"Hornelund" Bowl-shaped, circular gold fibula,
Iron Age (500 BC-1050 AD),
From Hornelund, Horne parish,
8.5 cm in diameter and weighs 60â75 grams,
Courtesy: Denmark's Antiquity, National Museum
seen from United States
seen from China
seen from United States
seen from Indonesia

seen from Germany

seen from United States

seen from United States
seen from TĂŒrkiye

seen from Italy
seen from Netherlands
seen from Australia

seen from United States
seen from China
seen from Netherlands
seen from Italy
seen from Yemen
seen from Panama

seen from United States
seen from Hong Kong SAR China

seen from United Kingdom
"Hornelund" Bowl-shaped, circular gold fibula,
Iron Age (500 BC-1050 AD),
From Hornelund, Horne parish,
8.5 cm in diameter and weighs 60â75 grams,
Courtesy: Denmark's Antiquity, National Museum
Morgan amber
* Etruscan fibula - a woman and a youth reclining
* c. 500 BCE
* Falconara Maritima (Ancona)
* MET museum
source:
Metropolitan Museum of Art, CC0, via Wikimedia Commons
Fibula Diamond Inlay Ring in 18K Yellow Gold
RĂ©gĂ©szeti nyomozĂĄs egy rejtĂ©lyes fibula kapcsĂĄn đ
A tĂ©l Ă©s a tavasz eleje jobb esetben a kutatĂĄsrĂłl, dokumentĂĄciĂł Ă©s publikĂĄciĂł kĂ©szĂtĂ©srĆl szĂłl a rĂ©gĂ©sz Ă©letĂ©ben. Az ilyen majdnem hogy uborkaszezonban Ă©rdekes dolgokra bukkanhat az ember a mĂșzeumban. A központi gyƱjtemĂ©nyben van egy kis dobozka, benne rĂłmai kori leletekkel, egy rĂ©szĂŒk AquincumbĂłl, mĂĄs rĂ©szĂŒk ajĂĄndĂ©kozĂĄsbĂłl vagy kölcsönzĂ©sbĆl kerĂŒlt be, azonosĂtĂł szĂĄmaikat az 1920-as, 30-as Ă©vekben kaptĂĄk.
Ezek között volt egy Ă©rdekes, hĂĄromszög formĂĄjĂș, ĂĄttört dĂszƱ, egykoron zomĂĄncozĂĄssal dĂszĂtett, kb. 10 cm hosszĂș, bronz ruhakapcsolĂłtƱ vagy fibula. IsmerĆsnek, de mĂ©gis idegennek hatott, ezĂ©rt utĂĄna nĂ©ztem, felhasznĂĄlva a modern technika lehetĆsĂ©gĂ©t, a Google Lens-t. RĂ©gĂ©szeti tĂĄrgyak esetĂ©n nem mindig hoz pontos eredmĂ©nyt, de most az egyszer sikerrel jĂĄrtam: a Kijev kultĂșra fibulĂĄja, amit Kr. u. 3â5. szĂĄzadra lehet tenni. ErrĆl a rĂ©gĂ©szeti kultĂșrĂĄrĂłl itthon viszonylag kevĂ©s ismerettel rendelkezĂŒnk, nagyrĂ©szt mivel a KĂĄrpĂĄt-medence hatĂĄrin tĂșl, a mai Kijev tĂ©rsĂ©gĂ©ben terjedt el. Többnyire orosz nyelvƱ szakirodalommal rendelkezik, Ăgy a kĂvĂĄncsisĂĄgommal felvĂ©rtezve elkezdtem bĂșjni a cirill betƱs cikkeket, mĂgnem megtalĂĄltam a tĂĄrgy tipolĂłgiai leĂrĂĄsĂĄt, G. F. Korzukhina 1978-as mƱvĂ©t.
Ebben Ă©rdekes mĂłdon teljesen azonos tĂpusrĂłl szerepelt rajz, mint a mi gyƱjtemĂ©nyĂŒnkben lĂ©vĆ darab. LelĆhelynek ĐĄĐžŃĐŒĐ°-ĐĐ”ŃĐŒĐžĐč volt feltĂŒntetve, gondoltam is magamban, hogy milyen furcsa, hogy Szirma a lelĆhely neve, viszont ilyen nevƱ telepĂŒlĂ©s nincs se UkrajnĂĄban, se OroszorszĂĄgban. Egy frissebb publikĂĄciĂł elterjedĂ©si tĂ©rkĂ©pĂ©vel Ă©s a katalĂłgus ĂĄtböngĂ©szĂ©sĂ©vel jött a fejrecsapĂĄs pillanata, hiszen ez SzirmabesenyĆ, rĂĄadĂĄsul a Szirmay gyƱjtemĂ©nybĆl szĂĄrmazik a fibula a hĂĄtoldalĂĄn lĂ©vĆ cĂmke szerint. Korzukhina Lossonczy IstvĂĄn 1903-as ArchaeolĂłgiai ĂrtesĂtĆben talĂĄlhatĂł közlĂ©sĂ©re hivatkozott, ami a Borsod-Miskolci MĂșzeum elsĆ kiĂĄllĂtĂĄsĂĄt ismerteti. Itt megemlĂti az AquincumbĂłl szĂĄrmazĂł rĂłmai leleteket, valamint ezt a Szirmay gyƱjtemĂ©nybĆl szĂĄrmazĂł bronz fibulĂĄt rajzzal.
KörbeĂ©rtĂŒnk, publikĂĄlt, tĆlĂŒnk keletre ismert tĂĄrgy, valĂłszĂnƱleg SzirmabesenyĆrĆl. De hogy kerĂŒlt ide? Itt jön a kĂ©pbe a Kijev kultĂșra nyugati szomszĂ©dja a Marosszentanna-Csernyahov kultĂșra, amely az 5. szĂĄzad elejĂ©n megjelent a KĂĄrpĂĄt-medence belsĆ terĂŒletein, többek között Borsod-AbaĂșj-ZemplĂ©n vĂĄrmegyĂ©ben is. FeltĂ©telezhetĆ, hogy hozzĂĄjuk kapcsolĂłdhat, de nem lehet kizĂĄrni a 3â4. szĂĄzadi eredetet sem. Sajnos a pontos elĆkerĂŒlĂ©si körĂŒlmĂ©nyek ismeretlenek, de a tĂĄrgy ĂșjrafelfedezĂ©se nagy örömmel töltött el, hiszen ennek a fibulĂĄnak ez a legnyugatabbi elĆfordulĂĄsa.
Németh Attila
~ Fibula with an Enamel Bust.
Culture: Langobardic
Date: A.D. 7th century
Period: Early Medieval
Medium: Cloisonne enamel on gold.
Pathological coyote leg bones. Looks like a healed fibula break.
Fibula with four ducks, 900BC, Villanova.
Very fine Etruscan fibula made from gold dated to the 7th century BC. It is decorated with geometric and floral motifs, and of course, ducks.