Hát ha egy kicsit kevesebben is vannak, mint a világ legjobb köszönős videójában, de 1971-ben megjelent Svájcban az öttagú, Doktorok nevű bélyegsorozat, az ország különböző fontos orvosaival. Nekem sajnos csak kettő van meg a jelentős úriemberekből (ja igen, doktornők ebben a sorozatban nem szerepelnek, no persze mit várunk abban az országban ahol konkrétan ugyanezen évben kaptak csak a nők válaszójogot!), középtájról, mivel 10-es, 20-as, 30-as, 40-es és 80-as címletek léteztek, centimében értve persze. Nekem Jules Gonin szemészorvos és Robert Koch a híres bakteriológus van meg, a többi bélyegen Alexandre Yersin (10) a pestis baktérium felfedezője, Auguste-Henri Forel (20) pszichiáter/elmegyógyász, és Frederick Banting (80) az inzulin egyik felfedezője látható. A sorozat amúgy, nem túl értékes használt komplett sor, van egy dollárért az ebayen, a postatiszta nagyjából kétszer ennyi. A két legnagyobb címletből nagyjából félannyit nyomtak, mint a másik háromból.
Lausannei szemészorvos, ott született, halt meg és járta ki az egyetemet. Fő kutatási területe a retinaleválás volt, és ezen a területen ért el jelentős eredményeket a műtéti gyógyítás tekintetében. 1935-ben bekövetkezett halála előtt ennek okán Fiziológiai és orvostudományi Nobelre is jelölték, amit azonban nem kapott meg. Halála után róla nevezeték el a szakmában világhírű lausennei szemklinikát, illetve hazai vonatkozású érdekesség, hogy egy évvel később, 1972-ben egy magyarországi bélyegen is szerepel:
Robert Koch, eredetileg természetgyógyásznak készült, három szemesztert le is hallgatott a göttingeni egyetemen, majd inkább átnyergelt az orvosi szakra, ahol 1866-ban summa cum laude végzett. Ezekután néhány évig több német városban is praktizált, majd 1870-ben önkéntes katonaorvosként is dolgozott a francia-porosz háborúban. Ebben az évtizedben, 1872 és 1880 között végezte azokat a kísérleteket, melyekkel a mikrobiológia élvonalába kerül. 1876-ban robban be a tudományos életbe a lépfene kórokozájának felfedézésvel, és a tanulmány publikálásával. De talán legjelentősebb felfedezései a '80-as években történt amikor azonosította a tuberkolózis és a kolera kórokozóit, utóbbi esetében pedig ennek mentén hatékony intézkedéseket sikerült tenni, hogy akadályozzák annak terjedését. Több egzotikus helyre is elutazott, hogy terepen kutathassa, az emberek és állatok között terjedő különböző fertőző (és ekkoriban sokszor végzetes) betegségeket. Megjárta Afrikát, Egyipotomot, Indiát többek között. 1885-től a berlini Humboldton közegészségügyi professzor, és 1905-ben ő viszont el is nyeri az Orvosi Nobel-díjat, eredményes kutatásaiért. Magánéletét tekintve két felesége volt, akkori időkhöz szokatlanul az elsőtől hivatalosan elválik, házukat megkapja a nő, mivel Koch szerelembe esik a nála harminc évvel fiatalabb 17 éves Hedwig Freiberg színésznőbe. 1893-ban össze is házasodnak, és egészen Koch 1910-ben bekövetkezett haláláig - melyet szívroham okozott - együtt is maradnak. Halála utána róla nevezik el az általa vezetett intézetet, díjat is alapítanak, valamint a legérdekesebb talán a Hold sötét oldalán található Koch-kráter.
