lezárni, de elengedni egy srácot. Legalább 2 éve át tartó, intenzív, vers címekkel = szavakkal működő "kapcsolatban" volt vele, kegyetlenül szenvedtek... Naponta, 2, 4, 6 órán át. Akkor is próbáltam segíteni, többed magammal. Nem bántva. Nem megalázva, vagy démonizálva! Az akkori exbarátja egyszer csak talált egy új (20klón)barátnőt, a Flóra pedig úgy leverte a csalódását rajtam, hogy kishíján öngyilkos nem lettem. Szóval nem véletlen hogy az Amerikaiak folyton mellém állnak. Mert tudják a történetet.
Később vettem észre, hogy kötődése alakult ki felém. Ez meglepett. És mivel tudtam, hogy sérült, egyedül van nagyvilágban, kevés stabil és bizalmi kapcsolata, nem bírtam teljesen elengedni. (Vannak akik szerint hibát követtem el, mert a természetes elengedés egészséges - Lena Dunham). Minden újabb szakítása olyan volt, mint egy abortusz. Én pedig barátilag vele maradtam. Akkor tudtunk együtt igazán jól működni, amikor gyereket várt. Hihetetlen volt. Az a bizonyos jól működő 🧶 kötődés ilyenkor jön létre, ilyen adok-kapok-segitek gesztusokban. Nem? Vagy rosszul gondolom? Az a 10 hónap, igazán szép volt. Tanulságos.
Most megint látom a mintát.
A Spotify-os zenék, a többi oldal ahol van, a távoli, egyszavas, egyoldalú kommunikáció, az „üzengetés” – ez nem valódi, két oldalú kapcsolódás. És nem egészséges. Most vettem észre, hiszen 2 éve miután kidobott a Spotify-ról, tiszteletben tartottam, és nem néztem vissza. Azt hiszi, de nem vagyok olyan! Ha valakit kitessékelnek egy étteremből, van aki nem megy vissza! Egy értő ember biztosan nem. - Nem "gyereidetakarodjgyereidetakarodj" vagyok. És szerintem nem ilyen kapcsolatra kellene gyúrni, mert ez nem Fair senkivel sem.
Lehet hogy bizalmatlanság, sérülés, kontroll kényszer okozza ezt nála. Segíthetnék. De ehhez én nagyon, nagyon, nagyon kevés vagyok. Újra: nem miattam olyan, 19 évesen is így viselkedett. Nehéz belegondolni? Nekem 18 évet kell feldolgozni!
Csak azt tudom, hogy inkább lehuppanni jó valaki mellé és mesélsz, és kérdezel, és válaszolsz, és mesélsz, és kérdezel, kapcsolódsz értőn, esetleg vitáztok, vagy dobsz néha zenéket, ihletet. Úgy hogy észre is vegye. B@sszus, 🤏🏻apránként inspirálódtunk régen. Vagy rosszul gondolom?
Normális esetben fokozatosan ismerkedünk, 🏳️🌈🏳️⚧️♿ értünk problémákat, értékelünk és egymás mellett, nem pedig felette, alatta, nélküle, ellene. De ehelyett inkább elbújva, rejtegetve, szégyellve gondol rám, majd káoszt művel, durva, és távolodik, és újra hív, és kedves. - ez nem oké. Nem Fair. Az egészből szinte semmit nem értek.
Azt hiszi, hogy mindenhol látom, követem, de ez nem igaz. És nagyon nem lenne normális és egészséges. Nézzétek meg mekkora félreértésekben vagyok másokkal, akik folyton csak tippelnek rólunk!
Ő „villámokban” kommunikál. – pillanatnyi érzésekben. Régen így neveztük el azt. Ide Tumblr-re való. Módok.
Tudom, hogy okkal teszi, és azaz ok ezer éve sem én voltam! Már nem hibáztatom. Mindent raktároz, mindent meghallgat, mindent alaposan átgondol, mert nem tud elengedni semmit, ez a kontroll mánia. Mentálisan segíthet is valamit neki. Különben nem művelné. Mint amikor valakinek az ASMR segít szabályozni magát. Nem tudom. Csak azt felelőssen, hogy másképp kell érteni, és komolyan venni. Nem bántva, kioktatva, megalázva, egyikünket sem.
És attól még képes jól működni valaki más dolgokban: dolgozni, anyának lenni. Szülés után jó pár évig annyira jól volt, hogy el is felejtettem miket művelt. Vannak akik tudom hogy most is figyelnek rá, és nekik is írok. Elsősorban hozzájuk. Nem hittem volna, hogy újra kezdi.
Hiába magyarázom, vagy szándékosan nem érti, vagy érzéketlenül lesz@rja. De már legalább nem vési az összes körmét belém. ¯\_(ツ)_/¯ és önmagát se marcangolja. Vannak olyan nők, rengetegen... akik szinte soha semmit nem képesek érteni, mert nárcin és önzően kontroll alatt van az elméjük, minden. Ha azt kérem Kurucz Adrienn fejezze be zaklatást nem érti meg, Péterfiék szintén... Nárcisztikus, önző seggfejek. És oka van, miért annyira begyöpesedett emberek. eszükbe sem jut hogy a másik mit szeretne, vagy nem, mire vágyik, mi a boldogsága... csak megalázva értik az ellentétet. Tisztárai mint a bántalmazó férj, vagy a kontroll mániás szülő tükörképei. Az ilyenekből lesznek a mindent az unokára erőltető, erőszakos nagyszülők. "Edd meg mert vitamin", "nem kellhetsz fel, amíg", "köszönd meg szépen", "ülj a Tata ölébe". Soha nem néznek magukba. Azért is érnek rá folyton mások magánéletébe kíváncsiskodni.
Szerencsére ilyen sérülése 20 neki nincsen. Még...
Amit ebből látok és gondolok
Push–pull kötődése – közelítek, ellök, hiányol.
Miközben az elmúlt 16 évben rengeteg embert ismertem meg online, hiszen nyitottak felém, addig a Flóra egészen szürreális és fals történetekkel veszi körbe magát. Ritka hogy valós és személyes valamivel jön, még a kutyájával sem... Elvárja hogy "Nap# legyek, miközben semmit igazán nem tudok róla. Egyoldalú, egyszavas kommunikációs és asszociációs valami nem segít. Itt, nálam szeret lógni, olvasgatni, csak közben teljesen elfelejti hogy ez a kötődés 🧶 mennyire egyenlőtlen. Aki feketét lát, az inkább én vagyok.
Ezt egy ponton túl nem lehet erőltetni.
Van, amikor a nem-cselekvés fontosabb, mint az, hogy folyamatosan fenntartsunk valamit, ami nem normális és nem igazán egészséges.
Flórát pont a cselekvő manipulátoroktól féltem jobban. Mert érzékeny, és hajlamos elhinni azt, amit mások gondolnak róla. Egy-egy bántó komment is képes komolyan triggerelni – de egy rosszindulatú, toxikus poszt vagy novella még nagyobbat tud ütni. Az konkrétan rombol.
Amikor azt súgja, hogy nem akar szép lenni, mert az miatt bántották... Azért az, durva.
Nem vagyok szerelmes. Ilyen kapcsolódásban senki nem lenne a helyemben. Nem utálom. Nem kívánok neki rosszat. (Folyton ezt ismételgetem, mert lelkiismeret furdalásom is van).
Inkább fáj látni, amit csinál – Egy néhány hónapos beszélgetős terápia, ezerszer többet ér, mint bármilyen elcseszett kapcsolat. Rengeteg nyomástól, rosszul berögzült gondolkodástól, önismétléstől tud megszabadítani. 💪🏻 Létezik segítség, lassan mindenre.
Emlékezzetek amikor Sia rám nyomult, naponta többször azt erősítette hogy ért, elfogad, ért. Nem követelt, nem másnak "fogadott" el. És ez addig tartott míg volt saját pszichológusa, amíg rendben volt mentálisan, utána iszonyatosan káosszá vált, évekig.... A Flóránál is mindig ettől félek. néha... NÉHA leesik neki hogy nem ideális vagyok, Ghostlingol. És akkor még normális, baráti ismerkedés se volt közöttünk. 🥹Őszintén, olyan sokat tanítottak és edzettek az amerikai csajok, hogy nem tud megbántani, összetörni már. Amikor látom a ♿🏳️⚧️ sorstársaimat, egy kicsit sem érzem hogy hiányzik a Flóra.
🚩⁉️Nem tudom, hogy az a Luke nevű férfi az életében kicsoda – partner, barát vagy csak valaki, aki közel áll hozzá –, de inkább szimpatikusnak tűnt sokáig. Amit mutat, abból még nagyon nem tudok kikövetkeztetni.
Örülnék, ha normálisabb emberek vennék körül. Szívből.
Feldobott egy okot, és szerintem Flórára értette, hogy mi a baja. (Nem fogom elárulni). És az van, hogy sajnos én is hasonlóan látom. Különösen az elmúlt évet és az arcát nézve. Viszont így, ilyesmikkel betalálni egy nőt online, a gázlángozás határát súrolja. Szóval egyszerre aggódom érte, és közben felelősen féltem, hogy nehogy tévedéssel még rosszabb irányba lökjük.
! Nem minden kritika sikerül jól. És nem is mind születik támadásból, érzéketlenségből, és rosszindulatból, hanem pont ellenkezőleg. Van, hogy azokban rejlik a komolyabb odafigyelés másik iránt, és a féltés. B@sszus egy komoly gyerekkori traumát triggerel bennem amivel Luke jött. uh.
És az is baj hogy a részemről is van egy jó nagy adag bizalmatlanság. És mivel tudom, hogy a Flóra a fél világot is képes megvezetni, azon se lepődnék meg, ha kiderülne szándékosan játssza a megszállott, és "zizi" nőt, illetve az is lehet, hogy Luke helyett is a Flóra használja a profilját. Ami megint nagyon nem lenne helyes.
Még egyszer visszanéztem, és most látom hogy a Mexikói... Spotify 1,2,3 profilját is a Flóra tömhette, hozzám igazítva. Nem örülök. Ez tényleg sok. Esküszöm nem értem miért!? Azt vágom, hogy van amikor sz@rul van, de így magához tapasztani nem helyes. Zenéket adni nem így kell, nem úgy tenni, mintha tudnék róla! Mégis, mire volt jó?
Az 🎶egész, iszonyatosan tömény. Nekem nem jön be. Sajnálom. Amikor az amerikai csajok, a Klaudia, vagy az Éváék dobtak zenéket, az jobb volt. És nevettünk. Vagy amikor itt a Tumblren mások. Egyszerre van hangulat, egyszerre van pillanat, és egyszerre van a feeling. Nem? Rosszul gondolom?
Néhány hónapja írtam, hogy merje a vásznon a tökéletlen színeket is észrevenni – mert azok is ott vannak, mindannyiunknál. Legyen bátor, és gondolkodjon el a sajátjain.
❕De közben ne felejtse el azokat sem, amik még mindig szépek.
Minden ember életében vannak gondok, terhek és nehézségek.
❕És minden ember életében ott vannak a jó dolgok is – csak észre kell venni őket. Luke lehet hogy kiszúrt valamit, és én is, de ez nem azt jelenti hogy összességében ronda az a kép!
Nincs bennem harag. Aki mégis másnak képzel, és ennek mentén bánt, azzal nem engem talál el — hanem saját magát 🧶 építi le, szálanként.
Nem veszekszem. Azt mondják, ha valaki képes kiadni a dühét egy adott helyzetben, akkor kevesebb az esélye, hogy ugyanaz újra és újra megismétlődik.
Nem akarok mindent felhánytorgatni — eszem ágában sincs.
De az azért az elég durva, hogy az elmúlt 16 évben végignéztem az összes kapcsolatát, a szerelmeket, a szakításokat. Láttam, a nagyobb fordulópontokat. Többször örültem nekik. Így volt! Esküszöm! Lehettem bármennyire jelen vagy jó — a gyereke születésekor egyszerűen kidobott. Úgy, mintha semmit nem jelentettem volna. Mint egy tárgyat. Mint valamit, mi felesleges. Döbbenten nézte mindenki. Egyedül én fogadtam megértéssel. Mert... Közben rengeteg embert megismertem, támogattak, tanítottak, hatottak rám. Csak azt magyarázom, hogy a Flóra valahol mindig eltűnt. Állandóan kapom a kritikákat, hogy miért nem segítek, miközben azt érzem hogy mennyit megtettem, és vissza felé a töredékét sem adta.
Most is azon suttognak hogy egy Nap vagyok, egy ártatlan rab, egy siralomházban... Amit kurvára nem érzek, mert imádom a privát életet. Kurva sok sérülést így legalább nem kell megélnem! Miért zavarja hogy egy blogger, blogger? Egy pók a falon! Egyszer tenne azért ő, hogy a világ élhetőbb legyen! Vagy kiállna elesettek mellett! Gyerekek mellett, bármi!
De hogy egy pozitív dicsérete nem volt, egy optimista gesztusa az fix. Neki minden és mindenki rossz, meghal, stb... Miközben a kisfiát számtalanszor bevédték helyesen, és ez mindig így legyen, most is... Egyszer nem volt olyan, hogy a Flóra állt volna ki másokért!
Azok után, esküszöm a szememben hihetetlen amit a Spotifyn művelt. Sosem gondoltam volna hogy a zenékkel egyszer olyasmit csinál, ezért se néztem vissza rá, és ez is sok mindent elárul.
Miért csinálta? Luke srácnak akart imponálni? Nem baj, de nem hinném hogy jó csali vagyok. Vagy ő neki?
Nem értettem hónapok óta miért zaklatnak övön alul, miért molesztálnak fejben idős, depressziós nők! Úgy ahogyan férfi se viselkedhetne, nyomulhatna online!😫😖 Most esik le, hogy azt a magyar listát bámulhatták. Az vitte el a fókuszt! Oltogatnak, gúnyolódnak, kuncognak... miközben észre sem veszik hogy valami nem stimmel, és én nem is tudok róla!
Leöntött mézzel a tudtomon kívül, és oda b@szott az öreg aligátoroknak. Akik "azt hiszik", "azt sejtik", MIKÖZBEN SEMMIT NEM TUDNAK!
Hogy a francba találtak rá??? Olyanok mint a bokorból leskelődő, abberált büdös hulladékok!
- Ki az aki ilyesminek kitenné azt, akit "szeret"?
Az a Nap☀️-al teletömött lejátszási lista nem a Flóra vagy az én stílusom. Luke DJ, ő játszik zenéket. Szerintem Flórának dobhatta össze, vagy ő neki. Csak egy laza zenei háttér, semmi több. Vigyáztak, hogy ne bántsanak meg. -> És sikerült megfogniuk vele egy üreges tekintetű, zugivó Kurucz Adriennt. Azt hiszi az a nő, hogy Flóra Magyarországon él, és biztos szenved a hőségtől. 🤢🤮 Az összes véglény kiszúrta. Novák Éva román fejű kislánya. Egy személyes lejátszási listàra csorgatják a nyálukat mások életében kotorászó rohadt seggfejek! És közben csak tippelnek. Ítélkeznek, néhány netes tevékenység miatt mint a lincselést imádó nácik, akik képtelenek felfogni hogy nem mindenki él, érez, boldogul, dönt úgy ahogyan ők akarják.. <- Iszonyat.
20 - Rá tartozik az a zene, senki, de senki másra!
Én nem bírom amit művel, hogy egyszer ilyen aztán olyan. Egyszer kiskorúsít, aztán szakítással jön, vagy megint előkerül az exe. Közben ott van minden a Csíkos pizsamás fiútól Mexikón át a Virágot Algernonnakig és a Shuggie Bainig, meg a gyilkos- és horrortörténetek tömkelege. Ezek önmagukban persze csak történetek. De ha valaki eleve sérülékeny, instabil, megtört bizalommal él, akkor ezek nagyon könnyen rá tudnak erősíteni bizonyos érzésekre. Arra viszont már végképp nem tudok mit gondolni, amikor ebből önetetőke, egymás hülyére vétele, végtelen asszociálás, szerepjátékok és napi háromszavas kommunikáció lesz – és mindez tizenhat éven keresztül újra meg újra.
Minden apró részem azt súgja, hogy ez így nem normális, és nem is egészséges.
Azt aint'tudom, Luke ebben pontosan hol van. Lehet, hogy miatta csinálja, lehet, hogy együtt szórakoznak, vagy egyszerűen teljesen más van a háttérben. Ezt csak ők tudják.
Amikor segít nekem, egy jó tippel, meglátással, vagy önmagának, sosem érzem az előbbieket. Mindig megköszöntem! Az, hogy volt néha, évente néhány szerepjáték még belefért. De nem NaPoNtA!
Ne haragudjatok. De egy Dorina nevű, ♿ALS-el küzdő csaj is korrektebb, és normálisabb volt hozzám... Az ² ¹⁶Éva a halála előtt rám gondolt, és hívott vissza, a Klaudiával pedig írtunk. Stb...
Én tényleg törekszem arra, hogy jól legyek. Olyan dolgokkal szeretem körülvenni magam, amik építenek, lekötnek, megnyugtatnak, vagy egyszerűen csak adnak valami jót. Életigenlő, felemelő történeteket nézek, jó rajzfilmeket, játszom, gaminggel töltöm az időmet, alkotok, gondolkodom, foglalkozom azzal, ami körülöttem van. Nem akarom folyamatosan magamat visszarángatni a sötét dolgokba. Nem keresem a beteg, nyomasztó zenéket, nem nézek undorító Netflixes horrorokat csak azért, hogy még több borzalmat engedjek be a fejembe, és biztosan nem iszom rá az életemre. Ez nem azt jelenti, hogy nem látom a rosszat, vagy hogy mindenáron rózsaszínben akarom látni a világot. Pont ellenkezőleg. Tudom, hogy vannak nehéz dolgok. Csak nem akarok azokban élni. Ha már egyszer az embernek van választása abban, hogy mivel tölti meg a saját fejét és a saját napjait, én inkább azt választom, ami után valamivel több marad bennem, nem kevesebb.
Tényleg nagyon azt kívánom, hogy legyen jól a Flóra. Merjen segítséget kérni, és ezt ne teherként élje meg, hanem 💪🏻erőként. Hogy kapcsolódjon a jelenhez, a saját tempójában, és ne csak a múlt és a fejében létező történetek között éljen. Hogy rátaláljon egy olyan egyensúlyra, ahol biztonságban érezheti magát — ahol nem kell sem menekülni, sem taszitani azt, aki közel kerül. Barátokat se. Hogy észrevegye azt is, ami emberileg értékes. Hogy ne csak a fájdalom, a kudarc, a gúny... hanem a jó dolgok is teret kapjanak a szemében. És hogy merjen őszintén szembenézni önmagával. Nem mások történetein, nem kerülőutakon keresztül, hanem tisztán. Luke pedig remélem inkább csak egy aggódó, empatikus srác <- mert ez jót jelent. ツ ilyenekre van szükség.
// Tudom, hogy ilyenkor könnyű belecsúszni a találgatásba... Ugyanakkor ez a történet jóval összetettebb annál, hogy kívülállóként teljesen át lehessen látni. 18 év, nem kevés idő.
A kioktatás, a megalázás, a sajnálat, a rohadt Boomer traumák és tapasztalatok nem kellenek — nekem nem ilyenek az eszközeim. Igyekszem tisztelettel és megértéssel 20 hozzá állni, és a legjobb tudásom szerint nem bántom őt. Azt is érzem, hogy ő sem árt nekem a háttérben. Valahol talán ő is tudja, hogy nem én vagyok az 1. oka annak, amiket művel, és amibe kever.
Ezt nem azoknak írtam, akik valójában egyikünket sem ismerik. Nem azoknak, akik képtelenek több nézőpontban, árnyaltabban, több pólusban gondolkodni, és mindent leegyszerűsítenek egy fekete-fehér, szeret vs gyűlöl, 80-as évekbeli cisz romantikus történetre. És azoknak sem irtam, akik összekevernek minket másokkal, fantáziálnak, és megalázva, kioktatva, nyomasztva irányítanának, miközben semmi közük hozzánk. 🚩És nem a rohadt, lassan mindenkire ráhülyült Kurucz Adriennek írtam! Aki már azt sem tudja hogy 2026 van, és hogy hol élünk, és tömény depresszió. Mások gyerekeit zaklatja. Hazugságokat terjeszt, a nők méhében turkál, kiskorúsít, fejben molesztál! És rögeszmésen gondol a nőkre. //
Ez egy blog! Ami személyes, tartsd tiszteletben!
