minden, ami Illahee
Most, hogy már kezdek túl lenni a honvágy okozta nehéz napokon, kicsit mesélek arról, hogy telnek a napjaim. A táborunk Észak-Karolina DNY-i részén Dél-Karolina határában fekszik, gyönyörű, erdős környezetben. A neve: Camp Illahee, kizárólag lány tábor, szerencsére a személyzetben van pár fiú. Nekem kicsit megterhelő, ha csak lányokkal vagyok összezárva. Bár a másik international staff a Heni, egy tünemény, nagyon-nagyon sokat nevetünk munka alatt, előtt,után. Remélem egész nyáron ilyen jó hangulatban fognak telni a napjaink. A többiekkel is egyre jobb a kapcsolatom, nyár végére szerintem össze is szokunk. :D Persze a napjaim nemcsak dayoffból és breakekből áll.. Hogy mit is csinálok? Előkészítés, tálalás, a munkaterület rendben tartása tartozik a feladataim közé. Hú, ez kicsit az önéletrajzban lévő szakmai tapasztalat bemutatásához hasonlított. :D Szerencsésnek mondhatom magam, mert minden étkezés után kapok 1-1,5 óra szünetet. Ilyenkor tudok beszélni az otthoniakkal, vagy csak kikapcsolok egy kicsit. Szükségem van ezekre a holtidőkre, mert nem egyszerű átszokni a fizikai munkára. Dolgozom már egy pár éve, de azért ez egészen más. Emelgetni a forró tepsiket és folyamatosan pörögni kell, mert a gyerekeknek időben meg kell kapniuk mindent és semmiben sem szenvedhetnek hiányt! Hálistennek megkönnyítik a dolgunkat a JC-k (junior counselorok), akik az étkezések után megtámadják a konyhát, és vígan dalolászva mosogatnak el kb. 100 gyerek után. Így nekünk csak a "saját" mosatlanainkat kell elmosni, és rendet rakni. Esténként szintén lazulás van, tegnap megnéztük a Szerelmünk lapjait, a végén persze nálam is eltört egy kicsit a mécses, de nem engedtem el magam, mert tuti, hogy végig zokogtam volna az egész éjszakát. :D Kb. 10-fél 11 körül indulunk el a kis lakhelyünkre, ami az egyik faház a sok közül. Ketten lakunk benne, Heni és én. Kicsit félelmetes, mikor esik az eső, mert valami fémszerűségből van összerakva a "tető" és úgy hallatszik, mintha valaki folyamatosan kövekkel dobálná. Nincs ablakunk se, csak a nyílásokon szúnyogháló, így reggelre eléggé lehűl a levegő. Így nagyon-nagyon nehéz kibújni a jó meleg dunyha alól, de nincs más választásunk a konyha hív minket. :D
És akkor most beszéljenek a képek, mert nagyon fáradtnak érzem magam.. :) Még visszatérek!:)