Koromból fakad

majd fakul 26/Budapest

[rajtvonal]

2020 draft

Mit is kezdhettem volna a lendületeddel

Kezdhettem volna ott hogy elterelem

gondolataimmal együtt terólad.

[rajtvonal]

03.24

akár a sűrű ködben. csak bolyongok 

[rajtvonal]

03.23

“Ma reggel felébredtem és te voltál az első gondolatom.

Össze néztem magammal és megkívántam a matcha teád.”

[rajtvonal]

12.02

Azt szokták mondani olyan embert választunk magunk mellé amilyennek magunkat is látni akarjuk. Ennek az évnek a margójára csak ezt az egy gondolatot tűzném ki az ajtómra. Ha ezen a logikán maradok egyre csak rombolódik az a fránya irányítás mániás önképem.

[rajtvonal]

0728

19:32 “Mi történt?”

20:46 “Nem nyílt az ajtó. Nyisd újra”

23:54 “Hány gyozat kérsz?”

01:45 “Szólj ha másképp legyen” 

08:20 “El kellene indulni. Készen vagy?”

( ... )

20:23 “Látod H már megint átláttak rajtam”

[rajtvonal]

Terólad

Kezdetben andalogva hallgattam,

ahogy botrànkozva figyeled vilàgom.

Kèsőbb is tudatosan tagadtam

hogy melletted nem virágzom

[the-female-cactus]

Magunkról

Sikeresen

lebeszéltük

egymást

magunkról.

[rajtvonal]

Egy régi gondolat csak ez. Ahogy egymásnak hátat forditva sétáltunk egész nyáron. Nekem utolsó pillanat neked több hónap. Mi értelme ennek T? Nem vesztünk mi össze, csak az elfolytás. Az neked mindig is jól ment. Vicces utánad kapkodva magamból kicsavarodva kesztelek megismerni más szemén kersztül. Akkor is és most is. Könnyen ment nemigaz? Ahogy megint nem mondtál semmit. Végülis de mondtál csak azt nem amit én hallani szerettem volna. Hiszen azokat a szavakat én már nem érdemlem meg.

Dezsavűm van. Tőled tőlünk, magamtól. Ettől a jel keresgéléstől, ettől a megnem értettségtől, ettől a totális elhidegüléstől. Écsak azt nem értem hol a plusz. Én hol kapom meg azt amit az előző belső haragomból tanultam.

Nincs itt semmi plusz csak a totális érzelemmentesség és az én hoppon maradt, széttört szivem. Érdekes volt mikor elsőször mondtad sosem értetted miért adom alá. Hát pont ezért te fasz. Ők nem szaladtak ki úgy az életemből hogy meg az ajtót is elfelejtették becsukni annyira siettek.

Csak legyen feloldozás. Értelem, alázat és érettség. De ahogy te se én se tudtam felnőttesen elkísérni ezt a szakítós önmarcangolást. Viszem magammal ezt is tovább mint minden tetoválásomat. Bőrömre véstelek és most hámlasz. és majd elhalványulsz de maradsz.

Én pedig többet nem említem meg csak várok. De közben felőröl, megőrülsz, fusztrál de csak várok. “Majd jó lesz és majd túl leszel. Ő csak nem elég felnőtt.” Nem kell több virág. Nekem már csak virágot gyűrűvel adjanak mert aki túl sokat ad az takar valamit.

[rajtvonal]

Le kell vonni a tanulságot mondta akkor H. Szépen lépj tovább és fogadd el. Ez az ő döntése. Fordultam én már ki magamból, téptem véresre az ujjaim. Könyörögtem kapualjban és ahogy ezek az emlékek átfutottak a hideg hátamon, eszembe jutott milyen sokáig volt útitársam a rettegés a magány a megnemértettség.

“Én már nem érzek irántad ugyan úgy mint az elején Fanna tudod?” Na nem mondod komolyan? Biztos nem most pattant ki ez a fejedből T! És a kommunikáció ? “Gyerekes vagy!” -mondta. “Sok volt az olyan szintuáció amit nem felnőtt módjára oldottál meg!”

Hát bazdmeg! Mindketten tudjuk hogy ez csak mese volt habbal. Az hogy nem lestem minden kívánságod, hogy van rajtad kívül életem! Nem sikerült feldolgoznod, hogy van karrierem, egyedül tudok albérletet fizetni és egész racionális jövőképem van? Szar ha a másik jobban áll? Szar ezt férfiként látni? Hogy te mèg mindig az anyád pénzén élsz? A tőle kapott BMW na az a nem mind1 ugye? Akkor már ha abból szálsz ki biztos azt hiszik “na ez a fiú biztos tett már le valamit az asztalra” Bazdmeg magad meg az autót is.

De végső soron örülnöm kéne hogy nem vagyok az a 26 éves befásult, karótnyelt önértékelési problémákkal küzdő picsa akinek te szerettél volna látni.

[rajtvonal]

mantra

nem szerettem, hogy úgy sétálgatsz mintha tied lenne minden. 

nem szerettem, hogy nagyképű voltál

nem szerettem, amikor úgy fogalmaztál az exeim kapcsán, hogy “alálőttem”. Tudod nem csak a külső a minden, te fasz.

nem szerettem, hogy a belsőmet sose dícsérted meg.

nem szerettem, hogy nem viselhettem azt amit én akarok

nem szerettem, hogy le akartál szoktatni a cigiről és az ivásról de főleg a cigiről

nem szerettem, hogy nem ismerted el igazán a munkámat 

nem szerettem, hogy nem voltak szimpatikusak a barátaim

nem szerettem, hogy nem lehetett melletted gyerekes viselkedni

nem szerettem, hogy nem lehettem önmagam melletted

nem szerettem, hogy derogált neked az “átlag” élet

nem szerettem, hogy nem lehetett veled elmenni egy fesztiválra vagy csak egy koncertre

nem szerettem, hogy nem ihattam meg egy pohár sört se

nem szerettem, hogy mindig csak jazzt kellett hallgatni a kocsiban 

nem szerettem, hogy mellettem sose tudtál olyan önfeledten nevetni mint M-val.

nem szerettem, hogy úgy éreztem meg kell változnom

nem szerettem, hogy kihoztad belőlem a boszorkányt

nem szerettem, hogy el kellett nyomnom magam

Nem szeretlek 

és hogy mit szerettem? Azt ahogy “engem” szerettél. 

[rajtvonal]

lehetek én

a reggeli közös fogmosás?

[creatinghelen]

if you’ve had a rough few days lately, please know that there will be a day when you’ll wake up and things will feel easier. you’ll see the good in things, you’ll feel the warmth in your heart again, I promise <3

[rajtvonal]

akiben ott lapul az önbizalomhiány legapróbb formája

Csak azt viseli meg ennyire, hogy elhagytad. Máskülönben kiröhögnéd, te hülye.

[eznemegynaplo]

régiség

Ott tartunk, hogy nem vagy elég felnőtt, ha…:

…még nem vagy házas vagy nem használod minden mondatban a férjem/feleségem megnevezést,

…még nem rokkantál bele teljesen a munkádba, hanem friss vagy és ötletes,

…még nem úgy kezdesz egy hétköznapi beszélgetést, hogy szidsz valamit,

…még van humorérzéked és nem veszel mindent teljesen komolyan.

Igazából nem is akarok ilyen felnőtt lenni. És te?

[alapzaj]

doboz cigikben

és doboz kartonokban

várlak haza

még nincs haza, de a holnapi szoba szerződését már

tényleg aláírom

te is ideülhetsz, nézd

ketten vagyunk

nem fog fájni többé semmi

megígérem

csókolj meg

[rajtvonal]

Lekucorodsz a szőnyegre mert mèg az ágyad egyenletlensége is Őrá emlkékeztet

[rajtvonal]

Mikor vagy mindkét oldalon

Te könnyen elengedsz valakit, megbántod, megalázod úgy hogy észre sem veszed.

Na igen és mikor te. Te vagy az akit a sárba döngölnek és újra és újra konstatálod, hogy semmit se tanultál a hosszú évek tanulságaiból. De minden reakciód, minden kínos smsed minden remegő kézzel elszívott cigarettád, minden szívhez kapásod mikor telefon csörgést hallasz te vagy. Ne szégyelld magad mert magadat adod még ha kicsit bénán is. Én már elfogadtam, hogy magamhoz SE értek.