Miután elmentél, én itt vártam.
Vártam egy órát.
Egy órát, hogy csak kiszellőzteted a fejed, és haza jösz..
Vártam 5 órát.
Azt gondoltam, hogy barátaiddal iszol egyet és haza jösz..
Vártam 24 órát.
Vártam, hátha szükséged van egy teljes napra.
Aztán vártam 1 hetet.
Majd 1 hónapot.
Vártam, hogy szélsebesen berontasz azon az ajtón, ahol kimentél..
Mégsem jöttél.
Vártam 1 évet.
Egy teljes évet vártam. Minden egyes percben szívembe teli reménnyel várakoztam, hogy meggondolod magad.
Aztán elteltek az évek.
Eltelt 10 év.
Látom, hogy ma van a nagy napod, az eskűvőd.
Vártam rád rengeteget, de te mégsem jöttél. Itt hagytál, se szó se beszéd. Kirontottál azon az ajtón, majd a szívemet darabokra törve, te elmentél és mosolyogva hátra hagytál. Itt hagytál minden megválaszolatlan kérdéssel, minden bánatos gondolattal. Csak elmentél...
Eltelt 15 év.
Ma már nem vártalak.