Június 23.-i beszámolóm óta eszközöltem némi változást a 3D nyomtatott kamerámon, ami ezzel szépen lassan elnyeri végleges formáját.
Vigyázat! Hosszú bejegyzés!
(Keep scrolling for the English version)
Révén, hogy opensource projektről van szó, már első körben is módosítottam néhány alkatrészt. Azért, hogy a takarólemez kényelmesen kihúzható legyen, megnöveltem a hátsó képkaput rögzítő elemeket, valamint stabilitás ügyileg 180°-ban elfordítottam az egész fókusz mechanikát. Ezen kívül kaptam a tervezőktől egy középső állvány csatlakoztatására alkalmas teszt alkatrészt is ami szintén a feleslegese mozgásokat hivatott megszüntetni. – Ez egyébként eddig elég jól be is vált. (egyetlen hátránya, hogy elvesz 20 mm-t a képtávolságból, így nagyon rövid gyújtótávolságú optikákkal jelenleg nem kompatibilis)
1
A fő célom az volt hogy még jobban kiaknázzam a gépben rejlő lehetőségeket úgy hogy közben a kompaktságában sem tegyek kárt, inkább kicsit azt is erősítsem. Ennek realizálásaként lecseréltem a korábbi 30mm-es fókusz menetet egy kétszeres méretűre, így a gépet “össze lehet csukni” és ebben a “csukott” állapotban némi ráhagyással pont befér egy 90mm-es f8-as Schneider Super Angulon lencse végtelenre fókuszálva. (Sajnos a korábbi kiadású f6.8-as Angulonnak túl kicsi a képtávolsága, pedig akkor aztán igazán kompakt lenne a széles látószög is)
2
A két szélső sín egy-egy hosszú, M6-os csavarral lett lezárva ami szükség esetén kihajtható, – lehetővé téve így a közelebbre fókuszálást – vagy teljesen eltávolítható és helyette egy hasonló menetes rúddal makrózásra is felkészíthető.
3
Oldalra bemélyítettem egy kis piros jelölést ami a jelenlegi 135-ös objektív végtelen fókuszát hivatott jelölni, és hogy ne csak vizuálisan legyen visszacsatolás amikor a megfelelő távolsághoz érkezik az első képkapu, egy halk kattanás is hallatszik egy kicsi vájatnak és egy rugós fejű hernyócsavarnak köszönhetően. (erre elég büszke vagyok, kár hogy egy nappal később már kigyengült a rugó és sajnos nem muzsikál többé)
4
A könnyebb optika csere érdekében az objektív lemezt tartó csavarokat rövid marokcsavarokra cseréltem. (Egyelőre mondjuk nincs mire lecserélni)
5
És végül de nem utolsó sorban talán az egyik leghasznosabb újítás, a két vízszintező a gép film- és fősíkján.
Sajnos a tiszta aluminium tengelyek elég viseletesek már, ezek cseréjét egy ponton biztosan beiktatom majd valami rendes eloxált anyagra.
Ez úton is hatalmas köszönet a Goodman csapatnak a menő alapgép terveiért és szintén köszönet jár Polefkó Ottónak a nyomtatásért!
–
Check this post if you’d like to get up to speed
I've made a couple of changes on my Goodman Axis throughout the last couple of months, and eventually it starts to take its final form.
(Warning, long post)
In the first round I've made the body mounts longer by 5 mm to enhance the clearance of the dark slide. I flipped the whole focusing assembly in order to remove the flexing when the Mamiya magazine is in use. Plus I've used a proper ground glass as focusing screen. Dora Goodman gave me a tripod mounting piece to try out, so far it works great, it makes the whole thing a lot more stable.
1 – My main goal was to extend its capability while making it a bit more compact. I ended up adding a fairly large focusing thread to it so this way it can be "closed". In this new "closed" position it could take a 90mm f8 Schneider Super Angulon. (Sadly the more compact 90mm f6.8 has a really short focal flange distance... which is a bummer in terms of compactness)
2 – The end of the rails are closed with a pair of long M6 screws, which can be extended to give it a bit of boost on close focusing, or they can be removed completely to extend the bellows further more with two long threaded pipes, for macro shots.
3 – I've also added a red dot on the right rail to visually indicate where infinity is with the current 135mm lens. It also makes a nice little clicking sound when it reaches the infinity mark via a groove and a spring loaded setscrew.
4 – The lens board screws have been changed as well, for easier lens swaps in the future.
5 – It has two spirit levels for obvious reasons and a lot of indication marks.
Sadly the aluminium rails are a bit used now, I'm planning to change them in the future for some anodized parts.
A big thanks again for the great base design for the Goodman team and thanks a lot for the prints Ottó Polefkó
Kb egy éve találtam meg Dora Goodman instagram oldalát, aki 3d nyomtatható open source fényképezőgépek tervezésével foglalkozik. Amikor megláttam körülbelül Március végén hogy egy kis méretű, műszaki kamerát is tervezett... kicsit felgyorsultak az események.
Ha nincs kedved ezt az egészet végig olvasni akkor a lényeget erre találod →
Amíg a berendeltem ebayről optikát, kihuzatot, mattüveget és film kazettát addig Polefkó Ottó segítségével sikerült kinyomtatni az összes szükséges alkatrészt, némi módosításokkal.
Főleg azért vágtam bele a projektbe mert régóta érdekeltek ezek a perspektíva korrigálásra/torzításra kitalált kamera mozgások és ez a gép kellőképpen pici ahhoz hogy egyrészt ne szegje kedvem hogy eltudjam magammal cipelni, másrészt ne kelljen a síkfilmek miatt labort létrehoznom az albérletünkben. Ráadásul a Mamiya RB67 magazinjának rendszerére építkezik, amiről körülbelül 5 percig azt gondoltam hogy olcsón hozzá lehet jutni.
Természetesen ugyanúgy mint a két évvel ezelőtti kanapé építés esetében, a végeredmény drágább lett a végére mintha vettem volna egy nagyobb, nehezebb gépet használtan.
Kb két hónap elteltével most vagyunk a mostban, amikor megszülettek az első tesztfotók a múlt hétvégi nyaralásunkon, Dömösön. Nagyon meg vagyok elégedve egyelőre a géppel, a képekkel és a súlyával is. (kb 200g-al könnyebb az F3-as Nikonomnál, viszont kell neki egy külön táska !)
A tekercs képeit erre találod →
10 kockából 1-et menthetetlenül túlexponáltam, 1 alul lett exponálva, de így is érdekes képet adott, 1 kép kompozícióját szúrtam el, 1 pedig egy gyengébben sikerült változata egy másik képnek
I’ve found Doragoodman’s Instagram approximately a year ago, what really got my attention was an open source 3d printable technical camera called Axis., which she designed.
I immediately wrote an email to one of my friends, Ottó Polefkó who makes 3d prints for a living and asked him to print me the necessary parts while I’m ordering a lens, focusing screen, bellows and film magazines on ebay.
I chose to build the Axis because I really wanted to learn basic camera movements for a long time now. Earlier I’ve used a giant Linhof technica at the University of Sopron, and I really liked it, but it is ridiculously large, heavy, expensive and I just couldn’t bring it with me for a hike whenever I wanted. Without proper practice I would never learn the correct technique. Of course as it turned out like with my couch building project two years ago, it would have been just cheaper to buy a larger, heavier camera instead.
Approximately two months has passed by and now we are at now, now, when I’ve shot the first roll of film with the Axis on our vacation at Dömös. I’m very very pleased with the camera, the results and mostly with its weight. (it’s like 200g lighter than my Nikon F3, of course it needs a separate bag too)
You can check out the rest of the roll here →
From 10 frames I’ve overexposed 1 by removing the dark slide while the shutter was open, I’ve underexposed 1 but it is kind of interesting like it is, I’ve messed up the composition on 1 of them and there is 1 which is not as good as the other try.
