Édesanyám!
Talán eljön egyszer az a nap,amikor útnak indítom e levelem,hogy lásd kivé lettem. Sosem voltál ott a jó pillanataimban,ahogy a rosszban sem. Nem volt alkalom amikor a válladon sírhattam volna, vagy elmondhattam volna mennyire szeretlek. Távol álltam tőled,és sosem voltam annyira fontos számodra,hogy engem válassz. Felnőttem anya,kész nő vagyok, és olyan életet próbálok magamnak teremteni,amit te sosem próbáltál meg. Sok hiányosságom van, mert nem volt ott mellettem senki hogy elmagyarázza,milyen lesz ha felnövök. Az utóbbi években már nem gondolok rád túl sokszor,ha van egy részeg estém, elmélkedek a gondolaton milyen lett volna veled, de már nem fáj hogy nem vagy,hisz sosem voltál. Régebben kiváncsi voltam,miért nem akartál engem, és hogy hiányzok e valójában,de mára már nincsenek kérdéseim,hisz az idő,és az évek a hátam mögött,választ nyújtottak. Túl nehéz voltam számodra,és sosem volt annyi akarat erőd hogy az édesanyám legyél. Valójában,nem haragszom rád,sosem tudnék,hisz így is szeretlek,és elfogadtam a döntésed. Emberek vagyunk,hibázunk. Megszeretném köszönni,hogy megtanítottad azt az életet,amit a gyerekemnek sosem fogok majd tanúsítani. Igérem,jobb leszek nálad! Azt is köszönöm,hogy miútán feladtad az egész életed egy férfiért,és a gyerekeidet hátra hagytad,egy olyan emberhez kerültem,aki az utolsót is nekem adta. Sosem voltam gazdag,de megtanúltam őszintén szeretni,és tisztelni a körülöttem lévőket. Ha voltak gondok is velem,mindig tudtam a következő lépésem,és ennek hála most jó irányba haladok. Remélem hogy jól vagy, és értettél a nem létező szavaimból,hisz benne volt végig a válasz. Nem hiányzol,már nem,és hiszem hogy olyan anya leszek,aki te soha nem lettél volna. Igérem neked,hogy mindent megfogok tenni,és hogy sosem válok olyan emberré amilyen te voltál. Jó anya leszek,igérem, és pontosan azért,mert tőled nem kaptam meg ezt a példát. Légy boldog.
Kislányod.
