A megmentő
Itt ülök a szobámban
Egy késsel az ágyamon
Gondolataim fogságában,
Érzem, kellene kiáltanom.
De hang nem jön,
Csak ostoba nyikkanás.
Vélem sorsom eljön
E varázslatos éjszakán.
Nyúlok a késért
Érzem hideg burkolatát.
Gondolkodni miért
Volna jó már?
Ekkor eszembe jut,
Mit neked ígértem.
Hirtelen elfut
Eddigi kísérletem.
És újra rájövök
Életem megmaradt.
Bár még mindig elsöpör
A félelmetes gondolat.








