Játek voltam, olyan emberek kezében akiknek fogalmuk sem volt , hogyan kell velem játszani. Ha már nem voltam több egy játéknál legalabb elolvashatták volna a használati utasítást.
( könyvből amit írok.)

blake kathryn
h

No title available
One Nice Bug Per Day
🪼

Kiana Khansmith
Show & Tell
The Bright Sessions
I'd rather be in outer space 🛸
Color Me Curious
Not today Justin

bliss lane
★

tannertan36
almost home

❣ Chile in a Photography ❣
sheepfilms
Lint Roller? I Barely Know Her

if i look back, i am lost

Jar Jar Binks Fan Club

seen from United States

seen from Malaysia

seen from Singapore

seen from United States

seen from Türkiye
seen from Spain
seen from Hong Kong SAR China

seen from South Korea
seen from Morocco

seen from Malaysia

seen from United States

seen from Malaysia
seen from Türkiye

seen from South Korea
seen from Paraguay
seen from United States

seen from T1
seen from Türkiye

seen from Italy
seen from Sweden
@szerelmunknapjai
Játek voltam, olyan emberek kezében akiknek fogalmuk sem volt , hogyan kell velem játszani. Ha már nem voltam több egy játéknál legalabb elolvashatták volna a használati utasítást.
( könyvből amit írok.)
Lélekben olyan helyen jártam,
ami soha nem is lézetett.
Ez a hely volt az ő szíve.
Nem minden az ha valaki szeret téged,
mert ha te nem vagy képes szeretni senkit ,
akkor nincs semmid.
100 szál rózsa.
Én voltam a lány , aki mindig szeretett és , akit nem szerettek sohasem.
Én voltam a lány , aki mindig várt rád, de minden pad üres volt , ahol neked kellett volna várni rám.
Én voltam a lány a pólódban, de százból csak az egyik , aki abban ébredt hajnalban.
Én voltam a lány , aki nem várt el tőled semmit és te nem is adtál neki semmit.
Èn voltam a lány aki rózsát kapott tőled, de falhoz vágva sírtam , mert tudtam...
...hogy minden rózsa egy másik lány, akit helyettem szeretsz.
Mindent elrontasz.
Sosem hallgatsz rám.
A szavahihetőséged olyan,
mint az én matek tudásom.
Nincs
Soha nem is volt
És soha nem is lesz.
Én régen azt mondtam valakinek, hogy meghalnék érte.
Meg is haltam.
Olyan ember lettem, aki sohasem akartam.
Olyan akit nem szerettem és akit nem szeretett senki.
De én legalább tudtam szeretni és mindent oda adni amim volt… magamat.
Testképzavar!
Nem szabad enni! Nem szabad enni! Nem szabad enni! Ez volt a legnagyobb hülyeség amit valaha, magamnak hazudtam. Néztem a lányt a tükörben és azt gondoltam sosem fogom szeretni. Vékony akartam lenni, meg akartam felelni, azt hittem másoknak, de leginkább magamnak. Nem hittem el, hogy valaki tud szeretni, mert én sosem szerettem magamat. Az önbizalom hiánya megsemmisítő lehet, de ez nem egyik pillanatról a másikra történik, nem úgy ébredtem reggel, hogy hoppá valami hiányzik. Sok kudarc, csalódás és veszteség ért és ez valahogy magával vitte az önbizalmam, nem a személyiségem része hanem egy következmény, nem tartozik hozzám, meg szabadulhatok tőle. Sosem lesz elég a külső dicséret amit kapok, amíg belül a lelkemben meg azt nem érzem, hogy minden rendben van velem. Nem kell megfelelnem egyetlen ideális képnek sem az emberek fejében, lehetek az aki vagyok, nézhetek ki úgy ahogy szeretnék…és most már jól tudom, hogy ha valakinek nem tetszem az korántsem az én problémám hanem az övé. Nem kell megfelelnem senkinek, csak magamnak. Senkisem ér annyit amennyit nekem kellene magam számára.Az, hogy megtanuld szeretni önmagadat, egy döntés. Talán nem tűnik annak, de az. A világ is szebb lesz ha szebbnek látod magad. Hálás vagyok azoknak akik hagytak zuhanni, akik elvették tőlem az egyetlen támaszt amim volt, köszönöm a volt szerelmemnek, hogy hagyta, hogy minden rossz döntés a mélybe vigyen. Azt tették amit kellett, megtudtam, hogy van bennem elég erő felállni és egyedül csinálni, megtudtam, hogy képes vagyok mindenre amiről azt gondoltam lehetetlen. Nem haltam bele a saját magányomba, miattuk tudom, hogy képes vagyok mindenre amit szeretnék. Kevesebbnek, gyengébbnek érezhetném magam, mert elhagytak, hazudtak, de mire mennék vele? Minden attól függ, hogy hogyan állsz hozzá. Egy fa ága voltam egy háborgó tengeren, olyan messze jutottam magamtól, mint az a kis ág az otthonától.
Most már oda tudok állni a tükör elé, és elhinni, hogy amikor kimegyek az utcára, az emberek nem azért néznek rám, mert valami nem tetszik nekik rajtam. Nem akarom a testemet hatalmas ruhák mögé rejteni, nem akarok olyan vékony lenni… Eszek és a testem az enyém, a testem az én problémám, senkinek nincs joga ítélkezni felette, csak nekem.
Erre gondolj, amikor azt hiszed megáll a világ, mert elhagy.
Senkisem fog úgy ölelni, mint ő.
Csak jobban.
Senki sem fog úgy szeretni, mint ő.
Csak sokkal jobban.
Senkisem fog úgy csókolni, mint ő.
Csak jobban.
Senkisem lesz olyan mint ő…
Csak sokkal jobb.
Lesz majd olyan, aki egy pillanatra sem felejti el, hogy te vagy neki, nem bújik más karjaiba.
Lesz majd olyan, aki elmegy eléd, aki elkisér.
Szépen beszél veled, és a hátad mögött is csak jót tud mondani rólad.
Senkisem lesz olyan, veled mint ő.
De lesz majd olyan, aki úgy bánik veled, ahogy tényleg megérdemled.
A szakadó esőben, nem kell majd sírnod a fájdalomtól többé miatta, mert ott lesz valaki aki rád adja a kabátját és megcsókol.
Senkisem fog elfogadni és szeretni téged úgy ahogy ő?
Jönni fog valaki aki nem elfogad, hanem imád, akit nem kell mindennap meggyőzni arról, hogy téged akarjon.
Tumblis
Olyan volt mint egy korlát.
Nem hagyott zuhanni,
de repülni se,
mert fél, hogy túl
messzire visznek a szárnyaim.
Van amiről az ember nem szívesen beszél.
Ilyen az én, eltelt pár évem is.
Újra 14 éves akarok lenni…
Újra elrontani az életem, csak most másképp.
Nélküle.
Arra volt szükségem, hogy valakinek én legyek az egyetlen.
Szerettem volna én lenni az akinek az ölelése legjobb hely valaki számára.
Szeretni akartam valakit annyira, hogy élni akarják érte.