“Gondolj arra amikor először megláttad. Talán nem is láttál benne semmi különlegeset, talán csak elnéztél mellette és azt gondoltad egy a sok közül. De nem tudhatod, hogy ő elnézett e melletted, nem tudhatod milyen kép alakult ki benne rólad. Gondolj az első beszélgetésetekre. Amikor először megnevettetett. Az első titokra amit elmondott neked. Az első komoly pillantásra. Az első táncotokra. Az első puszijára. Az első pohár együtt ivott alkoholra. Amikor először nézted meg, hogy aktív e. Amikor először vártad, hogy rád írjon. Emlékezz milyen jó volt megosztani vele, hogy milyen rossz vagy milyen jó napod van. De ne felejtsd el az első veszekedéseteket se. Amikor aggódtál érte. Amikor ő aggódott érted. Az első ölelését. A sok kicsi vallomását. Amikor először akart veled kettesben találkozni. A zenék amiket közösen hallgattatok. A hosszú órás beszélgetések amikor megnyíltatok egymásnak, vagyis megnyitottátok egymást. Amikor rájöttél, hogy érzel iránta valamit. Majd beismered ezt. Amikor minden órán arra gondoltál amiket mondott, ahogyan megérintett, ahogy rád nézett. Közben pedig ezer és ezer okon gondolkoztál amiért nem jöhetne össze. Aztán amikor először érezted, hogy fontos vagy neki. Talán kellesz neki. Az utolsó pillanatig bizonytalan voltál. Egészen addig amíg az ajkaitok össze nem értek. Gondolj arra a pillanatra. Mennyit vártál rá? Kimondta, hogy a párja vagy. Mindent megkaptál amit akartál. Azt gondoltad ez minden. De bebizonyította, hogy sokkal többet ad. Az első szenvedélyes csókotok. Az első alkalom amikor a barátaival voltatok. Amikor a családjánál vagy a családodnál. Ahogy büszkén nézett rád és beszélt rólad. Amikor részegen felhívott és csak azt kérdezgette, hogy jól vagyok e. Amikor először mondta, hogy hiányzol. Amikor először csókolgatta a nyakad. Az első ajándékra tőle. Amikor először érintett meg intimebb helyeken. Amikor először mondta, hogy szeret. Amikor először mondtad, hogy szereted. A tekintetére amikor hetekig nem láttátok egymást. És a hosszú búcsúzkodásokra.