Tanulságok
Én magamat elég ügyeskezű alaknak tartom, elfűrészelek szinte bármit, meg szívesen is fúrok-faragok, túlvagyok már pár padló-tapéta-festés kalandon, de ilyen nagy projektet még sose csináltam. Rengeteget tanultam, meg csomót segített egy pajtásom is, meg ami még fontosabb, egy másik pajtásom, aki életvitelszerűen használ illyen motyókat adott kölcsön szögbelövőt meg mitre saw-t meg demolition fűrészt meg izéket. Az egész projekt annyi volt, hogy mindent kibasztunk a fürdőből (kád, mosdó, zuhany) és beraktunk másik zuhanyt, másik mosdót, fűtést, szellőzést, szigetelést és rendes világítást. Easy as...
Az első tanulság, hogy ennek a kiwi-féle házépítésnek, ami a kendácsolás magasiskolája, vannak előnyei, pl. az, hogy mindig lehet találni vagy csinálni megoldást, ha amúgy valami nem adja ki az ívet. Nem lehet mindenre felkészülni és egy amúgy is régebben épült házban mindig vannak meglepetések, a mi házunk se volt kivétel, itt-ott törtük a fejünket erősen, hogy mi legyen. Hátránya viszont, hogy ha annó a builder elkúrt valamit, neked kell helyrehoznod, és igen, valahol elkúrt valamit, vagy a huszonévvel ezelőtti szabályozás megengedett olyan dolgokat, hogy égnek áll a haj.
A második tanulság, hogy a szar szerszám pénzkidobás, hiába szívja a fogát az ember, hogy jó ideig majd nem kell újra a cucc és most sokat kell rá költeni (amikor amúgy is sokat költ éppen a proletár) de amíg használod szopsz vele, és úgyis el kell menni egy rendesért egy ponton.
A harmadik, hogy nem érdemes kis módosítást csinálni, mert úgyis belehajolsz akkora szívásba, hogy lobog a hajad és ha már úgyis szétvered a felét, verd szét az egészet és csináld meg rendesen, legalább arról fogod tudni, hogy becsületesen meg van csinálva. (és kezdhetsz rettegni, hogy a ház többi részén mi lehet, most, hogy már látod a számokat)
Na jöjjön a sok hasznos:
1. rendes kesztyű, főleg bontáshoz. Irtó sok szopástól tudod magad megkímélni, ha áldozol egy kis pénzet (nem drága amúgy) egy rendes kesztyűre, nem kell nittelt rájabőr, de a másfél dolláros gardening gloves-t fel se vedd inkább.
2. bontani is ésszel kell (meg erővel persze) és a bontáshoz vannak célszerszámok. A kalapács szöghúzó vége nem a gipszkarton leverésére való stb. Ezek a motyók nem véletlenül születtek.
3. mérés - állat fontos, sokszor kell, ha bénázol valami ronda lesz vagy nem adja ki. Te ne kövesd el a hibát, hogy bízol az évek óta használt mérőszalagodban, aztán a project egyharmadánál derül ki, hogy szarul mér, kell venni újat (nem drága, ha nem akarsz nikkelezett, nyolcszor laminált, extra széles, 8 méterről is sérülés nélkül leejthetőt bluetooth-al meg lézerrel) és újra mérni minden szart. A milliméter skála az nem véletlenül van ott.
Emellett szívből ajánlom az un. combination square megvásárlását és használatának elsajátítását, igen hasznos eszköz és ha áldoz az ember 35-55 dollár között egy Stanley-re vagy egy Bahcora, meg húsz percet a használat megtanulására, akkor sokat segít magának a legváratlanabb helyeken. Ha több asztalosmunka adódik, akkor egy speed sqare is jól jöhet, az nagy varázslat, abból mondjuk nem kell Swanson. Ugyanitt jelezném, hogy az olcsó vízszintező az azért olcsó, mert szar. Nincs kivétel.
4. power tools - ezekkel szép az élet, pláne, hogy ma már szinte mindent lehet akkus verzióban kapni, még körfűrészt is, én egy kicsit régimódi vagyok, mindenből drótost használok, mondjuk én nem járok ki építkezésre meg nem pörgetem a szerszámokat a létra tetején, ha nem muszáj. Ha nagyon erőlködöm, akkor elhiszem, hogy egy bosch, aeg vagy egy ryobi végigcsinál egy napot, de azért megállni egy-két órára, hogy feltöltsd a cuccot az igen bosszantó.mi belefutottunk a szögbelövővel, szerencsére annak csak a vezérlése villanyos, a kis akku gyorsan összeszedte magát. Plusz használat közben tartanod kell az akkut is, és az a negyed-fél kiló is sokat számít már este hat felé. Persze, számít a pénz, de ha a kínai szar harminc dollár, az ozito hatvan, akkor a bosch meg a makita nem véletlenül kétszázötven. Egyébként ilyen faházas-gipszkartonos környezetben a legnagyobb segítség egy multitool, én szerelmes lettem az enyémbe, gyakorlatilag végig elöl volt és a legváratlanabb helyzetekből húzott ki röhögve, remek befektetés volt.
Nyilván vannak ésszerű kompromisszumok, egy szett véső amit jó eséllyel bontsákor szétversz a láthatatlan szögeken nem muszáj, hogy japán kézimunka legyen, jó lesz a húsz dolláros is, pláne, ha van időd meg kedved meg lehetőséged megállni és rendbekapni, élezni, és úgyse Wagoya tetőszerkezetet építesz, hanem vakarod a ragasztót a régi karton alól. Akárki akármit hazudik, neked bármilyen kalapács jó. Persze ne szivasd magad a 4 dolláros szilikon kinyomóval (caulking gun, mastic gun), hanem tegyél rá egy huszast és fütyörészve szilózod ki a jóisten faszát is, de minden vásárlás előtt gondolkozni kell.
Nem mintha végetért volna a projekt, még mindig vannak megoldásra váró apróságok, de ma már itthon zuhanyoztunk. Ja, és mivel a kiwik anno un. low pressure hot water rendszereket építettek be a házaikba (remek lehetőség volt a fillérbaszásra) ha rendes szerelvényeket akarsz a fürdődbe, akkor kidobhatod a picsába az egészet, mert a mains pressure (un. szállodai vagy civilizált) víznyomásra optimalizált szarok, amiből választék is van, nem fognak működni a low pressure bojlerrel. Ez mámma elég sok pénzembe és egy kedves fiatalember öt órai munkájába került, visoznt most van víznyomás és maxy-luxy zuhanyélmény.
Random viccesek:
- hopp a belső fal csak öt centi vastag, nincsenek benne nogok és a fal maga kínai kisgyerekek által öszerágott félfamentes rajzlapból és posszumhányással elegyített köldökszöszből készült, nem lehet bele csavart tenni, neked kell nogokat beleépíteni, ha feltennél egy törülközőtartót
- hopp, a másik belső fal is ilyen, tehát a hálószobai falat ki kell vádni és nogokat beleszerelni, hogy legyen mihez hozzáfogatni a zuhanykabin sínjét, majd nyilván ezt a falat is javítani meg festeni kell
- hopp, a padló un. particle board ami szinte mindient kibír, csak a vizet nem, nyilván ezt kell használni a fürdőben... úgyhogy az egyharmadát ki kell vágni a gecibe körfűrésszel és bontófűrésszel, majd beleszabni egy új darabot, majd nagyjából síkba hozni a régi padlóval
- nagy dölyfösségünkben olyan mosdót szerettünk volna, ami a falhoz van erősítve (hanging) nem a padlón áll, de az előző padlón álló volt és úgy volt belekötve a víz meg a szennyvíz, hogy átfúrták a padlót és a belső polcot a csöveknek, amiről szabályosan le kellett verni a mosdót, majd az összes vezetéket beépíteni a falba a karton alá
- amúgy is bármit akarszt tenni valahova, neked kell studot tenni (szögbelövő roksz!)
- igaz, hogy sztenderd távolságra szoknak lenni a studok, de amikor nem megy be a sztenderd szigetelés és megméred őket, kiderül, hogy sehol sem találták el
- anno jó ötletnek tűnt a fürdőszobai tükröt szanzsén felragasztani a kartonra, úgyhogy végül machetével kellett leverni a falról
- a kád nem olyan hosszú, mint a szoba, sebaj, rakjál a végébe egy darab twobyfour-t és a maradék két centi rést tolt ki szilóval! mi baj lehet?
Összefoglalva, sokat kell gondolkodni meg precízkedni meg odafigyelni a tapasztaltakra, millió apró trükk van ami neked nem jut eszedbe, mások meg kifundálták már.
JÓZAN ÉSZ! - létezik, ingyen van, használd
Vegyél rendes csavarhúzókat! Ha villanyos behajtót használsz, akkor is vegyél egy szett rendes bitet és a megfelelő csavarhoz használd őket. Egy, a saját hülyeséged miatt szétbaszott csavarfej el tud venni akár 2-3 órát a melóból, plusz ott az ideg, ha kapkodsz, hogy behozd a lemaradást, elbaszol más dolgokat, stb.
Ja, amúgy, ha ezzel mind tisztában voltatok, akkor nem szóltam :)
