#toronyhaz

[budapest77-hu]

Sok realitása akkor sem volt, de grandiozitásával ma is megdöbbentően hat Gregersen Hugó, norvég származású építész egykori javaslata: a hatalmas felhőkarcoló az Orczy-ház telkére, a mai Károly körútra került volna, oda, ahol ma a Madách-házak állnak. A ma is álló Anker-ház eltörpülni látszik mellette. A képet 1928-ban közölte a Magyar Építőművészet.

[budapest77-hu]

A SOTE Nagyvárad téri Elméleti Tömbje (jobb szélen) néhány felhőkarcolóval összevetésben. A magasságok lábban vannak megadva, még álltak az ikertornyok, és még csak terv volt a Burj Dubai.

[budapest77-hu]

Az Alagút utcai magasház - Fővárosi Blog

Az Alagút utcai magasház

Fantasztikus panorámát kínál a Horváth-kertre és a Várra, mégis közutálat tárgya: ez az Alagút utcai toronyház, amely újra és újra példaként

De miért került oda egy ekkora épület? Azért, mert amikor megépült, az egész tömb szanálását, újjáépítését tervezték. Azért nem foglalkoztak tehát a környező házak léptékével, mert azokhoz nem igazodni kívántak, hanem azokat meg akarták haladni. A korabeli elképzelés szerint az Alagút utca - Krisztina körút - Mikó utca - Attila utca által határolt tömbben radikális szanálást hajtottak volna végre. Az egyik változat szerint még három magas épület létesült volna:

egy az Alagút utca és a Krisztina tér sarkán, kettő pedig a Roham utca és a Mikó utca között. Ennek tudatában érthető meg, hogy miért lóg ki ennyire ez az egy lakóház a környezetéből - igazából egy nagyobb beruházási program első eleme, ami aztán sosem folytatódott. "Ennek az épületnek csak azt lehet kívánni, hogy Rómeóként minél előbb találja meg Júliáját" - írta le a helyzetet Kubinszky Mihály 1969-ben a Magyar Építőművészetben.