Ne hagyjátok, hogy megbánjam ezt a posztot. A legtöbb kérdés a vagdosással kapcsolatban érkezik, ezért szeretném ezt megosztani veletek, ha már belekezdtem ebbe őszinte leszek, mert csak úgy van értelme. Az első kép 2017 augusztusában készült, a második 2013 tavaszán. (Nem találtam frisebb képet az ép szexi lábaimról bocsi😄) Amint látjátok én sem spóroltam a vágásokkal, a lábam, mind két karom, de még a hasam is tele volt velük, mert fogalmam sem volt arról, hogyan enyhíthetném azt a belső fájdalmat, ami hónapokon keresztül kínzott. Lassan eltelt 5 év, és sok a mai napig látszik. Tetováltattam az alkaromra, hogy elrejtsem őket, de úgy tűnik hiba volt, mert pont a tetkóm miatt nézik meg sokan közelebbről a bőröm és lám, mit látnak? Hegeket. Néha munkában is észreveszik és higgyétek el, elég kínos tud lenni amikor egy-egy vendég ironikusan rákérdez, hogy miért tartok otthon oroszlánokat... Tudom, hogy most nem láttok más utat, de kérlek szépen titeket, ne vagdossátok magatokat, mert életetek végéig arra fogtok emlékezni, hogy milyen gyengék voltatok, és a körülöttetek lévő emberek is csak ezt fogják látni. Ha a gyerekeitek rákérdeznek, mit mondtok majd? Vagy ha a főnökötök? Higgyétek el, jobb ezt kikerülni. Inkább vegyetek ti is egy mountain bike-ot, és próbáljátok ki a downhill-t, sokkal jobb feszültségoldó, mint a vagdosás. 😉 és ne higgyétek, hogy a levegőbe beszélek, mert ha valaki, akkor én tudom, hogy milyen lent lenni. ☺ Ügyesek legyetek és győzzétek le a depit! 💪💕 #onlypositivevibes#fightwithdepression
