Hazafelé bementem a kerületünk egyik templomába, hogy néhány fotót készítsek odabent. Alig vettem elő a mobilomat, hallottam, hogy a templomőr(?) bácsi megszólal mögöttem:
Azt hittem, ki fog oktatni, hogy nem szabad itt csak úgy fényképezgetni. Meglepetésemre nem ezt mondta:
- Várjon egy kicsit, felkapcsolom a világítást, mert úgy jobban látszik, milyen gyönyörű ez a templom.
És valóban: hatalmas kincs ez. Nem vagyok katolikus, de teljesen lenyűgözött a látvány (bár visszaadná ez a videó). Pedig állítólag ez csak egy átlagos templom Lisszabonban.
A lisszaboni Igreja da Nossa Senhora da Pena (Szent Sziklai Miasszonyunk-templom) egyike azon rejtett kincseknek, amelyeket a turisták többsége elvét a sintrai "névrokona" (a híres Pena-palota) miatt. Pedig ez a templom Lisszabon egyik legmagasabb pontján, a Sant'Ana-dombon (Colina de Sant'Ana) őrzi a város történelmének viharos emlékeit. A pena szó több jelentéssel is bír a portugál nyelvben: jelenthet kőszirtet - ez indokolt is egy domb tetején -, bűnt, és madártollat is. A bejáratnál egyébként egy majdnem egy méteres, márványból készült toll-intarzia fogad bennünket.
A templom és a hozzá tartozó kolostor története a 16. század közepére, 1552-re nyúlik vissza. Az épületet a Szent Jeromos-rend (hieronymiták) számára alapították. Ez a rend nagy befolyással bírt Portugáliában (ők lakták a híres Belém-torony melletti Szent Jeromos-kolostort is), és a Pena-templom fontos spirituális központtá vált a dombtetőn.
Mint szinte minden Lisszabonban, ez a templom is súlyos károkat szenvedett az 1755-ös pusztító földrengésben. Az eredeti épület nagy része romba dőlt, de a hely jelentősége miatt szinte azonnal megkezdték az újjáépítést.
A ma látható homlokzat és belső tér nagyrészt a 18. század végi és 19. század eleji barokk és neoklasszicista jegyeket viseli magán.