Portrait of Osman II's consorts / II. Oszmán ágyasainak portréja
Haseki Ayşe Sultan
Ayşe appears in the harem records in 1619 as the Haseki Sultan of Osman II. We don't know anything about her age or origin. We don't know if she had any children. Some consider her the mother of Şehzade Ömer, but it was probably not her but another concubine who gave birth to the only son of Osman. After the death of Osman Ayşe moved to the Old Palace and lived the rest of her life there. Her last mentioning in the harem records is from 1640, so we can assume that she died in the second half of her thirties, in 1640 or 1641.
Meyl-i Şah Hatun
Meyl-i Şah or Meleksima was also the concubine of Osman II, but did not have the rank of Haseki. She was probably the mother of Prince Ömer. Based on this, the only thing we know about her was that when Osman returned to the empire from his campaign in early 1622, he invited Meyl-i-Şah to Edirne along with the young Prince Ömer. In Edirne, Osman held a huge ceremony in which dressed soldiers played some details of his victorious (nope) campaign. The young couple also took the barely a few months old baby to the ceremony. It is not known exactly what happened, but Prince Ömer lost his life during the ceremony. Some say a stray bullet hit the prince, others said the prince had a heart attack from the sound of firing cannons. And Osman, of course, blamed the child's mother for the events, depriving her of all her titles and exiling her. Some believe that Meyl-i Şah could not even return to Istanbul with Osman, but remained in Edirne for the rest of her life. Others say she lived the rest of her life in the Old Palace and died around 1638. However, the latter is quite unlikely that while Ayşe is mentioned in the harem records, Meyl-i Şah is never mentioned by anyone. With the death of Prince Ömer, she completely disappeared from history.
Akile Hatun
Akile Hatun was the daughter of Seyhülislam Esad Efendi and was born around 1607. Her mother was the daughter of the mufti of Murad III and Mehmed III, so she came from an influential family. One of Akile’s brothers, Ebusaid Mehmed Efendi, also became Seyhülislam during his lifetime.
Osman II and Seyhülislam Esad Efendi did not really like each other. First, Seyhülislam after the death of Ahmed I did not support the accession of Osman II but Mustafa I so that the fratricide could be finally ended. Later, he regularly disagreed with the Sultan's decisions, which were otherwise almost without exception terrible decisions. One special case of this was when he refused to release a fetwa for the execution of Osman's half-brother, Prince Mehmed. Osman wanted to make the rebellious Seyhülislam surrender by marrying his daughter. Osman expected that Seyhülislam would not dare to oppose him anymore, as the fate of his daughter depended on the sultan. The Seyhülislam did not want to give his daughter to the Sultan, but Osman eventually forced him until the Seyhülislam accepted Osman's offer and allowed the marriage. By the way, almost everyone in Osman’s divan was against marriage, especially knowing that Osman forced it out from Seyhülislam.
Osman gave 600,000 golds as dowry. The wedding took place in March 1622 amid huge celebrations. According to the Venetian ambassador, after three days of celebration and fireworks, Akile was taken to the Old Palace, where the wedding was consummated. The next day, Osman greeted his pashas and let them kiss his hands to congratulate him. Other historians say Akile never entered the harem of Topkapi Palace or Old Palace, as it would have been a huge humiliation for a free-born Muslim woman to do so. According to those the marriage has not been consummated either. However, knowing the nature of Osman, it would not be surprising if the former was true. Some think Akile Hatun had two children with Osman, Zeynep, and Mehmed. However, it is not very likely that Akile would have been the mother of the two children who otherwise died in infancy.
After Osman's death, Akile remarried. This time, Ganizade Nadiri Efendi, a poet, became her husband. The exact date of the wedding is unknown, but this marriage did not last long either, for the poet died in 1627 after half a year of dying. From then on, we don't know anything about Akile.
Anonymous concubine or second wife who may never existed
While Osman's marriage to Akile Hatun is unquestionable, it is not so with his second marriage. According to some, Osman also married Pertev Pasa's granddaughter in February 1622. According to the date, by the way, she would be the first wife, not Akile... Pertev Pasa's granddaughter, in addition to being a descendant of an influential pasha, could also be linked to the dynasty, as Pertev Pasa married Aya Hatun, Şehzade Mehmed's (1521 -1543) concubine. Aya Hatun was the mother of Hümaşah Sultan, and thus Hümaşah was actually the aunt of Pertev Pasa and the granddaughter of Aya Hatun. Historians don't agree if the marriage ever happened or not. Maybe Osman just wanted it but never succeeded. Anyhow, we know nothing about this woman.
Used sources: F. Çeçik - An Examination of Daily Politics and Factionalism at the Ottoman Imperial Court in Relation to the Regicide of Osman II (r.1618-22); G. Piterberg - An Ottoman Tragedy: History and Historiography at Play; N. Sakaoğlu - Bu Mülkün Kadın Sultanları; C. Finkel - Osman’s Dream: the History of the Ottoman Empire; Y. Öztuna - Sultan Genç Osman ve Sultan IV. Murad; L. Peirce - The imperial harem; G. Börekçi - Factions and favourites at the courts of Sultan Ahmed I (r. 1603-17) and his immediate predecessors
* * *
Haseki Ayşe Sultan
Ayşe 1619-ben tűnik fel a hárem jegyzőkönyvekben, mint Oszmán Haszeki szultánája. Nem tudunk semmit koráról, származásáról. Nem tudjuk, hogy voltak e gyermekei. Egyesek őt tartják Şehzade Ömer édesanyjának, ám valószínűleg nem ő, hanem egy másik ágyas adott életet Oszmán egyetlen fiának. Ayşe Oszmán halála után a Régi Palotába költözött és ott élte le hátralévő életét. 1640-ben szerepel utoljára a hárem jegyzőkönyvben, így feltételezhetjük, hogy harmincas éveinek második felében, 1640-ben vagy 1641-ben hunyt el.
Meyl-i Şah Hatun
Meyl-i Şah vagy Meleksima szintén II. Oszmán ágyasa volt, azonban nem viselte a Haszeki rangot. Valószínűleg ő volt Ömer herceg édesanyja. Ez alapján az egyetlen amit tudunk róla, hogy amikor Oszmán 1622 elején visszatért a birodalomba hadjáratáról, Edirnébe hívatta Meyl-i-Şaht az ifú Ömer herceggel együtt. Edirnében Oszmán hatalmas ünnepséget rendezett, melyen beöltözött katonák játszották el győzedelmes (nem) hadjáratának néhány részletét. Az ünnepségre a fiatal pár magával vitte az alig néhány hónapos csecsemőt is. Nem tudni, hogy pontosan mi történt, de Ömer herceg az ünnepség során életét vesztette. Egyesek szerint egy eltévedt golyó találta el a herceget, mások szerint a dördülő ágyúk hangjától kapott szívrohamot a herceg. Oszmán pedig természetesen a gyermek anyját hibáztatta az eseményekért, így minden rangjától megfosztotta és száműzte. Néhányan úgy vélik, Meyl-i Şah nem is térhetett vissza Isztambulba Oszmánnal, hanem élete végéig Edirnében maradt. Mások szerint a Régi Palotában élte le élete hátralévő éveit és 1638 körül halt meg. Utóbbit azonban meglehetősen valószínűtleníti, hogy míg Ayşe szerepel a hárem jegyzőkönyvekben, addig Meyl-i Şaht senki sem említi sosem. Ömer herceg halálával teljesen eltűnt a történelemből.
Akile Hatun
Akile Hatun a Seyhülislam Esad Efendi lánya volt és 1607 körül született. Édesanyja III. Murad és III. Mehmed müftijének lánya volt, tehát befolyásos családból származott. Akile egyik bátyja, Ebusaid Mehmed Efendi szintén Seyhülislam lett élete során.
Oszmán szultán és a Seyhülislam nem igazán kedvelték egymást. Először is a Seyhülislam I. Ahmed halála után nem II. Oszmán, hanem I. Muszafa trónralépését támogatta, hogy a testvérgyilkosságot végérvényesen befejezhessék. Később pedig rendszeresen nem értett egyet a szultán - egyébként szinte kivétel nélkül hibás - döntéseivel. Egyik speciális ilyen eset volt, mikor megtagadta, hogy fetwát adjon ki Oszmán féltestvére, Mehmed herceg életének kioltására. Oszmán a rebellis Seyhülislamot úgy kívánta megregulázni, hogy feleségül veszi a lányát. Oszmán azt várhatta a násztól, hogy a Seyhülislam majd nem mer vele ellenkezni, hiszen tudni fogja, hogy lánya sorsa a szultántól függ. A Seyhülislam nem akarta odaadni lányát a szultánnak, azonban Oszmán végül addig erőszakoskodott, míg a Seyhülislam elfogadta Oszmán ajánlatát és kénytelen-kelletlen engedélyezte a frigyet. Egyébként Oszmán divanjában szinte mindenki a házasság ellen volt, különösen tudva, hogy Oszmán csak kierőszakolta azt a Seyhülislamból.
Oszmán 600 000 aranyat adott hozományként. Az esküvőre 1622 márciusában került sor hatalmas ünnepségek közepette. A velencei követ szerint három napos ünneplés és tűzijáték után Akilét a Régi Palotába vitték, ahol elhálták a nászt. Másnap pedig Oszmán fogadta a pasáit, hogy azok gratuláljanak neki. Más történészek szerint Akile sosem lépett be a Topkapi Palota vagy Régi Palota háremébe, hiszen ez egy szabad születésű muszlim nőnek hatalmas megalázás lett volna. Azok szerint akik ezen a véleményen vannak, a házasságot el sem hálták. Ismerve azonban Oszmán természetét nem lenne meglepő, ha előbbi lenne igaz. Néhányan Akile Hatunnak tulajdonítják Oszmán két gyerekét, Zeynepet és Mehmedet. Azonban nem túl valószínű, hogy Akile lett volna az édesanyja a két gyermeknek, akik egyébként csecsemőkorukban meghaltak.
Oszmán halála után Akile újraházasodott. Ezúttal Ganizade Nadiri Efendi, költő lett a férje. A frigy pontos dátuma nem ismert, azonban ez a házasság sem tartott sokáig, a költő ugyanis 1627-ben fél év haldoklás után elhunyt. Innentől nem tudunk Akiléről semmit.
Névtelen ágyas avagy a második feleség, aki talán sosem létezett
Míg Oszmán házassága Akile Hatunnal megkérdőjelezhetetlen, nem így van második házasságával. Egyesek szerint Oszmán feleségül vette Pertev Pasa unokáját is 1622 februárjában. A dátum szerint egyébként akkor ő lenne az első feleség, nem Akile... Pertev Pasa unokája azon túl, hogy befolyásos pasa leszármazottja volt, a dinasztiához is köthető volt, hiszen Pertev Pasa azt az Aya Hatunt vette feleségül, aki Şehzade Mehmed herceg (1521-1543) ágyasa volt. Aya Hatun volt Hümaşah szultána édesanyja, és így tulajdonképpen Hümaşah a nagynénje volt Pertev Pasa és Aya Hatun unokájának. A történészek nem értenek egyet abban, hogy valóban megtörtént e a frigy vagy sem. Lehetséges, hogy Oszmán csupán akarta azt, de nem sikerült elérnie. Akárhogy is, nem tudunk semmit a nő életéről.
Felhasznált források: F. Çeçik - An Examination of Daily Politics and Factionalism at the Ottoman Imperial Court in Relation to the Regicide of Osman II (r.1618-22); G. Piterberg - An Ottoman Tragedy: History and Historiography at Play; N. Sakaoğlu - Bu Mülkün Kadın Sultanları; C. Finkel - Osman’s Dream: the History of the Ottoman Empire; Y. Öztuna - Sultan Genç Osman ve Sultan IV. Murad; L. Peirce - The imperial harem; G. Börekçi - Factions and favourites at the courts of Sultan Ahmed I (r. 1603-17) and his immediate predecessors
