Kedves ateista és agnosztikus bajtársaim!
Akkor tisztázzunk valamit.
Előzmény 1.
Egy csoportban, ahol többségben vannak az ateisták/agnosztikusok, páran hülyének néztek, amikor azt mondtam, hogy a katolikusok szerint a Bibliát nem kell szó szerint venni. Úgyhogy most beszélgessünk el a kereszténység különböző ágairól, mert körülbelül akkora sötétség kavarog az ateista fejekben, mint egyes keresztényekében.
Előzmény 2.
Nem vagyok vallásos (na jó, tulajdonképpen valami pogány istenek meg természeti vallások álltak mindig is közelebb hozzám), keresztény aztán pláne nem. De 8 évig jártam katolikus iskolába, még több évig templomba, és volt szerencsém a klasszikus- és neoprotestantizmus különbözőbb ágaihoz is. Lehet, hogy néhol úgy fog hangozni, mintha védeném a Dicsőséges Anyaszentegyházat, de ahogy pl. a pedofil ügyeket kezelték, meg amilyen pompázatos templomokat építettek a nyomor közepette, attól hányok, úgyhogy NEM, kurvára nem. Csak szeretnék tiszta vizet önteni a pohárba
Tévhit 1.
A keresztények szerint a Bibliát szó szerint kell venni.
Valójában: a katolikusok nagy része a Bibliát egy erkölcsi iránytűnek tartja, aminek a nagy része példázat, virágnyelv, metafora. Jó, van, amit elfogadnak, főleg az Újszövetségből a szeplőtelen fogantatást, csodákat, feltámadást, de hogy Ádám 900 évig élt, meg Noé kikötött az Ararát hegyén... nem hiszem, hogy ezt így szó szerint elhiszi a legtöbb katolikus. A protestánsok között már vegyesebb a kép, a neoprotestánsok jelentős része pedig meg van győződve róla, hogy a világ 6000 éves és a dinócsontokat csak a hitünk megmérettetésére helyezte le az Úr (én ilyen istenben speciel nem szeretnék hinni, köszönöm szépen).
Tévhit 2.
A keresztényeknek csak a szája jár, segíteni nem segítenek senkin, csak nyúlják le a pénzt.
Karitasz. Máltai lovagrend. Üdvhadsereg. Baptista szeretetszolgálat. Hogy csak a legismertebbeket említsem. De még a neoprotestáns egyházak is küldenek a harmadik világba misszionáriusokat (már amelyik), amik nyilván az igét is hirdetik, de általában visznek magukkal adományokat. Az arányokon lehet vitatkozni, pl. nem tudom eldönteni, hogy sírjak-e vagy nevessek, amikor Assisi Szent Ferencnek, a szegénység hirdetőjének az aranyozott szobrát látom valami csicsás templomban...
Tévhit 3.
Az összes katolikus pap pedofil/meleg.
Valójában: nem az összes katolikus, viszont bizony a protestánsok között is előfordul. Sokkal nagyobb jelentőséget tulajdonítanak a kívülállók annak, hogy a római katolikus papok nem házasodhatnak, mint amekkora jelentősége valójában van. (Ismétlem: római! katolikus. A görög katolikusok házasodhatnak.) Az egyik érvem az, hogy aki szar ember (vagy teljesen normális homoszexuális ember), az így is, úgy is az marad. A másik, amit egy katolikus pap mondott: ez egy olyan hivatás, ahol nem nagyon van időd családra. Vannak a híveid, van az egyház, meg hát nyilván a Főni, nincs időd még az asszonnyal meg a gyerekekkel foglalkozni, amikor a napod jelentős százalékát kötelező imádsággal, misézéssel, betegek/öregek látogatásával, hittanórák adásával stb. stb. stb. töltöd. Amikor az éjszaka közepén is hívhatnak az utolsó kenet feladásához (ami igazából nem az utolsó, hanem a betegek kenete, amit simán olyanok is megkaphatnak, akiknek tök gyógyítható betegsége van, akár többször is megkaphatod életedben, de mindegy, a lényeg érthető). A legtöbb lelkész házassága épp emiatt amúgy is válással végződik (legalább is ő úgy tudta, és én is elég sokról tudok, aki elvált, úgyhogy lehet benne valami).
Tévhit 4.
Pápa=keresztények vezetője
Valójában a pápa csak a görög és római katolikusok egyházának a feje.
A reformátusok, evangélikusok, baptisták, meg a különböző egyéb kisebb protestáns egyházaknak nincsen feje.
Az anglikán egyház feje az angol uralkodó.
Az ortodox keresztények (pl. románok, oroszok, ukránok stb.) vezetője a pópa, vagy ortodox pátriárka.
Tévhit 5.
Az összes keresztény hisz a szentekben.
Valójában csak a katolikusok és az ortodoxok tisztelik a szenteket. Ők sem imádkoznak hozzájuk, hiszen csak uradat és istenedet imádd, leginkább példamutató életük miatt emlékeznek rájuk. A protestáns egyházakban maximum Máriát és Józsefet meg az evangelistákat+apostolokat ismerik a szentek közül, de pl. Szent Pétert egyik protestáns sem fogja Szent Péternek hívni, mert náluk nincsenek szentek. Nepomuki Szent Jánosról, a hajósok védőszentjéről (csak hogy egy viccesebb nevűt említsek) meg jó eséllyel életükben nem hallottak még. Sőt, pl. Máriát sem feltétlenül ismerik fel egy régi katolikus templomi ábrázoláson. Meg ők úgy nem is nagyon ábrázolgatnak senkit, a feszület is inkább katolikus dolog, az egyszerű kereszt illetve a hal szimbólum jellemző inkább a protestánsokra (Jézus ugye kenyeret meg halat szaporított, emberek halászává tette az apostolokat, meg hát technically vele léptünk be a Halak világkorszakba, amit a Kos előzött meg, de Jézus volt a feláldozott Bárány, ezzel vetve véget a Kos világkorszaknak; előtte meg Mózes verte szét az Aranyborjút, ami a Bika világkorszakot jelképezte; de ez már inkább miszticizmus, ami megint egy külön téma).
Ha kihagytam valamit, illetve kíváncsiak vagytok valamire, pls jelezzétek.