Különböző cápfajok egy csoportja együtt úsznak. Színezőkönyv oldal
Cápás Színező #cápák #csoport #úsznak #együtt #színezőkönyv #oldal #különböző #fajok #óceánok #rajz
seen from United States

seen from United Kingdom

seen from United States

seen from United States

seen from Türkiye

seen from United States

seen from United States

seen from United States
seen from China

seen from United States
seen from China
seen from China
seen from China
seen from United States
seen from United States

seen from Czechia
seen from Russia

seen from Germany
seen from United States

seen from T1
Különböző cápfajok egy csoportja együtt úsznak. Színezőkönyv oldal
Cápás Színező #cápák #csoport #úsznak #együtt #színezőkönyv #oldal #különböző #fajok #óceánok #rajz
Részletes gémhabitat ökoszisztéma és szimbiotikus kapcsolatok
Szamárdaru Élőhelye #ökoszisztéma #élőhely #kiáltógém #szimbionta-kapcsolatok #fajok
https://www.napimagazin.hu/szazhuszonnegy-uj-fajt-talaltak-a-boliviai-madidi-nemzeti-parkban/
New Post has been published on https://www.napimagazin.hu/szazhuszonnegy-uj-fajt-talaltak-a-boliviai-madidi-nemzeti-parkban/
Százhuszonnégy új fajt találtak a bolíviai Madidi Nemzeti Parkban
Befejeződött a világ egyik emberi beavatkozástól legkevésbé érintett térsége, a bolíviai Madidi Nemzeti Park két és fél éven át tartó tudományos felmérése, a szakemberek 124 új, eddig ismeretlen növény- és állatfajra bukkantak a latin-amerikai ország északnyugati részén elterülő természetvédelmi térségben.
A New York-i székhelyű Wildlife Conservation Society (WCS) bolíviai tudóscsoportja 30 hónap alatt a nemzeti park valamennyi ökoszisztémáját felmérte az amazonasi esőerdőktől az Andok 6044 méter magas Chaupi Orco hegycsúcsának gleccservidékéig. A 1,89 millió hektár nemzeti park 15 térségében végeztek részletes felmérést – adta hírül a WCS honlapja.
A nemzeti parkban élő eddig ismert fajokon kívül a tudóscsoport 1382 fajt és alfajt azonosított a térségben, köztük 100 emlős-, 41 madár-, 27 hüllő-, 25 kétéltű-, 138 hal-, 611 lepke- és 440 növényfajt, amelyek közül több mint 200 bolíviai létezéséről eddig nem tudtak a szakemberek.
A kutatók rábukkantak 124, a tudomány előtt eddig ismeretlen fajra, amelyek közül 84 növény-, öt lepke-, 19 hal-, 8 kétéltű-, négy hüllő- és négy emlősfaj valamint 8 új pillangó fajra, illetve alfajra. A kutatócsoport most a fajok tudományos leírásán dolgozik, hogy új fajként azonosíthassák őket.
A térség élővilágának azonosításával, az új fajok felfedezésével a Madidi Nemzeti Park válhat a világ biológiailag legsokszínűbb természetvédelmi területévé, ahol 265 állat-, 1028 madár-, 105 hüllő-, 109 kétéltű-, legkevesebb 314 hal-, 5515 növény-, és 1544 lepkefaj és alfaj él.
A szakemberek úgy vélik, hogy ezek a számok megerősítik azt, hogy a természetvédelmi területek közül a Madidi Nemzeti Parkban él a világon a legtöbb feljegyzett növény-, lepke-, madár- és emlősfaj és a második legtöbb kétéltű- és hüllőfaj.
http://www.napimagazin.hu/tobb-mint-700-fenyegetett-fajra-jelent-egyre-nagyobb-veszelyt-a-klimavaltozas/
New Post has been published on http://www.napimagazin.hu/tobb-mint-700-fenyegetett-fajra-jelent-egyre-nagyobb-veszelyt-a-klimavaltozas/
Több mint 700 fenyegetett fajra jelent egyre nagyobb veszélyt a klímaváltozás
Több mint 700 fenyegetett emlős- és madárfajra jelent immár egyre nagyobb veszélyt a klímaváltozás – figyelmeztetnek a kutatók a Nature Climate Change című folyóiratban közölt írásukban, amely számos tanulmány eredményeinek átvizsgálásával született.
A szakemberek szerint mindössze a rágcsálóknak és a rovarevőknek sikerül boldogulniuk a megváltozott környezeti feltételek között, aminek részben az az oka, hogy ezek az állatok gyorsan szaporodnak, nem feltétlenül kötődnek egy bizonyos élőhelyhez és gyakran élnek föld alatti odúkban, amelyek szigeteltségük révén védelmet nyújtanak számukra az időjárás változással szemben – olvasható a The Independent című brit napilap online kiadásában.
fotó: environmental-watch.com
A kutatók kifejlesztettek egy modellt, hogy megnézzék az összefüggést az állatok testsúlya és egyéb jellegzetessége, valamint az éghajlatban bekövetkező – például hőmérsékletbeli – változások között.
“Ennek a modellnek a segítségével úgy becsültük, hogy a szárazföldön élő fenyegetett emlősök (873 faj) 47 százaléka, míg a fenyegetett madarak (1272 faj) 23,4 százaléka már most érzi a klímaváltozás negatív hatásait, legalábbis is bizonyos populációik” – írták a szakemberek a tanulmányukban.
A főemlősök és az erszényesek a többi állathoz képest kockázatosabb helyzetben vannak, részben azért, mert a többségük trópusi területeken él, amelyeknek évezredek óta változatlan a klímája. Ez azt jelenti, hogy valószínűleg ők fogják a legjobban megsínyleni a gyorsan bekövetkező, illetve szélsőséges időjárási változásokat.
“A főemlősöknél és az elefántoknál továbbá nagyon lassú a szaporodási ráta, ami csökkenti az alkalmazkodási képességüket a gyors környezeti változásokhoz” – magyarázták a szakemberek, hozzátéve, hogy az egyes fajok túlságosan specifikus étrendje, valamint a klímaváltozás miatt a növényzet eloszlásában bekövetkező változások ugyancsak megnehezítik az állatok boldogulását.
A világ hegyekkel borított hűvös régióiban élő madarak különösen kockázatos helyzetben vannak, mivel gyakorlatilag nem tudnak hova tovább menekülni az emelkedő hőmérséklet elől.
Egy másik probléma, hogy a magasabb hőmérséklet miatt a madarak korábban rakják le a tojásaikat, aminek következtében a fiókák kikelésének és etetésének ideje, nem arra az időre fog esni, amikor a legtöbb táplálék áll rendelkezésre.