#blind myself

[cafeandmessyhair]

Blind Myself- Diszkószám az éhezésről

[feketelovag-blog]

Mindenkit un valaki Mert soha-sincs Itt már semminek Időben vége

[feketelovag-blog]

Elporlaszthatatlanul fekszik az út a törött lábad elé Amit pont a jó szándék rideg kövei törtek kétfelé

[feketelovag-blog]

Tudod, hogy nincs bocsánat, Hiába hát a bánat. Légy, ami lennél, férfi! A fű kinő utánad. A bűn az nem lesz könnyebb, Hiába hull a könnyed. Hogy bizonyság vagy erre, Legalább azt köszönjed! Ne vádolj, ne fogadkozz, Ne légy komisz magadhoz, Ne hódolj és ne hódíts, Ne csatlakozz a hadhoz! Maradj fölöslegesnek, A titkokat ne lesd meg, S ezt az emberiséget, Hisz ember vagy, ne vesd meg! Emlékezz, hogy hörögtél, S hiába könyörögtél, Hamis tanúvá lettél Saját igaz pörödnél. Hittél a könnyű szónak, Fizetett pártfogóknak, S lásd, soha, soha senki Nem mondta, hogy te jó vagy. Megcsaltak, úgy szerettek, Csaltál, s így nem szerethetsz; Most hát a töltött fegyvert Szorítsd üres szívedhez, Vagy vess el minden elvet, S még remélj hű szerelmet! Hisz mint a kutya hinnél Abban, ki bízna benned.

József Attila

[feketelovag-blog]

Elporlaszthatatlanul fekszik az út a törött lábad elé, amit pont a jó szándék rideg kövei törtek kétfelé

Blind Myself

[feketefalonfeketefolt]

Nagy Testvér meghallá Költőnek énekét Ki dalol igazat, valósat és sértőt Nagy Testvér haragnak haragját érezé A kezét emelé, döntését meghozá Kémeit 5-6-7 határba szétküldé Azok megtalálák, éjszaka ráronták Költőnket meglelék, bilincsbe ott verék Dalait elvevék, a házát égeték A nyáját kergeték, asszonyát megölék Hegyeken, völgyeken, síkságon hurcolák "Ugye ez a könyv, amit rám írtál Nem is túl nedves ahhoz, Hogy végre kimoshass már magamból Ki veheti ki a bölcsességet Az aszfalt tört fogakból Ha ez az ünnep örökké tart" Nagy Testvér elébe erővel elmarják Ő meg ott haraggal tömlőcbe veteté Vereté, kínzatá, nagy falhoz láncolá Fagattá, de ő már bűneit nem báná "Hallom gyáva vagy félni" Bírák és Helytartók másnap elítélék "Olyan jól tükröz ez téged" Hajnalban vezeték, Főtérre viteték "Duplára tükröz és harmaddá oszt szét" Emberek leköpék, megverék, kövezék "Ne félj és ne számolj, hagyd csak, hogy magától múljon el"

"Sólyomszemmel jár beléd és csendesen vállalón Ahol éppen a csatát vesztik el Ugyancsak feszül a széttárt mezőnk és páráz egy kissé a föld fölé Én meg még arrébb sem nézhetek Ó úgy látom, ó a maradék csillaggal játszol el" "Sólyomszemmel jár beléd és csendesen vállalón Ahol éppen a csatát vesztik el Ugyancsak feszül a széttárt mezőnk és páráz egy kissé a föld fölé Én meg még arrébb sem nézhetek Ó úgy látom, ó a maradék csillaggal herdálsz el" Mindenki láttára a máglyán végezé Csontjait szétszórá, írmagját kiírtá, eltörlé Szellemét azonban... Azt sosem találta Talán ma is itt van Közelebb, mint ahogy gondolnád

[feketelovag-blog]

Az unalom tárgya Pont a saját testem Alig kapok szárnyra Mar repülök is pedig hidd el nem ezt kerestem Ez gyarlóság tudom jól Hiába jó a csúcspontján Nekem is fáj, de annyira nem Hogy örökre én rohadjak rád Lefejez az unalom Vakon markol a kéz Elfolyik a tudatom De hogy mi jön azután Ha boldog a vég? Azt nem tudom Nem érdekel A szív nem elég Ha érteni kell Csak azt tudom (De azt elég jól) Mindenkit un valaki Mert soha nincs semminek Időben vége Ez ennyit ér

[rentsocsem]

több verset a dessre

József Attila

Tudod, hogy nincs bocsánat

Tudod, hogy nincs bocsánat, hiába hát a bánat. Légy, ami lennél: férfi. A fű kinő utánad.

A bűn az nem lesz könnyebb, hiába hull a könnyed. Hogy bizonyság vagy erre, legalább azt köszönjed.

Ne vádolj, ne fogadkozz, ne légy komisz magadhoz, ne hódolj és ne hódits, ne csatlakozz a hadhoz.

Maradj fölöslegesnek, a titkokat ne lesd meg. S ezt az emberiséget, hisz ember vagy, ne vesd meg.

Emlékezz, hogy hörögtél s hiába könyörögtél. Hamis tanúvá lettél saját igaz pörödnél.

Atyát hivtál elesten, embert, ha nincsen isten. S romlott kölkökre leltél pszichoanalizisben.

Hittél a könnyü szóknak, fizetett pártfogóknak s lásd, soha, soha senki nem mondta, hogy te jó vagy.

Megcsaltak, úgy szerettek, csaltál s igy nem szerethetsz. Most hát a töltött fegyvert szoritsd üres szivedhez.

Vagy vess el minden elvet s még remélj hű szerelmet, hisz mint a kutya hinnél abban, ki bízna benned.