Régészeti nyomozás egy rejtélyes fibula kapcsán 🔎
A tél és a tavasz eleje jobb esetben a kutatásról, dokumentáció és publikáció készítésről szól a régész életében. Az ilyen majdnem hogy uborkaszezonban érdekes dolgokra bukkanhat az ember a múzeumban. A központi gyűjteményben van egy kis dobozka, benne római kori leletekkel, egy részük Aquincumból, más részük ajándékozásból vagy kölcsönzésből került be, azonosító számaikat az 1920-as, 30-as években kapták.
Ezek között volt egy érdekes, háromszög formájú, áttört díszű, egykoron zománcozással díszített, kb. 10 cm hosszú, bronz ruhakapcsolótű vagy fibula. Ismerősnek, de mégis idegennek hatott, ezért utána néztem, felhasználva a modern technika lehetőségét, a Google Lens-t. Régészeti tárgyak esetén nem mindig hoz pontos eredményt, de most az egyszer sikerrel jártam: a Kijev kultúra fibulája, amit Kr. u. 3–5. századra lehet tenni. Erről a régészeti kultúráról itthon viszonylag kevés ismerettel rendelkezünk, nagyrészt mivel a Kárpát-medence határin túl, a mai Kijev térségében terjedt el. Többnyire orosz nyelvű szakirodalommal rendelkezik, így a kíváncsiságommal felvértezve elkezdtem bújni a cirill betűs cikkeket, mígnem megtaláltam a tárgy tipológiai leírását, G. F. Korzukhina 1978-as művét.
Ebben érdekes módon teljesen azonos típusról szerepelt rajz, mint a mi gyűjteményünkben lévő darab. Lelőhelynek Сирма-Бешмий volt feltüntetve, gondoltam is magamban, hogy milyen furcsa, hogy Szirma a lelőhely neve, viszont ilyen nevű település nincs se Ukrajnában, se Oroszországban. Egy frissebb publikáció elterjedési térképével és a katalógus átböngészésével jött a fejrecsapás pillanata, hiszen ez Szirmabesenyő, ráadásul a Szirmay gyűjteményből származik a fibula a hátoldalán lévő címke szerint. Korzukhina Lossonczy István 1903-as Archaeológiai Értesítőben található közlésére hivatkozott, ami a Borsod-Miskolci Múzeum első kiállítását ismerteti. Itt megemlíti az Aquincumból származó római leleteket, valamint ezt a Szirmay gyűjteményből származó bronz fibulát rajzzal.
Körbeértünk, publikált, tőlünk keletre ismert tárgy, valószínűleg Szirmabesenyőről. De hogy került ide? Itt jön a képbe a Kijev kultúra nyugati szomszédja a Marosszentanna-Csernyahov kultúra, amely az 5. század elején megjelent a Kárpát-medence belső területein, többek között Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében is. Feltételezhető, hogy hozzájuk kapcsolódhat, de nem lehet kizárni a 3–4. századi eredetet sem. Sajnos a pontos előkerülési körülmények ismeretlenek, de a tárgy újrafelfedezése nagy örömmel töltött el, hiszen ennek a fibulának ez a legnyugatabbi előfordulása.
Németh Attila
