Ha azt hitted, ahogy én is...
hogy a Föld belseje folyékony, hát, nem, hanem a folyékony olvadt magma alatt egy szilárd vasgolyó van, amire az olvadt rész szép folyamatosan ráhűl. Amúgy az félelmetes, hogy ezt nem megnézték, hanem kiszámolták a szeizmikus mozgásokból. Csuda dolog ez, hogy számok által mi mindenre vagyunk képesek. Talán ez az a nyelv, ami annyira absztarkt, hogy tényleg megkülönböztet minket az állatoktól. Én amúgy nem tudok matematikaiul, én csak ilyen hobbista rendszerfelismerő vagyok. Meg az is félelmetes, a lépték, ahogy mondjuk ez a "ráhülés" mérhető. És vele szembe állítva mindig nyomasztóan semmiségnek tűnik az életünk rövidsége és a problémáink és érzelmeink örökkévalóságának illúziója. Én azért mindig megpróbálom megugrani az „örökké”t. Húsvét van így mostanság, úgyhogy akkor elmesélek egy hibás értelmezést, ami miatt már nem szoktam vitatkozni, de rendszeresen előkerül. Boldogok a lelki szegények... Bár ezt úgy szokták érteni, hogy boldogok azok, akik hülyék, ostobák, IQ hiányosak, mert pl nem érdekli, nem is nyomasztja őket a föld belseje, se a világ pusztulása, csk esznek, isznak, basznak és veszekszenek, és fogalmuk nincs semmi egyébről. De nem erről szól ez a mondat. Arról szól, hogy boldogok, akik lelki okokból vállalják a szegénységet. Akik le tudnak mondani a vagyonhalmozásról, akik megálljt tudnak mondani, a birtoklásnak, a tárgyakhoz, pénzhez, az anyagi gazdagsághoz való ragaszkodásnak. Buddha is ezt mondja. Hogy ez a mondat is alkalmas volt az egyház számára manipulációra? Arra, hogy a szegénységet, a nyomort elfogadtassa? Igen. De a gondolat nem az volt benne, hogy a kevesebb legyen elég, hanem az, hogy az elegendő, a kényelmes, legyen elég. Az eredeti, filozófikus mondanivalója csak annyi volt, hogy nyugodtabb az álmod, ha csak annyid van, amire szükséged van, mert a többi ami boldoggá tehet, pénzben nem mérhető. Persze, nem ilyen világot építettünk. ha nincs pénzed, nincs biztonságban az életed. Ha nem próbálsz előre gondolkodni, és gondoskodni önmagadról, nincs biztonságban az életed. Biztosan nem élehetsz úgy, hogy megelégedj azzal, ami éppen elegendő. Vagy, ha mégis, az számkivetetté tesz. Egy Fura lennél. Hobo. Végül a munka és pénzkeresés miatt nincs időd a családodra, a gyerekeidre, a barátaidra, akik amúgy egy ideális világban a biztonságodat adnák. Megjegyzem, a cinkék folyamatosan hordják el a kutyaszőrt, érthetetlen, hogy mekkora fészket akarnak ezek építeni, nem tudom ők tudják-e, hogy boldogok a lelki szegények... Aztán lehet, hogy boldogok a lelki cinkék...