Napok teltek
És a hó nem olvad
Mintha így jelezné az időjárás,
Addig megáll az idő is,
Amíg egyikünk nem hajlandó végre lépni.
Én léptem
Szóval engedd el a kezem.
@hopehely-eletu-decemberi-este

seen from Italy
seen from United States

seen from Malaysia

seen from Türkiye
seen from Türkiye

seen from Malaysia
seen from China

seen from Spain

seen from Malaysia
seen from France

seen from Malaysia

seen from United States
seen from China
seen from Türkiye
seen from Spain

seen from Malaysia

seen from United Kingdom
seen from Türkiye

seen from Kazakhstan

seen from United States
Napok teltek
És a hó nem olvad
Mintha így jelezné az időjárás,
Addig megáll az idő is,
Amíg egyikünk nem hajlandó végre lépni.
Én léptem
Szóval engedd el a kezem.
@hopehely-eletu-decemberi-este
18.08.10.
van az a valami köztünk, ami évek elteltével sem múlik el
Hihetetlen..
Annyira hihetetlen, hogy már december 28.-a van. 32 perc és már 29.-e lesz. Hihetetlen, egyben borzalmas.
Gondoljunk csak bele. Meg van az az érzés, mikor rájössz, hogy "baszki, csak most kezdődött a suli", "nem rég még nyár volt" stbstb. Ilyenkor jön rá az ember, hogy milyen gyorsan is szalad az idő, és mi észre sem vesszük a hétköznapi nagy rohanás közepette. Annyit fogunk fel az egészből, hogy " jé, már szerda van" , "megint hétfő" , "már 10.-e van?".... Tudjuk, hogy a hónapok, hetek, napok váltják egymást, de ilyenkor bele sem gondolunk, hogy ezekkel egyre közelebb kerülünk egy újabb év végéhez. Annyira siet az idő, és ez ellen semmit sem tudunk tenni. Nincs elég idő megölelni a másikat, vagy köszönni, saját magunkkal nem tudunk annyit foglalkozni, mint amennyit kéne, nem tudunk elegendő időt lenni a barátainkkal. Borzalmas, hogy már megint eltelt egy év. És biztos vagyok benne, hogy vannak, akiknek ez az év szar volt, köztük nekem is, és így örülnek, hogy új év kezdődik, új lappal kezdhetünk. De akkor is... Ez az egész ijesztő. Én is belegondolok. Most ballagtam el szinte. Most voltam fesztiválon. Most kezdtem az iskolát. Most volt az a bizonyos vicc, vagy veszekedés. Vagyis így tűnik. Pedig ezek már hónapokkal, hetekkel ezelőtt történtek. Csak most jövök rá én is, hogy mennyire siet az idő. Erről beszélek. Folyamatosan történnek a dolgok, és észre sem vesszük, hogy eggyel kevesebb hónap, hét, nap, óra van az évből. Túlságosan próbáljuk tartani az iramot, hogy ne maradjunk le, különben ebben a rohanó világban végünk. Mindig képben kell lennünk mindennel, különben vége. Nem lehet lassítani, megállni egy pillanatra és felfogni a dolgokat. Képtelenség. És ez nagyon rossz. Belegondoltatok, hogy megint egy év eltelt, ergo egy évvel közelebb vagytok a halálhoz? Vagy közelebb vagytok a ballagáshoz, diplomaosztóhoz, stb. Hihetetlen. Repül az idő, és csak most fogjuk fel. Mert egyszerűen nincs idő. Nincs idő arra,hogy megállj és ráeszemélj, hogy "jé, október 30-van, holnap már november elseje" például. Csak tudod, hogy megtörténik és ennyi. És ezeket a napokat nem lehet visszahozni vagy újra élni. Eltelt, ennyi.
És ez az egész rohadt szomorú szerintem.
Telnek a napok, a percek,
Te boldog vagy, én elvesztem.
- 60 napja