Telnek múlnak a napok, és mivel szél még nem ütött be rendesen, így van hogy le kell foglalnunk magunkat mással is. Szerencsére ez itt abszolút nem gond. Reggeli után többnyire a kite centerben landolunk és délutánig ott is vagyunk. Van hogy a délutánt itthon a medence mellett töltjük, olvasást csobbanást napozást rotálva. Egészen jól bírjuk! És van hogy a tengerpart mellett. Edzés alap, kell az izomláz, szinte már hiányzik is ha épp nincs. Aztán meg a pihi. Egy szó mint száz, van mit tenni.
Tegnap különösen jól összejött minden. Úgy alakult hogy itthon tettünk vettünk egészen délig, így később mentünk a centerbe mint megszokott – nem volt hova sietni, se szél se tanítványok, csak nyugiba! Thai – style mondhatni ! :) Kettő körül már a partra vágytunk mikor jött a hír – néhányan már csúsznak!
Teljesen fura, hisz az előrejelzés semmit nem jósolt, dög meleg van, rekkenő a hőség. Ilyen legutóbb januártól volt, ennek még nem lenne itt az ideje, északi szélnek kéne fújnia, és viszonylag hidegnek kéne lennie… Kéne volna… Na de nem épp az van aminek lennie kéne, és a nagy hőségtől – gondolom – délutánra beütött egy jó kis termikus szél. (ami annyit jelent hogy a föld és a tenger hőmérséklete között lényeges a különbség, így a földről felszálló meleg levegő helyét a tenger felett lévő hideg veszi át – azaz szél kezd fúni! a szelek zömében így keletkeznek, nagyban, kicsiben is, ez itt kicsiben volt, és a neve termikus szél. látod, ma is tanultál valamit és nem az indexről!)
Persze kollégák így is szelíden megmosolyogtak mikor már csomagoltam ki a rongyot. De hát mi hívők vagyunk, mucival beöltözve lelkesen vártuk vajon sikerül e.
Sikerült! Még szép! Jó kis két-három órás csúszkálás lett belőle, felváltva, hogy mindenkinek jusson a jóból!
Persze fél órával később a szkeptikusok is a vízen voltak már ;) Végre! Jó volt, nem is hittük volna, hogy 5 kor még kint leszünk. (úgy terveztem hogy 2-3 ig max kicsit sárkányt eregetünk ha másra nem elég aztán 4 re már fenn is vagyunk) Kiakasztott gyakorlás, az új rongy tesztelése, low end, ilyesmi. Mindannyian nagy mosollyal jöttünk le a “pályáról” kellett ez már mint egy falat kenyér! Legalább 3 napja nem fújt :) A lényeg – hinni kell! :) Még ha a többiek kis is röhögnek kicsit, végül ők is beállnak a hívők sorába :) Gyere szél, gyere! Csütörtöktől ismét visszafordul északira a kishaver, és fúj nekünk ahogy az meg van írva.
Estére megbeszéltük a programot, lesz valami nagy koncert, a szokásos food court placcon, fellép a TAXI, nézzük már meg. Minden thai oda van, mindenki erről beszélt, kivétel nélkül, hát miért ne! A városban elhelyezett plakátokról már mi is értesültünk hogy valami lesz. Viszonylag metál, kopasz arc a frontember, ilyen szinténmetál társakkal.
Érdekes volt hogy erre mindenki, válogatás nélkül gerjed. Na de nézzük. A placc amin 3 percen belül találsz helyet, most teljesen tele van, alig lehet közlekedni. Helyre esélyed sincs. Megtaláltuk a többieket akik már két órája ott voltak – voltak elő zenekarok is – elmondásuk szerint két órával ezelőtt is ugyan ezek az állapotok uralkodtak. Lássuk mi lesz ebből! Chang, jéggel- itt a sört teli pohár jéggel kéred, mert a vásárlás után 4 perccel 28 fokos az üveg a kezedben ;) Thai trükk. Elő is kerül a fő fellépő, és megkezdik a zúzást. Ez bizony közepesen durva metál – rock keveréke. A gitárosok jól játszanak, semmi playback, égnek az ujjak, a dobos is nagyon jó, zúzunk mi is. A közönség továbbra is furcsa. 10-70 évesig mindenki megtalálható válogatás nélkül. Kicsit olyan mintha mindegy is lenne, aki él és mozog Hua Hinben az itt van. “buli van” ;) Hát ezt a metálos vonalat egy számig tudták tartani. A második szám már elég dallamos, szinte melankólikusra sikerült. Így:
Láá láá- Thaiul. Wow, micsoda váltás. A harmadik negyedik számra már szíveket alkotott a tenyeréből a full kemény frontember :D Ez hatalmas! Már mi is kellően hangulatban voltunk, ment a headbang. Aztán néha a gyertyagyújtás. A közönség minden szám között ajándékokkal lepte el főhősünket, aki szívélyesen fogadta őket. Nem mindig volt egyértelmű miket kap de begyűjtötte aztán: Kopkunkrap! (köszönte meg) A műsor közepén valaki felnyújtott neki két óriási szív alakú lufit, aminek a közepe lyukas volt, és ha már ilyet kapott az adott számot ezen keresztül énekelte el.
A közönség külön sztori. Eleinte a koncertet mindenki a mobilján keresztül nézte. MINDENKI. Szóval keletkezett 1000 ugyanolyan felvétel.
Elég lett volna valakit megkérni hogy töltse fel a jutubra és kész. Utána jött egy 30 perc míg az emberek csak álltak és néztek. Egy fejmozdulat nem sok annyi se volt. Aztán valami történt és megindult a tömörülés a színpad körül. A számok között meg lehetett érinteni ezt az embert, a frontembert. Biztos többen meggyógyultak betegségükből, de kemény sorok voltak. Ő meg lelkesen pacsizott a néppel. ÉS végül az utolsó fél órája a koncertnek: több 70 év körüli mutter is felállt és fiatalokat megszégyenítően táncolt. HA TAL MAS volt! Napokkal ezelőtt láttuk az asszonyt valahol úgy ülni hogy megkérdőjeleztük él e? Most meg?! Ez spiritusz :D Több se kellett, fiatal, idős táncikált az asztalok között a most már egyre inkább bonjovira hasonlító dalokra. Volt sramli is kb. Illetve reagge jellegű is, thai szövegeléssel. Aztán leadták az egyik legnagyobb általános thai slágert – itt minden este van zene, kis egyszemélyes fellépőkkel és le is játsszák, fülbemászó, kedvenc – ezt már hangosan énekeltem ilyen halandzsa szinten ahogy 10 évesen toltuk az angol számokat :) Jó volt nagyon az este. 11 körül vége lett a koncertnek, és nagyjából fél perc se kellett NULLÁRA ürült a hely. A srácoknak nem sok gondja lenne egy tűzriadónál, pedig nem sok kijárat volt a térről. Minket még csábított egy utolsó Chang, a többiek meg fagyiztak egyet. Fél egyre már otthon voltunk de hatalmas élménnyel gazdagodtunk! Köszönjük … ! :D
A koncert napja Telnek múlnak a napok, és mivel szél még nem ütött be rendesen, így van hogy le kell foglalnunk magunkat mással is.