mistake

mentalbreakdown

[heatheatwavez]

“Nem otthon, csak egy ház.”

—

[save-thaat-shit]

mostanság nem megy az írás. túl sok minden van bennem amit le akarok írni.

[save-thaat-shit]

sometimes I think I stop breathing

[bukott-angyal]

Ne ítélj el úgy, hogy nem ismered a történetem...

[im-a-creeep]

Pénteken ugyanaz, mit mindig szoktam: pánik, levegőt, fuldoklom!

[itrytobepositive]

Mikor a saját családod miatt van újra pánikrohamod meg szar kedved

[hope666sworld]

Pánikroham

A kínok kínja. Élet, halál közti érzés.Csak kapkodod a levegőt és azt hiszed itt a vég. Próbálsz lenyugodni, de semmi nem segít. Mondogatod a mantrádat hogy ''minden rendben", elszámolsz 10-ig hátha.. de semmi haszna. Mintha a vízalatt lennél és nem találod a kiutat. Próbálsz segítséget kérni de egy hang nem jön ki a szádon. Csak reménykedsz hogy mindjárt vége. Mondod magadban hogy vegyen már észre valaki, segítsen már valaki. A fejedben kiabálsz hogy vegyenek észre, hogy szenvedsz, fájnak a végtagjaid, elfáradtál, és belefáradtál.

[hazugszavaid-leltara]

Egyre több panikrohamom van..

Egyre nehezebben viselem..

Már szinte képtelen vagyok másra gondolni, folyton félek hogy mikor jön a következő.

Most inkább megakarok halni

[cloud-breakingdreams]

A pánikrohamok fárasztóak. Még egy nap elteltével is.

Lexa

[szamomra-te-vagy-az-utolso-rozsa]

Megállás nélküli pánikrohamok, attól félek, hogy bele fogok halni....

[arnyekomvagyok]

Egész nap szorongó érzés gyötör, semmi nem nyugtat meg és csak egyre rosszabb. Néha szaporábban veszed a levegőt néha vissza állsz a normális légzésre, sőt lehet még nevetsz is aznap. De ez a nevetés nem az igazi. Félelem van benne és tudod hogy valami borzalmas fog történni. Igazából már a felkelésed pillanatában tudtad, hogy valami borzalmas dolog fogja beárnyékolni a napod. Végül hosszú órák átszenvedése után érzed, hogy itt van. Számítasz rá, de felkészülni nem tudsz erre. Izzadsz és fázol egyszerre, a levegőt kevésnek érzed magad körül és fogalmad sincs mit tegyél. Remegsz és félsz. Elszaladsz mindenkitől, hogy egyedül kicsit lenyugodj, de nem megy. Egyre idegesebb és kétségbeesettebb vagy. Végül rádzúdul az egész. Zokogsz, remegsz, nem kapsz levegőt. A legrosszabb gondolatok járnak a fejedben. Legszívesebben a pengéd után kapnál, ami épp nagyon messze van tőled. Felállnál, hogy bántsd a falat, de a lábaid nemnmozdulnak. Egy kibaszott csapdába estél. Érzed az aggódó tekinteteket és tudod, nem szabadulsz soha többet tőlük. Fokozódik a zokogásod is, mert a gondolataok csak méginkább fájnak. Nem tehetsz semmit és senki nem tehet semmit. Várod hogy vége legyen, de örökkévalóságnak tűnik. A levegőd egyre kevesebb és félsz. Nagyon félsz. A rohamod nem akar még mindig alább hagyni, a tested remeg, viszont megkapaszkodsz valamiben, a valóságban. Nehezen de észleled a valóságot. A tenyered már nagyon fáj, hiszen a körmeid méllyen bele vájtak. Nincs mit tenni, más nem segíthet rajtad, mint a fizikai fájdalom. Végül kezded vissza nyerni a levegődet, a könnyeid kezdenek felszívódni, bár néha még vissza térnek. De a remegés nem tűnik el órákig és azok a pillantások örökre ottragadnak. Megint elvesztettél magadból egy darabot.

-őszintén a pánikrohamomról

[save-thaat-shit]

ha mar en nem tudom megfogalmazni..

[horizon-beam]

Sötét és hideg. Még éjjel fél 12-kor is képes vagyok kint ülni az udvaron. Kellemesebb, mint a benti légkör az biztos.

Egyedül. Legalább itt egyedül vagyok. Nem, nem vagyok antiszociális bármennyire is annak tűnök, csak azok az emberek taszítanak, akik a családomat képviselnék.

Vágyak. Nincs is jobb érzés benyomni a youtubot és véletlenszerű számokat kapcsolni, amikre el kezdhet dolgozni az agyam, és olyan dolgokat mutathat nekem, amik boldogabbá tesznek. Szinte ébren álmodom, elképzelem, hogy milyen lehet népszerűnek lenni, milyen lehet igazán megélni a pillanatokat, bulizni egyet a haverokkal, vagy milyen lehet valahová tartozni. A dolog ártalma az az, hogy a valóság beleszól, és vissza tud rántani akármelyik pillanatban, ami ezek után csak mégrosszabb.

Halál. Sokszor azon gondolkodom, vajon miket kell majd teljesítenünk halálunk után. Ha én most fognék egy pengét, és megnézném, valaki megveregetné a vállamat odafenn, vagy lejjebb küldenének bűnhödni? Lehet, hogy csak előről kezdeném egy teljesen ismeretlen helyen, amolyan szerencse alapon. De az is lehet, hogy egyszerűen csak megszűnnék létezni.

Megszűnés. Valamiért nem félek tőle. Nem ragaszkodom magamhoz, a személyiségemhez, amit ki sem alakítottam ebben az életemben. Pedig hányszor megtehettem volna... Ha most lefeküdnék és nem kelnék fel többé...

Ő sírna. Össze roppanna... Mindig ezt teszem vele, mégis újra és újra elém áll. Pedig azt hittem, már a szemeimbe sem tud nézni. Szeretném ha boldog lennél... Legalább boldogabb..

Étel. Mikor már csak akkor veszed észre, hogy nem ettél aznap, hogy kezdesz gyenge lenni. A szervezeted jelez, hogy kell az üzemanyag, de te mégis undorral gondolsz rá. Nem tudsz enni, mert rosszul vagy, és rosszul vagy, amiért nem tudsz enni. Ismerős?

[save-thaat-shit]

everyday

[save-thaat-shit]

Leszek még valaha rendben?

[save-thaat-shit]

I'm on my knees while I'm beggin'

'Cause I don't want to lose you

[idezetek-minden-mennyisegben]

“Nem vagyok igazán ostoba. Pedig annak tartanak. Az emberek nem sejtik, hogy pontosan tudom, milyenek, és nagyon utálom őket.”

- Agatha Christie

[prmliza]

Nem is értem miért hiszem azt, hogy ennyi rossz után majd minden jóra fordul.

[next-time-imma-stay-asleep]

búcsú nélkül mentél el, ezért nem tudlak elengedni