A Sicc a Szaharában folytatása nem kapott külön címet, erről a zöld csíkos borítóról lehet megismerni, horgászó Siccel.
Az első oldalon még nem nagyon van történet, de kiderül, hogy Sicc már helyi celebnek számít. :D Ikonnak is tökéletes volt ez a rajz.
Rudi meg farmerban van?
Az első történetben egyből visszatér Afrika, viszont csak egy álom helyszíneként. Talán ezért van arca a Napnak, eddig nem volt... Egyébként itt megtalálható jobb minőségben, bár nem teljesen ugyanaz.
A Daxli Maxis képsor után újra láthatjuk Sicc szobáját! Úgy tűnik, azóta elköltözött, valószínűleg ez a korábban látott falusi háza. (Vécé legalábbis nincs :D) A cicás képet ismerjük, de a múltkor még oldalt volt, ahol most az ablak van.
Talán egyedül itt szerepelnek fekete bőrű emberek a Siccben, bár lehet, hogy ez ma már nem lenne elég PC. (Ebben a kötetben később is lesznek a mai szemmel rizikós történetek...)
Sicc ezután a dzsungellel álmodik, bár ott nem is járt az előző kötetben. Azért a növényzet jól néz ki.
Újra feltűnik egy strucc, akinek nincs neve, de lényegében ugyanolyan, mint Malvin.
Afrikában nem élnek kaktuszok, de fogjuk rá, hogy Sicc csak odaálmodta :D
A jelenetváltások tényleg elég álomszerűek.
Sicc farka olyan kifejező :D
Az ezutáni képek nem szerepelnek a diafilmben. Lehet, nem véletlenül, mert az álom itt fordul rémálomba.
Mint a legtöbb rajzolt médiában, itt is jellemző, hogy a sérült szereplőknek púpok nőnek a fejére, de magával Siccel egyedül itt fordul elő. Szerencse, hogy ez csak álom.
... és vége is :)
Ezután egy könnyedebb történet következik, a horgászós, amire a borító is utalt. Mondjuk kicsit túlzás, hogy még a zsákmányállatnak is van neve és személyisége.
Sicc nem csak az álmában, a valóságban se fél a víztől. Trombi meg elég lufi lett...
Sniff ebben a kötetben is egy jelenetnyi szerephez jut.
Ez a sztori ennyi volt. A kötet második fele is főleg ehhez hasonló rövid történetekből áll, ezeket majd a folytatásban nézzük át.
Kicsit visszaugrunk az időben, a Sicc a Szaharában után érdekes a kontraszt, mennyit változott a stílus néhány év alatt.
Ez nem a teljes anyag, csak amennyi bekerült belőle a Sicc a vadonban kötetbe. (Már posztumusz jelent meg 1973-ban, valamivel ki kellett tölteni az üres helyet)
Ami a leglátványosabb, a szereplők sokkal részletesebben vannak megrajzolva. Ez nem mindig pozitívum, néha a helyhiány miatt nagyon furcsán néznek ki vagy hülye pózokat vesznek fel.
Eközben a vízfestékkel készült hátterek még eléggé elnagyoltak.
Minden képhez egy versszak tartozik, de azok sokszor 16 szótagos sorokból állnak. Így bővebb lére van eresztve a szöveg, de néha már inkább prózaszerű. Van, amikor visszatérnek a szokásos félig rímelő 8-as sorok.
Jobban összefüggenek a történetek, és többet megtudunk a szereplőkről. Főleg Róka Rudiról, aki végig jelen van. Sicc ebben a sorozatban végig maszekol. :D
Az előzőt kiegészítve: láthatóan címe is van a különböző sztoriknak. (A modern kiadásokban adtak némelyik újabbnak is, de azokat elég nehéz kinyomozni)
Szóval: Sicc felcsap csősznek
Rudinak itt még az eper se savanyú :)
Ebben a kötetrészben nem jelenik meg más ember ezen a két fiún kívül, és Sicc velük se "interaktál"
Ezek se túl részletes hátterek.
Sicc és a magnetofon (sajnos ennek a címe félig lemaradt, majdnem az oldal legtetejére nyomták)
Itt már legalább láthatunk pár szép erdei fát, meg egy medvét. Sicc elvileg kacsákat őriz (kacsacsősz??), amiket nem is látunk, csak ezt az ismeretlen szürke madarat. (talán varjú) A későbbi kiadásokban általában szöveghűbbek a rajzok.
Ezek a pásztorkutyák viszont nagyon jól sikerültek ebben a stílusban :)
Rudi haverjai is jópofák. A farkasnak sajnos ennyi az összes szerepe, de a medve és a kigyúrt vadkan később is megjelennek.
A grafikusabb részletektől megkímélnek minket.
Sicc strandfürdőt nyit
Ebben az oldal közepén kezdődő részben vannak talán a legszokatlanabb rajzok.
Például itt nagyon túl van méretezve Sicc orra és mancsa is. (A második rajzon már jobban néz ki, a későbbi stílusra emlékeztet)
A szarvas viszont aranyos, bár kicsit durva, hogy Rudi már rá vadászik.
Nehogy már a róka vigye a puskát :D (Jó, ami azt illeti, az előzőkben Sicc is rá akart volna lőni)
Az az úszó Rudi a legviccesebb, mennyire el van nagyolva.
Szarvas Marci jobban néz ki kicsiben, bár Rudi gatyáját már nem sikerült beszínezni. (Ebben a kötetben változó, pirosas-barnás, a későbbiekben zöld a nadrágja)
Pucéran meg teljesen olyan az alkata, mint Siccnek, hiába szégyenlősködik :D Sicc jól tud fára mászni... Később már ilyen minimális utalások sincsenek arra, hogy Sicc macska.
Sicc mint gyorsfényképész
Ebben a részben kiderül, hogy Rudinak már van egy felnőtt lánya. Siccet sokkal fiatalabbnak képzelem, bár az ő családjáról semmit se tudunk.
Persze az esküvőn az ivócimborák is jelen vannak. Sün Karcsi is visszatérő szereplő, bár az egyedi kockás papucs nélkül.
Az első versben nagyon erőltetett a rím.
Sicc két oldalon át fel se tűnik. A nyulaknak eddig nem is volt baja vele...
Rudit most legalább sajnálják a barátai. (Lesz neki még jobb is...)
A kutyafürdős
Újabb fejezet, ami az oldal közepén kezdődik, de csak annyival, hogy Sicc táblát fest.
Ebben, és az előző részben is csak ezek a kék és zöld pacák alkotják a hátteret, ehhez képest a kutya bozontos szőre látványosan ki van dolgozva.
A kutyák ezek szerint szerződéses alkalmazottak (hiába, hogy Siccel ellentétben négy lábon járnak, ugatnak és az emberek háziállatai)
Érdekes ezt a képet összehasonlítani a magnóssal. A kis szürke kutya ott is szerepel, még mielőtt Sicc kezelésbe vette. Talán a barna is ugyanaz, bár ott világosabb színű.
Rudi pedig egy fél kötetnyi szívás után kivételesen jól jár, a családjával együtt. Úgy néz ki, Málin kívül két kisebb gyereke (fia?) is van, csak az egyiküknek kiszerkesztettek egy darabot a fejéből :D
Sicc kap egy egész oldalas rajzot, ami már emlékeztet a későbbi dizájnjára. Ezzel az összefüggő történetek véget érnek, Sicc pedig arrébb költözik (persze előbb-utóbb újra összeakadnak Rudival)
Sicc és Daxli Maxi
Maxi elvileg más korai sztorikban is szerepelt, de azok nem lettek újra kiadva.
Sicc új lakóhelyét pedig belülről is láthatjuk. A környezetéből semmit nem látni, de én a városba képzelem, legalábbis nem a falu szélére, ahol a fecskés történetben lakik. Érdekes a kép az ágya fölött, vajon Sicc saját portréja, vagy egy rokonát ábrázolja?
Sicc amúgy itt végig ilyen furcsa, hosszúkás pofával van rajzolva.
Maxi nagyon cuki az első képen. A másodikon meg... :D
Sicc és a szocialista ipar 3: fogalmam sincs, milyen néven forgalmazták a villanyvasalót :D (A magnetofont nem számítottam, az elvileg mindenhol így nézett ki az 50-es években)
Az egyik leggyakoribb alaphelyzet, amikor Siccnek meg kell védenie egy csapat állatot a veszedelemtől.
Újra feltűnik a rák Sicc mozifilmjéből, most már neve is van, és...
...egy következetlenül rajzolt Róka Rudi, akinek hiányzik a fehér farka hegye.
Itt meg a füle van félreszínezve. Ez kicsit fájdalmasabb lesz, mint a jelenet a forgatáson, amikor a farkát kapta el a rákolló.
Nem tudom, ez a történet a modern Sicc kötetekbe is bekerült-e, vagy túl véresnek ítélték ezt a jelenetet. Mindenesetre Rudit tényleg nem látjuk többet ebben a könyvben.
Közben hirtelen világos lett, remélem, ez is csak következetlenség.
A következő történetben Sicc már az emberekkel dolgozik együtt. Végig ilyen érdekes kinézetű jeges hátterek lesznek.
Jeges Mackó egyrészt nem sablonosan fehér, másrészt egész máshogy van rajzolva, mint a barna medvék (akikkel Sicc gyakran összefut, de ebben a kötetben nem szerepelnek).
Sicc és a szocialista ipar 1. rész: Szaratov hűtőszekrény :D
A matrózok feje pont olyan színű, mint a jegesmedve. Gyerekkoromban mindig azt hittem, hogy rosszul vannak, de lehet, hogy csak megfagynak.
Eddig végig találó rímek voltak, ez mintha sánta lenne, hacsak nem ejtették anno a “frizsidert” é-vel.
Ja, a szalámi is ugyanolyanra van színezve...
...meg az árnyékolás is a hűtőajtón, szóval Tankó csak kevés színnel akarta megoldani ezt a részt, ami jól is sikerült.
Sicc vezetni is tud, bár egyedül ebben a képsorban látjuk az autóját. (A Meseországosban még repülője is van...)
Milyen jó, hogy mindig kéznél van egy ekkora tükör :D
Szerencsére ez a jelenet nincs olyan véresre rajzolva. (viszont az út színt váltott)
A kánon szempontjából történelmi pillanat: talán egyedül ezen a rajzon szerepel Sicc háza :) Van, amikor úgy tűnik, máshol lakik, de általában konzekvensen vidéken, a természethez közel. Az őszi fák is gyönyörűek, de azokat se nagyon látjuk máskor.
Ezen az oldalon mindig meglep a cucc szó, mármint hogy 1963-ban már az irodalomban is használták.
Sicc láthatóan nem akar egész télen egy fecskét etetni, de mindenre van megoldása.
Erre is csak utólag jöttem rá, de a képen tényleg egy nőstény feketerigó van. Meg egy kicsit leegyszerűsített fenyőerdő.
Kakukkot még sose láttam élőben, de komolyan csíkos a melle. A Szarkának a folytatásban lesz egy saját sztorija is.
A fejre rajzolt púpokról mindig a Tom és Jerry jut az eszembe, de a Siccben is előfordul párszor...
Végül Sicc visszatér Pestre, ahol összeakad még egy madárral.
Sicc és a szocialista ipar 2: Rakéta porszívó
Ez volt régen a kedvenc részem :) Az biztos, hogy Sicc egyik szocreál háztartási gépet se üzemszerűen használja.
Sicc pályafutása elég kacskaringósan indult, nehéz eldönteni, honnan kezdődjön a blog. Ha hihetünk Kálmán Jenő wikipédiás oldalának, így kezdődik a kronológia:
Sicc úrfi kalandjai / Sicc úrfi és Tigris Marci / Sicc úrfi az állatkertben / Sicc úrfi bosszút áll (1937-40) Amennyire ezeknek utána tudtam nézni, még az amerikai Felix the Cat képregények fordításai voltak.
Sicc kalandjai (1956) Az első “igazi”, Tankó Béla által rajzolt Sicc történet. Egy részét később újra kiadták Sicc a cirkuszban címmel, új rajzokkal. A diafilm változata nyilvánosan elérhető itt: http://dydudu.hu/diafilm/044/44.html
Sicc legújabb kalandjai (1957) Ezt is felhasználták egy későbbi kötethez, hamarosan a blogon is szerepelni fog. Direkt nem ezzel indítok, túlságosan eltér a stílusa a megszokottól, és nem is elég ismert történet.
Sicc Meseországban (1962) Ez a kötet már a közismert Sicc-dizájnnal készült. Nagyon sikeres lett, még rajzfilmre is adaptálták. Nekem sajnos nincs meg, de szintén fent van a diafilmje: http://dydudu.hu/diafilm/094/094.html
És 1963-ban következett a szintén népszerű, számomra kedvenc: Sicc a Szaharában.
Méghozzá ezzel az oldallal. Nagyon szép színvilágot adott Tankó a sivatagnak, különben nincs a képen semmi különös.
Jópofa a sátor rögzítése (abba ne menjünk bele, hogy mitől van ennyi pálmafa a Szaharában). Az éjszakai színek is tetszenek.
Gyerekkoromban nem nagyon értettem a sátor keresztmetszeti képét, azt hittem, az csak egy fal.
(no comment, reggeli fényben is gyönyörű)
Siccnek a rémülettől eltűnik a hátizsákja. Amúgy is nagyon ritkán hord magával bármilyen táskát, viszont mint minden tisztességes képregényhős, képes a semmiből előhúzni, amire éppen szüksége van. https://en.wikipedia.org/wiki/Hammerspace
Nehogy elhiggyétek, még nincs vége. :D Csak Malvintól búcsúzunk.
A következő képsort a Sicc Afrikában című diafilmhez használták fel újra, viszont annak a többi része egy későbbi kötetből van.
Leó ugyanabból a szögből tűnik fel, mint az előbb (csak a farka van átrajzolva). Tankó bácsi szeretett sablonokból dolgozni.
Oldalnézetben nagyon furcsa az a fehér folt az oroszlán állán, nem véletlen, hogy alig van olyan rajz, amin így szerepel.
Visszatérünk Sicc szokásos környezetébe, a két legfontosabb mellékszereplő társaságában...
A 60-as években még nem terjedt el a h nélküli “sose” szó?
...egyelőre ennyi volt.
Sniff, a vizsla is visszatérő szereplő, de nem tudom, miért hozta el Sicc pénztárosnak. Persze lehet, hogy szerepel a filmben.
A pálmafák most hangszóró-oszlopként funkcionálnak, ez se rossz.
Ezek a sakálok sokkal cukibbak, mint Róka Rudi. :))
Trombi egyik afrikai történetben se szerepel, de itt feltűnik egy másik elefánt. Hogy behajlik a pad a három behemót, meg az első sorban a zsiráf alatt. :D
Az oroszlán felfedi a biológiai nemét, és ezzel vége a kötet első felének. Hamarosan jön a folytatás.