Discover Top Posts Tagged with #optimizmus

napirutin

Egy kicsi esély mindig van. De az is főleg attól függ, hogy mennyire optimista az ember.

#magyar #magyar tumblr #saját #magyar tumblisok #nonszensz #optimizmus #pozitív

A retro kiállítás után most minden jobb

Bekövettem egy retro reklám oldalt. Az emberek annnyira hülyék! :D Mókás ezeket a dolgokat nézegetni, és előfordulhat olyasmi, hogy valami tényleg jobb volt régen, mert mondjuk természetes anyagból volt kevesebb vagy semmi adalékanyaggal. Előfordulhat. De az a sok hülyeség, amit ott nyomnak, az bosszantó, na. „Ez a joghurthab, ez még joghurt volt, nem úgy mint a mostaniak!” Abban a joghurthabban konkrétan érezhető volt a zselésítő, aminek az apró golyócskáit még ma is érzem a nyelvemen, ha felidézem, és csak aromát, nulla % gyümölcsöt tartalmazott. Imádtam, persze. De szerintem egy mostani Danon joghurtból 10 olyan dobozzal jönne ki. Bennem semmi nosztalgia nincs. Én nem látom szebbnek vagy jobbnak az akkori dolgokat, még azokat sem, amikre akkor nagyon vágytam vagy amik nagy mondások voltak fiatalkoromban. Nem értem hogy lehet így benneragadni valami régiben! Ezek sosem gondolkodnak el olyasmin, hogy uh, de jó, hogy most már ez van meg az van, dejó, de kényelmes, de hasznos? Persze, az élet szar, ezzel a gürizünk, nem jutunk sehova, aztán jól meghalunk dologgal, de pont ezért kéne a jelenre jobban figyelni. Hogy na. Amit akartam, legyen az bármilyen kicsi dolog, azt megcsináltam. dejó. Amiben most vagyok, az kurva nehéz, de jobb sokkal, mint egy éve volt. A mostani lehetőségeim, kilátásaim sokkal jobbak. És vanak apróságok: A mostani Vileda felmosóm fényévekkel jobb, mint a korábbi felmosóm. Hát annyira tudok neki örülni, hogy azt el sem tudom mondani. Tegnap adtam öt forintot egy kollégámnak a kávéautomatához, erre hozott nekem egy kocka csokit az OTP-ből. :D Hát nem jó? :) Online megveszek mindent és nem feltétlen kell boltról boltra rohangálnom, amit én szívből gyűlöltem! Hogy néha nem tökéletes az online? Hát nem, tényleg nem, de nem kell telefonfülkét keresnem, hogy beszéljek a bolttal. Persze, átállhatnék a sötét oldalra is. Egyrészt szar lehet, ha valaki folyton a rossz dolgokra koncentrál. Ha csúf dolgokkal veszi körbe magát, ha mocskolják, ha másokat mocskol. Amit magunkhoz engedünk, az hat ránk. Rám is hat mindaz amivel foglalkozom és néha figyelmeztetnem kell magam, hogy ne diagnosztizáljam a környezetemet mert egyrészt nem vagyok pszichiáter, másrészt az érintettség torzítja az ítéletemet. De amikor belemerülök a pszichopata sorozatgyilkosokba, akkor sokkal több pszichopatát látok, mint amúgy. Ha a narcisztikusokkal foglalkozom, szinte mindenki narcisztikusnak tűnik. :D Muszáj figyelnem rá, hogy jó dolgok, jó emberek legyenek körülöttem. Néha persze szembejön az optimista hozzáállásom következményeként, hogy a környeztem azt gondolja, nekem nincsenek gondjaim, problémáim, hogy az én életem póniháton sétagalopp, nekem ölembehull a testi-lelki jóllét. Nem dolgozom, nem küzdök meg érte, hogy nem szenvedek eléggé, mert nem látszik. Ha alkalmilag éppen így van, én azért megróbálok ebből adni másoknak. De amikor éppen nehéz idő van, azért akik fontosak nekem, azokra kiszorítok egy kis életigenlést vagy legalább egy kis feketehumort még a krízisekben is. Merthogy én dönthetem el. Ahogy én változom, remélem, hogy mindenki egyre inkább minőségibb dolgokat kap tőlem, és nem sírja vissza azt, ami volt.

#retro #optimizmus #értékek #02-01

Mindenki a sarat tapossa, csak van, aki közben a csillagokra néz.

Oscar Wilde

#idézet #idézetek #magyar #oscar wilde #költő #író #álmodozás #optimizmus #optimista #élet #emberek #gondok #problémák #küzdés #nehézség #öröm #jó

Én és Én és “Ő”

Nagyon sokat vagyok mostanában egyedül... Igyekeztem megismerni saját magamat. Hogy pontosan most hol vagyok lelkileg. Hogy hogy tudnék ebből a börtönből, a saját fejemből megmenekülni.

Hisz mint annyiszor írtam, saját magam börtöne vagyok...

Enyém ez a test ami a lelkemet tömlöcbe taszítja, de mégsem lelem meg a kiutat...

Azt sem tudom, hogy hol keressem...

De mostanában úgy érzem, hogy meglelhetem... Ha kitartó vagyok kiszabadulhatok innen... Ledönthetem a falakat... Szabad lehetek...

...

De hol kezdjem... Át kell fontolnom az egészet... Egy rossz lépés vagy gondolat és mélyebre eshetek mint eddig valaha...

De van aki erőt ad... Aki miatt kitartok és újra és újra fogok próbálkozni...

Akiért bármit megtennék... Még a lehetetlent is...

...

A párom... Aki megmentett életem legroszabb időszakában... Aki mindig tartja a hátát mikor elesnék... Aki mindig a lalkét adja mikor az enyém elvész...

Az a minimum, hogy megküzdök saját magammal... Hogy újra visszakaphasson engem....

És én is magamat...

Megteszem

...

Sikerülni fog

...