szóvalígy..

"Az ember rengeteget veszít, ha sohasem veszíti el a fejét" 23✨ | ♀| ♓ | Erdély

[szeretleeek]

Napló részlet

Azt hiszem a lelkem mélyén mindig gyászolni fogom azt, amik voltunk, azt, amik lehettünk volna, a jövőt, amiről közösen álmodoztunk a félhomályban, amire ha régen rágondoltam, melegséggel, boldogsággal és reménnyel telt meg a szívem.

[szeretleeek]

Napló részlet

Meglepő néha milyen apró dolgokban bújik meg s elgondolkodtad vajon ő visszafordul-e valaki olyan után, aki hasonlít rám, hogy ellenőrizze én vagyok-e az.

[szeretleeek]

Napló részlet

Talán meg sem ismerne, ha egyedül látna. Én sem mindig ismerem fel azt a komor tekintetű lányt, aki a busz ablakának tükröződéséből néz vissza rám.

[szeretleeek]

Szakítósdi napló

Annyira feldúlt vagyok, hogy nem tudom hogyan kezdjek neki ennek a gondolat lecsapolásnak, úgyhogy egyszerűen csak belevágog a közepébe. Ma kedvességem és rátévedő gondolataim jeléül írtam neki, hogy értesítsem: a könyv, amit régóta készül beszerezni, újra elérhető lesz. Erre kaptam egy sivatagnál is szárazabb választ. "Köszi". Ennyi. Így. Se "szia". Se "hogy vagy?". Semmi. És ez (mint mindig minden) elgondolkodtatott. Emlékszem, hogy milyen üresnek éreztem valamit a szakításunkban, tömény jellegének ellenére. Nem az ő fizikai, vagy lelki hiányára gondolok, hanem valami eszmei dologra.

Később aztán rájöttem mi is volt ez az űr. Amíg én nem győztem számba venni mi mindent tanított nekem, mi mindent adott, mi mindenért adhatok én hálát neki, addig az ő részéről a mai napig ezt a tudást hét lakat őrzi. Legalább is rám nézve. Egyik percről a másikra úgy kezdett viselkedni, mintha az egész meg sem történt volna. Aki addig fülig érő mosollyal várt a vonatállomáson, hirtelen egy idegenné változott. Soha nem vártam, hogy térdre borulva engem magasztaljon, de talán jó lett volna tudni, hogy az elmúlt 5 évünk nem volt hiábavaló és elpazarolt idő. De semmilyen visszajelzés nem érkezett az ő részéről, ami őszintén szólva a mai napig eléggé szúrja a begyem. Mert hát, ha az ember annyi időt és energiát fektet valamibe, elvárná, hogy eredménye legyen, ha csak egy fikarcnyi rossz is.

Ma ismét ezt éltem át. Annyi együtt töltött idő, annyi nevetés, annyi szép pillanat és egy (vagy fél) év múlva csak egy odavetett "köszi"-t érdemlek meg. Mintha soha nem vesztünk volna el valamikor egymás ölelésében, mintha három évig nem együtt feküdtünk és keltünk volna, mintha nem egy fazékból ettünk volna s mintha évekig nem együtt terveztük volna a közös jövőt. Csöppnyi halandó eszem ezt nem képes felfogni. Nem értem hogy képesek az emberek ennyire eltaszítani maguktól valakit, akivel annyi mindenen keresztülmentek, akivel mérhetetlen közelségben álltak s akivel még egymás kontaktlencséjét is gond nélkül kicsippentették. Úgy terveztem, hogy majd azt írom a bölcsesség fogam felbukkanásával én is bölcsebb lettem, de talán mégsem így van.

De azt mondja meg nekem valaki, hogy lehet ezek után csak úgy casual randizgatni és situationship-elgetni? Igaz, talán leckéket kellene vennem tőle ebben a tárgyban is, hiszen már gond nélkül mosolyog a telefonjára s osztogatja a szívecskéket a profilképek alatt, míg a közös múltunk csak egy három napos Lidl-ös kifli szárazságú, közömbös "köszi"-t ér.

Ma nem rejtegetem keserűségem.

[szeretleeek]

Talán ha nagyon koncentrálok, akkor reggel melletted fogok felébredni.

[szeretleeek]

120 bpm

Rosszúl vagyok tőle. Egyszerűen csak undorral tölt el, ha elképzelem ahogy valaki mással vagy együtt. Ahogy valaki mással töltöd az estéid. Mással rendelsz pizzát és nézel filmet. Másnak mesélsz a napodról s mással főzöl. Valaki mást ölelsz át éjjel s másnak adsz puszit az arcára reggel. Hányingerem van a gondolattól, hogy más miatt vagy izgatott, de pláne akkor, ha arra gondolok, hogy mást csókolgatsz s másnak bújsz az ágyába; ha mást szeretsz.

És ha eszembejut, hogy egykor én voltam ezek tárgya, egyszerű hazugságnak tűnik az egész s magam könnyen lecserélhetőnek érzem.

[szeretleeek]

Téged kereslek a közös helyeinken, de mindenhol csak a hiányod köszön vissza rám.

[szeretleeek]

Megérte)tte(m

Amíg együtt voltunk úgy éreztem soha nem értesz meg. Most rájöttem, hogy mindig is te értettél meg a legjobban. Nem olyan értelemben ahogy akartam, de úgy ahogyan szükségem volt rá.

[szeretleeek]

Szakítósdi napló

Ma éjjel megébredtem és képtelen voltam visszaaludni. Vizsga állt előttem, így a stressz nem engedte, hogy aludjak. Két óra forgolódás után elhatároztam, hogy önképzést végzek és megtudakolom mégis hogyan kell elaludni!? Egy oldal azt javasolta nekem, hogy gondoljak egy nyugodt, biztonságos helyre. Reflexből a karjai közé képzeltem magam, pedig már fél éve még csak hozzá sem értem. Na de ami működik, az működik, sikerült elaludnom.

Hogy igen, hogy nem, azt álmodtam, amint éppen a vizsgára igyekszem egy indokolatlanul magas sarkú cipőben. Meglepetésemre csatlakozott hozzám a húgom és Ő is. Azon gondolkodtam, milyen kedves tőle, hogy még eztán is emlekszik rám és eljött bíztatni engem. Majd hirtelen hátulról átkarolt, magához szorított és felkapott, úgy vitt a bejáratig. Nem tudom minek nevezik ezt, de az álmokban ha valami jó, akkor az nagyon jó. Leírhatatlanul lelket simogató érzés volt, ahogyan a hátam hozzásimult és éreztem a teste melegét. Annyira valóságos volt, hogy még meg is lepődtem amikor kinyitottam a szemem és az ágyban találtam magam. (Arról már inkább nem is beszélek, hogy az álom további részében a vizsgán szenvedés helyett fuszulykaleves és a székem alatt rotyogó töltelékes káposzta fogadott...) Na és akkor ezek után indulj neki vizsgázni.

Szerencsére arról már korábban tudományosan is beszámoltak, hogy az álmok akár egész napra is meghatározhatják a hangulatunkat, így nem éreztem magam a világ pancserének akkor sem, amikor vizsga után az irányt a régi közös lakásunk felé vettem (kibírom az ítélkezést). Mentségemre szóljon, ez a hely és Ő kísérte végig az egyetemi éveimet. Minden nap ide és hozzá jártam haza, így úgy éreztem ezek végeztével megajándékozom magamat és az évek alatt fizikai és lelki menedéket nyújtó helyet néhány könnycseppel. Errefele jövet hirtelen újra az a lány lettem, akit lassan egy éve elvesztettem. Az, akit hat kanyar és három utcasarok választ el az otthonától egyetemről jövet. Valahányszor ezen az úton járok, olyan érzés, mintha otthon lenne és várna rám. Jó érzés tudni, hogy valahol kint az univerzumban még mindig együtt élünk és egymáshoz térünk újra meg újra haza. Jó érzés tudni, hogy nyomot hagytunk s hogy van, ami nem felejt minket soha.

Lehet csak véletlen egybeesés, de az idő mintha mindig tudná mikor kell velem együtt sírnia, mert amint visszaindultam a jelenbe és a vadiúj életembe, eleredt az eső.

[szeretleeek]

Hogyan kell viszonyulni valakihez, akivel olyan sok szinten kapcsolódtál, aki valamikor értelmet adott mindennek, aki olyan sok dolgot mutatott és tanított, de főleg, akit szerettél? És igazából szeretsz most is.

[szeretleeek]

Levél Neked

Most csak azt tudom, hogy ha egy napot közösen tölthetnénk és én szervezhetném meg, akkor reggel biciklire pattannánk és elmennénk egy halastóra. Egész nap ott lennénk, kifognánk a legszebb halakat, sütögetnénk s friss, puha, finom kenyérre tennénk, úgy ennénk meg. Aztán pihenés gyanánt elolvasnánk egy egész könyv sorozatot, egyszerre együtt. Majd felmennénk a hegyekbe sízni és én is olyan gyorsan mennék, ahogyan te. Versenyeznénk s aztán egy helyes kis kandallós étteremben ennénk, ami egy olyan kor hangulatát idézi, amiben még csak nem is léteztünk. Majd repülőre szállnánk és elmennénk valahova nagyon messze, egy tengerpartra. Keresnénk egy helyet, ahol csak mi ketten lehetünk és a holdfényben, a csillagok alatt töltenénk az éjszakát. Aztán hazamennénk és hajnalig videójátékoznánk. Egymást segítenénk túlélni, bankot rabolnánk, tankoznánk. És mindig te lennél az ügyesebb, én meg úgy tennék, mint akit ez idegesít, de közben titkon olyan akarok lenni, mint te. Majd lefeküdnénk aludni. A macska a lábainkon... pontosabban a tieden, mert valamilyen oknál fogva az kényelmesebb!? Végül pedig egymás karjai közt ébrednénk.

[szeretleeek]

Vége

Ma egy kicsit lassabban sétálok. Ma egy kicsit nosztalgikusabb útvonalat választok. Ma egy kicsit jobban odafigyelek mindenre. Boldogságot és hálát érzek. És egy adag szomorúságot.

[szeretleeek]

Kívánság

Tudod, hogy mit szeretnék? Belefeküdni a puha és hideg hóba. Nézni az eget. Érezni, ahogyan az arcomra hullanak a kis hópelyhek. Érezni, ahogyan sürgető csókjaik után hideg könnycseppekké változnak. Azt szeretném, hogy az egész testem beborítsák, addig amíg már majdnem ki sem látszom és elnyel a fehérség.

Vajon lenne ki megmentsen? Vajon lenne olyan, aki csak kihúzna, átkarolna és bevezetne a meleg házba szó nélkül, mégis megértve engem? Lenne olyan, aki észrevenné, hogy nem a testem fázik, hanem a lelkem?

[purrlover]

-Eve's Daughter

[szeretleeek]

Lil' green

Discover Lil' Green T-Shirt, a custom product made just for you by Teespring. With world-class production and customer support, your satisfaction is guaranteed. - Drink water. Get sunlight. You're basically a...

Sziasztok! :DD

Most egy kicsit másabb poszttal jövök. Tuuuudom, hirdetés, én is utálom őket, nyugi, deee.. Befejeztem a sulit és próbálok lábra állni és saját magam pénzt csinálni, tudjátok… Mivel hozzám a legközelebb a tervezés, rajzolgatás áll, nemrég sikerült megtanulnom hogyan kereshetnék pénzt vele. Megtanultam a rajzaimat illusztrációkká “illusztrálni” xD és valamilyen módon eladni.

És most a ti segitségeteket kérem. Ha tetszik amit látsz akkor nagyon sokat segitenél egy reposttal, akár egy megosztással vagy ha megmutatod a barátnődnek, barátodnak, hogy “Milyen cucc ez a felső, bárcsak lenne rá pénzem” xd hátha ihletet adsz neki karácsonyra. ;) Vagy ha nagyon nagyon tetszik és kigyűlt a zsebpénzed rá, ne aggodj, nálam jó kezekben lesz. <3

Előre is nagyon nagyon nagyon köszönöm Nektek! Legyen szép napotok, szép estétek! <3

(p.s. bocsi a hosszú i helyetti rövid i-kért, nem kapom hol van😶) 

[szeretleeek]

Mikor az angyalok elbuknak, ugyanakkor... felemelkednek

Lucifer

[udjosh-deactivated20151223]

when ur followers are still following u even after u shitpost so much