"Vajon a jel, amely arra szolgált, hogy Káint ne ölhessék meg, nem azt jelenti-e, hogy őt soha nem semmisítik meg?" (V. Aptowitzer: Kain un Abel in der Agada, den Apokryphen, der hellenistischen, christlichen und mohammedanischen Literatur) "Ez az értelmezés azért csábító, mert Káin halhatatlanságát implikálja. Ösztöntörekvésként Káin valóban mindörökké él." (Szondi Lipót: Káin, a törvényszegő) A rádióesztétikával foglalkozó kutató számára a hangjáték dramaturgiájának megalapozása a hang fenomenológiájával kezdődik - megkísérli feltárni, hogy azok a képzetek, amelyeket az emberi kultúrák a hangi jelenségekhez társítanak, milyen fizikai tulajdonságokban gyökereznek, és mennyiben vesznek részt a hangjátékok dramaturgiájának működésében. Ilyen értelemben a történet valóban Ádámtól és Évától indul, amennyiben a teremtésmítoszok a kezdet legősibb gesztusaként nagyon gyakran a szót, a lélegzetet vagy valamilyen hangadást jelölnek meg, összhangban azzal a mélyről jövő meggyőződéssel, hogy a levegő segítségével megszólaló hang a teremtmény belső lényegét fejezi ki, minden bizonnyal nem függetlenül attól, hogy az ember egyéni életében is a hallás az első, már a magzati kortól aktív érzékszerv, és a lélegzet az utolsó jelképes aktus, amellyel az ember kileheli a lelkét. A hang fenomenológiája azonban másképp is kapcsolódik Ádámhoz és Évához: nevezetesen a gyermekeiken, Káinon és Ábelen keresztül. Liszka Tamás hívta fel a figyelmemet Szentjóby Tamás a Képzőművészeti Egyetemen tartott anatómiai halhatatlanság órájának egyik eszmefuttatására, amely Káin és Ábel archetípusát az ismert dualitásokon kívül (elsőszülött-másodszülött, földműves-állattenyésztő, letelepedett-nomád, stb.) két hangszertípus feltalálásához, a fúvós és a húros hangszerek csoportjához kapcsolja. A hangszerkarakterológia a hangi fenomenológia egyik kitüntetett területe, amelynek a hangjátékhoz önmagában talán kevesebb, az antropológiai archetipizálás apropójaként viszont már több köze lehet. Sajnos a kézenfekvő források - a héber Biblia, a Talmud, a Korán - nem említik a két bibliai alak esetében a hangszereket, így nem egyértelmű, hogy melyiket melyikhez kell kapcsolni. Káin és Ábel mítosza, mint minden narratív struktúra, többféle dramaturgia működtetésére alkalmas. A hangszerválasztás kérdése különböző széttartó … … Bővebben... →
