#alíz

[stevesimonjr]

[stevesimonjr]

[nefelejtsvirag]

Alíz tündérországban

Egy mese tőlem, neked ~

Alíz bánatosan ébredt régi öreg kunyhójában. Álmában régi emlék képek kísértették, de mit meg nem adott volna érte, hogy elzavarja őket. Megreggelizett és megitta a reggeli kávéját szigorúan sok tejjel. Hiába sütött a Nap és kopogtatott boldog, meleg sugaraival az ablakon Alíz, azért sem engedte volna be őket. Sóhajtott, majd azon tűnődött mit csináljon, mi tévő legyen, hogy vissza kapja az egykori önmagát. Nagy nehezen rávette magát arra, hogy kimozduljon. Táskájába pakolt egy kis elemózsiát, egy pokrócot és egy könyvet. Felöltözött sötét kék egybe ruhába és útnak indult. Lábai egy virágos rétre vitték, melynek pompás növényei mosolyt csaltak az arcára. Ezen a helyen egy fa alatt, kinyitotta a pokrócot és fekve olvasni kezdte a könyvet, amit magával hozott. A meleg szellő cirógatta az arcát, a virágok halk zenéje pedig álomra ringatta.

Mikor felkelt egy teljesen más helyen találta magát, mint ahol álomra hajtotta a buksiát. Először megijedt, de mikor körül nézett a szája tátva maradt csodálkozásában. Kis apró lények repkedtek virágról, virágra de a virágok Alíz feje fölé magasodtak. Egy kis tó vize csillogott a közelben a felszíne pedig úgy ragyogott, mint a legcsiszoltabb gyémánt. Nem győzte kapkodni a fejét ámulatában. Egy vöröshajú kis lény leszállt hozzá a földre. Bemutatkozott majd arra kérte, hogy kövesse. A lány elmesélte, hogy ő egy tündér és, hogy nem kell tartania tündérország lakóitól. Elmesélte, hogy ő egy boldogság tündér és a feladata, hogy színt és vidámságot vigyen az emberek életébe. Alíz nagyon megörült mikor megtudta, hogy saját boldogság tündére van. A tündér mesélt még harcos tündérekről, hangtündérekről, vízi és szárazföldi trollokról, akik kissé néha eléggé bosszantóak tudnak lenni a tündér szerint. Nimfák, elfek és még sellők is élnek tündérországban de a legtöbbet a tündérek szorgoskodnak. A tündér azt is el csacsogta, hogy a legjobb barátnője egy álom tündér, aki álmot hoz az emberek szemére, bár szerinte ezt titokban kellett volna tartania. Alíz csak mosolygott a szárnyas lény közvetlenségén. Nagyon élvezték egymás társaságát. Sokat nevettek, játszottak és tanultak együtt. Megismerték a másikat. Viszont eljött a búcsúzás ideje, mert az emberek nem sokáig bírják tündérországban. Alíz nagyon elszomorodott, ahogy a tündér is. Megígérték egymásnak, amint lehetőségük nyílik találkoznak. Vissza kísérte a kis lény Alízt oda, ahol találkoztak.

Pár percen belül Alíz fel is riadt az álmából és mély szomorúság lett úrrá rajta. Amiért csak álmodta az egészet és nincs is tündérország. A lány tüsszentett és csak akkor vette észre a ruháján a tündérport. És innen tudta, hogy nem álmodott és még találkoznak a boldogság tündérrel.

[stevesimonjr]

[haopepe]

így ni

[nubesetanimus]

4 éves

Én: nagyon tetszik a harisnyád, (csillogó) Ő: (teljesen komolyan mondja) majd neked adom ha kinövöm :)

[nubesetanimus]

Primadonna "azonnal tegyél le" :)