...again you...
Akart valamit. Akarta, hogy vele menjek. Hívott, de nem tudtam hova. De éreztem, hogy akar és én is akarom. Vonzott hozzá valami. Mellé sétálltam. Mintha selyemből font kötéllel lettünk volna összekötve. Éreztem, hogy akarja. Éreztem az a megmagyarázhatatlan vonzalmat felé. Megnyugtatott. Megnyugtatott, hogy ezt éreztem. Mitha egy régi ismerőst köszöntöttem volna viszont. Felelevenítette az érzelmeim. Hiányoztak. Úgy fogadtam őket, mint rég elveszett kincs, amit a lelkemből hagytam el. Beszélt hozzám. Beszélt és a szemeimbe nézett, de hangját nem hallottam, csak hívogató szemeit figyeltem. Bujaság és szeretet lepte el minted porcikám. Eltávolodott, de folyton-folyvást a szemeimbe nézett. Tudtam. Tudtam, hogy mit mondott, de nem fogtam fel. Nem értettem, de éreztem. Akart valamit. Szeretett volna valamit.









