A Financial Times korábbi afrikai tudósítója írt egy remek könyvet a gazdasági teljesítmény mérésének korlátairól, és arról, mennyire veszélyes, ha túl nagy fontosságot tulajdonítunk a GDP-nek, aminek többet számít egy lopott autó, mint ha otthon gondozzuk egy rokonunkat.
Én a GDP korlátairól még a GDF-en tanultam utoljára közgazdaságtanból, usque 15-20 éve, és már ott is ugyanezeket a kritikákat hozták fel rá, csak ott azt is hozzáfűzték, hogy az alternatív módszerek nagyon aranyosak, csak az egésznek az a vége, hogy sokkal kevésbé kidolgozott, sokkal szubjektívebb szempontrendszer alapján, sokkal több és bizonytalanabb munkával kihozzák a végén pont ugyanazt a rangsort, amit a GDP standardizált módszereivel, Svédország az összes elképzelhető módszer szerint jobb Afganisztánnál, az egyetlen igazi kivétel Kuba, ami a GDP mérésein rosszul teljesít és állítólag nem olyan rossz (de hát az egy elég speciális, pl. embargó alatt álló ország).
Másfelől akit annyira a GDP egyenlőtlen eloszlása izgat a társadalom mentén, az a per capita GDP-t ne átlag, hanem medián szerint mérje (ha ez technikailag lehetséges), komolyan nem láttam még ilyen rangsort, de szívesen megnézném.
