Watch "AB4 - Nu-ti Fa Griji (Cu VERDIKT)" on YouTube
Blast from the fucking past ♥️
seen from Russia
seen from China
seen from China
seen from United States

seen from France
seen from Canada
seen from United States
seen from United States

seen from France

seen from United States
seen from United States

seen from United States
seen from United States

seen from Germany
seen from Canada

seen from Malaysia
seen from United States

seen from France

seen from Malaysia
seen from United States
Watch "AB4 - Nu-ti Fa Griji (Cu VERDIKT)" on YouTube
Blast from the fucking past ♥️
Theodor W. Adorno im Jahre 1949: „Nach Auschwitz ein Gedicht zu schreiben, ist barbarisch“
Theodor W. Adorno im Jahre 1949: „Nach Auschwitz ein Gedicht zu schreiben, ist barbarisch“
https://de.wikipedia.org/wiki/Nach_Auschwitz_ein_Gedicht_zu_schreiben,_ist_barbarisch
https://de.wikipedia.org/wiki/Theodor_W._Adorno
https://de.wikipedia.org/wiki/Paul_Celan
https://de.wikipedia.org/wiki/Todesfuge
View On WordPress
Verdikt - Vine Politia
Poate cea mai de succes colaborare care se anunta!!! https://www.facebook.com/djremanofficial https://www.facebook.com/AdrianoNunezOfficial Un remix la care s-a muncit foarte mult...si la care am incercat, sa fie fiecare detaliu, la locul lui!!! Like Share EnjoY!!!
Album-merítés part 32
Amelyben újabb adag 2013-as album kerül sorra.
Boards of Canada - Tomorrow's Harvest (2013)
Ha BoC, akkor prüntyögős szintis, néhol már-már chiptune-ra emlékeztető minimál elektronikus chillout. Egy fokkal jobb, mint az előző merítésben említett Atoms for Peace, de csak egy fokkal. Nyugtató háttérzenének esetleg oké, de a mütyürgésben és csipogásban nem igazán tudtam olyan maradandó értéket felfedezni, ami indokolhatna egy négyesnél jobb pontszámot. Pedig például a Cold Earth című track egész atmoszférikus, csak valahogy hiányzik a klasszis. Nem azt mondom, hogy szemétparaszt-nehézségű platform-flashjáték zenéjeként nem tudnám ezeket elképzelni (pár kivétellel, olyan fogalmatlanságokat, mint a Collapse meg a Telepath még az a célközönség sem lenne képes elviselni), de ez kevés ahhoz, hogy igazán mély nyomot hagyjon az elektronikus zene szcénájában ez a formáció (igen, ezt én döntöm el, nem tudtátok?) - 4/10.
BT - A Song Across Wires (2013)
BT, ahogy már Tiestóval való kollaborációjából is láthattuk (Love Comes Again), a legjobb dallamos trance előadók között bukkan fel időről időre. Ennek az albumnak is hasonló a hangulata, mint Armin Van Buuren, Tiesto és Ferry Corsten munkáinak. Kollaborációs albumról beszélünk, felbukkan a Jes és Nadia Ali is kölcsönöz vokált egy trackhez, aki Armin Van Buuren legjobb albumain is közreműködött, és végülis ezek a trackek beváltották a hozzájuk fűzött reményeimet annyiban, hogy nincs köztük igazán gyenge, viszont az említett egyéb előadók albumaihoz nem ér fel, mivel sajnos egyik dal sem sikerült úgy igazán emblematikusra. 6/10, kellemes, és háttérzenének abszolúte megfelelő, de semmi extra.
Krewella - Get Wet (2013)
Ha dallamos popzenéről van szó, akkor én a sztenderd rádiósláger-hangzásnál mindig többet igénylek az adott albumtól, és bár a Get Weten vannak trance, sőt, néha már-már dubstep-elemekkel operáló dalok, mégsem érzem az egészet eléggé inspiráltnak. Annyit el lehet mondani, hogy legalább próbálkoztak, de ironikus módon az Enjoy the Ride és a We Are One című dalok a legjobbak, pedig ezek hasonlítanak a legjobban a standard rádióslágerekre. Nem is kap az album hetesnél többet. 7/10
Lady Gaga - Artpop (2013)
Lady Gaga ért a dallamos popzenéhez, de ahhoz is, hogy experimentális dallamokat alkosson. Az Artpop-ban inkább erre hallunk példákat, de természetesen ezt egyfajta címértelmezésnek is felfoghatjuk (bár a popzene már ugye eleve művészet, tehát a cím redundáns, ezen lépjünk túl (de persze nem bírom ki, hogy a "művészfilm" kifejezést ide ne citáljam, ami szintén az)). Korántsem annyira experimentális a dolog azért, mintha mondjuk a Knife egyik albumáról beszélnénk, csupán arra utalok, hogy nem igazán törekednek a trackek a fülbemászásra. Az Applause kivételével tényleg nincs is igazán energikus és dallamos dal, találunk például M.I.A. imitációt (Jewels N' Drugs), nyolcvanas évekbeli szintipop-utánérzést (Do What U Want), agresszív elektronikus trance-alapokra épülő agymenést (Swine) - a többi meg szimplán csak túl szimpla. Lady Gagától jóval több kreativitást vártam, szerintem bőven tudna ő jobbat is - ez így csak egy épphogycsak élvezhető album lett - 6/10
M.I.A. - Matangi (2013)
Sajnos erről az albumról csak az Exodus és a Bad Girls emelhető ki - ilyennek kellett volna lennie az egész albumnak, a többi sajnos csak erőlködésnek hangzik, olyan erőlködésnek, amivel el akarta volna érni ezt a színvonalat a töbi dal is, de nem jött össze. Nem rossz a többi sem, csak közel sem lesz maradandó, és így az album egészére sem fogunk emlékezni pár év múlva. 6/10, de csak amiatt, mert rajta van ez a kettő. Az album összképe egyébként kiválóan megmutatja, hogy miért is ultragáz ez a gettógengszterrepes stílus, amikor nincs mögötte egy legalább decensen felépített és átgondolt dal (nem csak az M.I.A-re vonatkozik a megjegyzés).
AB4 ft. Verdikt - Nu-ti fa griji