RPDDK-02 | Dél-Dunántúl vs. AK 1:0
Igen, jól látjátok, megint megtörtént, legyőzött minket a természet.
Nem is tudom, egyáltalán minek csinálok bármiféle terveket, idén már annyiszor variáltunk kb. mindenen is.
Nem szaporítom a szót, a szar éjszaka, a gyomorrontás és a dögmeleg együtt betette a kaput, Mórágyig jutottunk.
Hajnalban keltünk, az éjjeli Halőrt váltó nappali Halőr nem jött felénk, de messziről odakiabált, hogy hívja a rendőröket. Komolyan mondom, kivagyok ezektől a pecás, magukat felsőbbrendűnek képzelő seggfejektől.
Még fogat se mostunk, és szerintem még sosem pakoltunk össze fél óra alatt. Útközben poénkodtunk, hogy vajon utánunk jönnének-e a zsaruk, vagy várnának Mórágyon, milyen "vicces" lenne.
Emelkedős utunk volt, és nem lett jobb a gyomrom se sajnos. Valahogy így minden egyben olyan keserves volt, hogy nem lett volna jó érzés erőltetni ezt az egész utat. Annak mi értelme, hogy szenvedésnek éljük meg?
Visszajövünk ősszel, így vagy úgy, ha tudunk sátorral, de ha vadászat miatt nem lehetséges, akkor csillagtúrában. Jövőre még így is be tudjuk fejezni simán.
Alig 4 óránkba, és két átszállásunkba telt, hogy visszajussunk Kaposvárra a kocsihoz. Esélyes, hogy fél nap majd csak az utazásra fog rámenni, de legalább folytathatjuk innen, ahogy terveztük.
Azért a héten később még elutaztunk Zalába, hogy mégse legyen ennyire felesleges a szabink, és végülis egész jó kis pár nap lett. Kutyák is jöhettek, és még nosztalgiáztunk is az OKT-n picit.
A lényeg: idén még jövünk, hacsak nem mégse! :D