#isemykal

[isemykal]

néha irigylem azokat az embereket, akik képesek leadni valami félkész, összecsapott munkát, aztán nyugodtan továbblépni az életükkel.

én meg egy elgépelés miatt még három nappal később is a plafont bámulom.

[isemykal]

Fura, de néha úgy érzem, hogy én csak egy statiszta vagyok mások életében – ott, ahol én szívből főszereplővé tettem őket.

@isemykal

[isemykal]

néha elgondolkozom...

régen annyira sok gondolatom volt, amit ki akartam írni magamból. mára mintha elfogytak volna.

vajon azért van ez, mert régen elégedetlen voltam, sokkal több problémával és bizonytalansággal?

azt hiszem ezt senki se tudja.

[isemykal]

Aki egyszer bekerült a szívembe, az ott is marad.

[isemykal]

Nekem valamiért sose ment igazán ez az elengedés dolog. Mert ha valami nem lehet az enyém, akkor még jobban akarom.

~ @isemykal

[isemykal]

Szomorú

de azt hiszem

tökre örülnék, ha

csak úgy rám írnál.

Hogy amúgy ja

nem vagyok pótolható, és

Rám van szükséged, és hogy sajnálod, egy fasz voltál.

@isemykal

[isemykal]

kár, hogy nem tudnak egy életen át udvarolni a fiúk

@isemykal

[isemykal]

Vajon tényleg létezik telepátia vagy minden véletlennek sorozatából áll? Megérezhetjük, ha ránk gondol más? Lehet, hogy ugyan azt a számot ugyan akkor indítja el valaki a bolygó másik részén, mint én? És lehetséges, hogy egy zene ugyan azt az érzést váltja ki két emberből?

Miért van ennyi kérdésem még mindig?

@isemykal