#wearwar

[letumbfish]

April 23rd!

[neighbourart]

JUHÁSZ DÁVID - grafikus/graphic designer

Gyűjti a képregényeket, a ragadozó madár tollakat, a könyveket, albumokat, késeket és a pénzt is, imád fára mászni, és értelmetlen szavakat mondogatni sokszor, szereti a bort, leginkább Hamvas Béla miatt, kedvenc budapesti pillanata, amikor egy napsütéses délután átsétált a Szabadság hídon Pestre, közben kolbászt evett kenyérrel és póréhagymával; "Ott valahogy minden összeállt".

He collects comic books, feathers of carnivore birds, books, albums, knives, and money too, he loves to climb trees and to mumble gibberish words at times, he likes wine mostly because of Hamvas Béla, his favorite Budapest moment was when he walked across to Pest on Szabadság híd on a sunny afternoon eating sausage with bread and leek: “Everything aligned somehow”.

Dávid asztala/Dávid’s table.

1. Milyen típusú emlékek inspirálnak jobban: a jók vagy a rosszak?/What kind of memories inspire you the most: good or bad ones? Természetesen a jók. Az izgalmas, szép pillanatok termékenyítőleg hatnak rám. Mindig igyekszem elkerülni, hogy valamit félelemből tegyek… egy rossz élmény megismétlődésétől való félelem miatt. Vagy az is előfordul, hogy egy rossz élmény a későbbiekben hasznos élménnyé változik és akkor máris megint az első variáció igaz.

Obviously the good ones. The exciting, beautiful moments have a fruitful effect on me. I always try to avoid to do something out of fear… the fear of the repetition of a bad experience. Sometimes it also occurs that a bad experience turns out to be a useful one in the future and makes the first example true again.

2. Ha újjászülethetnél egy ma élő vagy már halott művész személyében, kit választanál?/If you could reincarnate as a living or dead artist, who would you choose to be? Hát… nehéz választás. Eleve nem szeretnék más lenni, mint ami vagyok. Magamat már aránylag ismerem. De a gondolatkísérlet kedvéért megpróbálok válaszolni… Sajna, az összes művész, akinek alkotásait szeretem és gyakran bennem élnek, nehéz életű ember volt. De azt hiszem például Hiroshige szívesen lennék.

Well… This is a hard. I don’t want to be someone else than I am now, to begin with. I more or less know myself. But just to experiment with the thought I try to give an answer… Unfortunately, all the artists of whose works I like had a very tough life. But I think I would like to be Hiroshige for instance.

3. Hogyan lendülsz túl az időszakos alkotói válságon?/How do you come over a temporary artistic crisis? Olyankor, mint egy hím madár, amelyik ösztönösen és fáradhatatlanul a fészkét építgeti, hogy a potenciális tojó megfelelőnek találja, én a munkakörülményeimet építgetem mániákusan. Mind fizikai, mind szellemi értelemben. Aztán, ha összeállt, ráparancsolok magamra és leülök kiszenvedni az első pár órát, ami meghozza általában a lendületet. A lendület egy nagyon fontos tényező az alkotói életemben. Ha elvész, újra jön a szenvedés.

Then like a male bird, which builds the nest tireless, so the potential female would find it sufficient, I build my working circumstances manically. In both a physical and mental meaning. And when I am done with that, I sit down and I try to survive the misery of the first few hours which then brings the momentum.  Momentum is a very important factor in my artistic life. If it is lost, the misery creeps back.

4. Kinek mutatod meg először az új munkádat?/Who sees your work first? Az attól függ, ki van mellettem és milyen munkáról van szó. Leginkább a feleségem és most már a kisfiam, akinek megmutatom. Azonban legtöbbször, ha dolgozom, csapatban teszem és az első visszajelzést a kollégáimtól kapom.

It depends on who is with me and what kind of work it is. Mainly my wife and now my son see them first. Regularly, when I work I work in a team and the first feedback, therefore, comes from my col-leagues.

5. Mi a legkedvesebb gyerekkori emléked?/What is your favorite childhood memory? Egyszer, talán 10 éves korom környékén kibicikliztünk a szomszéd sráccal a mártélyi élő Tisza partjára. Elkapott minket egy fergeteges nyári zápor. Egy omladozó halásztanyán húztuk meg magunkat, a varsák és haltartó bárkák között. Néztük, ahogy tépi a vihar a szomorú füzeket és eltűnt a túlpart az esőfüggönyben. De említhetném azt a pillanatot is, amikor először néztem bele a tengerbe az Adrián.

Once, when I was about maybe 10 years old we were riding our bikes with my friend to the bank of Tisza at Mártély. We were hit by an enormous summer thunderstorm. We hid in a collapsing fisher farm next to the fish pots and fishing rods. We watched how the storm tears the willows and how the other side of the bank disappeared behind the curtain of rain. But I could also mention the moment when I first looked into the sea at the Adria.

6. Mit érzel, amikor egy másik művész a tiédhez hasonló munkát készít?/What do you feel when a fellow artist creates something similar to your work? Szellemi rokonságot érzek. Azon gondolkodom mindig, hogy vajon az odavezető útja is hasonló volt-e, mint az enyém.

I feel an intellectual kinship. I always wonder whether his/her way that led to the same result was similar to mine.

7. Mit szeretnél, hogy miről emlékezzenek majd rád?/What would you like to be remembered by? Ez egy kicsit összetettebb kérdés annál, mint hogy ebben a formában kifejtsem. Mondjuk úgy, hogy a sinto vallásban jelenlévő emlékezet gyakorlata az, amiben magam is tovább élnék. Leginkább tetteket hagynék hátra szívesen. Kevésbé tárgyakat.

It is a more complex matter than to explain it this way. Let’s say that the exercise of present memory in the Sinto religion is where I would live on. I would like to leave deeds behind. Not objects.

8. Gyűjtesz valamit?/Are you collecting something? Persze! Képregényeket, ragadozó madár tollakat, könyveket, albumokat, késeket, pénzt :)

Of course! Comic books, feathers of carnivore birds, books, albums, knives, and money. :)

9. Kedvenc budapesti pillanat?/Favorite Budapest moment? Egyszer a Szabadság hídon mentem át Budáról Pestre. Gyönyörűen sütött a nap. Hatalmas színes fellegek úsztak a Gellért-hegy felett. Séta közben kolbászt ettem kenyérrel és póréhagymával. Ott valahogy minden összeállt. Szétáradt bennem az endorfin. Hála az égnek nem vagyok egy andrenalin junkie típus. :)

Once I was crossing the Szabadság Híd (Freedom Bridge) from Buda to Pest. The sun was shining beautifully. Huge, colorful clouds swam above the Gellért Mountain. While walking I was eating sau-sage with bread and leek. Everything aligned in that moment somehow. Endorphin diffused in my body. Thank God I am not an adrenalin junky type. :)

10. Van olyan gyerekes szokásod, amit akkor csinálsz, amikor senki nem figyel?/Do you have any childish habits that you do when no one is watching? Imádok fára mászni, és értelmetlen szavakat mondogatni sokszor. Csak úgy, a hangzásuk miatt. De az sosem zavar engem, ha más is lát/hall ilyenkor. Ez általában másokat zavar, ha látnak.

I love to climb trees and to mumble gibberish words at times. Just because of how they sound. But I am not bothered if someone else sees/hears me in these situations. Mostly it only bothers others if they see me.

11. Mi volt a legnagyobb őrültség, amit eddig csináltál?/What was the craziest thing you have ever done? Kamasz koromban naponta az élet-halál határán jártam. Mindenhová bemásztam, lemásztam, kipróbáltam. A legnagyobb őrültség talán az volt, amikor bemásztunk egy csatornába pár haverral és hosszan behaladtunk. Ott pedig átegyensúlyoztunk nyirkos, beszakadt szakaszokon, zúgókon, ahol egy rossz mozdulat következtében kvázi örökre eltűnhetett volna még a hullánk is.

When I was a teenager I was walking the border between life and death every day. I climbed up eve-rywhere, I climbed down, I tried out everything. The craziest thing was when we climbed down into a duct and we moved along quite far inside. There we balanced on wet and collapsing parts, nooks where a bad movement could have caused us our lives and our bodies probably never to be found again.

12. Van-e napi rutinod?/Do you have a daily routine?  Van. De ha felborul, nem zökkent ki túlságosan. Szeretem meginni reggel a kávét nyugiban. Lehetőleg családi, vagy baráti társaságban. Szeretem, ha valamikor a nap folyamán kimehetek sétálni a kutyámmal az erdőbe, mezőre. A reggeli zuhanyzás is fontos rituálé. Vannak kedves gondolatok is, amiket napról-napra előveszek. A többi tevékenységem eléggé változó. Főleg mostanában.

I do. But if it capsizes it doesn’t disrupt me too much. I like to have my morning coffee relaxed. In the company of my family or friends if it is possible. I like to have a walk in the forest or on the field with my dog during the day if there is a chance. The morning shower is also an important ritual. There are also kind thoughts that I bring up day by day. The other activities of mine are variable. Especially nowadays.

13. Kedvenc tárgyad?/Favorite object? Jelenleg az íjam.

Currently, my bow.

14. Hogyan fogsz neki egy új munkának?/How do you get started on a new project? Sokat agyalok, nézelődök, gyűjtök. Majd egy hirtelen mozdulattal nekilátok dolgozni. Nagyon fel bír idegesíteni, ha ezekben a pillanatokban nincs a kezem ügyében alkalmas eszköz. Nálam általában fontos, hogy a lényegi mozzanatok hamar megszülessenek. Ha sokat tökölök valamin kezdetben, akkor általában elvesztem a fókuszt vagy megunom az egészet és a hitem is elhagy vele kapcsolatban.

I think a lot, I search, I collect. And then with a sudden movement, I start to work. I can get very frus-trated if there is no suitable tool near me in these moments. With me, it is important for the essential momentum to be born. If I spend a lot of time on something in the beginning then there is a big chance that I will lose focus or I get bored and my belief in it also dissolves.

15. Van egy jól körülhatárolható hangulat, amikor könnyebb számodra az alkotás?/Is there a particular mood that makes creating and working easier for you? Olyankor könnyű a munka, amikor nem kell százféle más munkáról gondolkodni egy időben. Amúgy az sem jó, ha csak az van a fejemben, amit éppen csinálok. Valahol a kettő között az ideális. Nyugalom kell, de néha a pörgés is termékenyítő hatású. Szeretem a szép fényeket és a jó zenét. Ha tv-ben megy valami érdektelen, azt is szeretem közben. Ami még nagyon fontos a jó munka hangulatomhoz, hogy tudom, a családommal minden oké.

Work is easier when I don’t have to think about a hundred different works at a time. However, when there is just one on my mind that I am working on that is also not good. The ideal is somewhere in between. I need peace, but sometimes excitement can be useful too. I like the nice light and good music. If there is something not interesting on TV in the background that’s also good. What is also very important for my working mood is to know that with my family everything is okay.

16. Sör vagy bor?/Beer or wine? Bor. Hamvas Béla miatt leginkább. Amúgy szeretem a sört is.

Wine. Mainly because of Hamvas Béla. However, I like beer too.

17. Kutya vagy macska?/Dog or cat? Nem tudnék választani. Volt macskám, többször is. Most kutyám van. Mindkét faj passzol hozzám szerintem.

I can’t choose. I had cats. Now I have a dog. Both species fit me very well, I think.

18. Mit szeretnél kifejezni az alkotásaidon keresztül?/What would you like to express through your artwork? Én elsősorban tervező vagyok, így klasszikus értelemben vett „alkotások” nem túl gyakran kerülnek ki a kezeim közül. Ha megesik ilyesmi, azt hiszem, egy számomra fontos impresszió kifejezése mentén járkálok leginkább.

I am a designer in the first place, so I don’t really create ‘artworks’ in the classical sense. If so, then I am trying to maneuver around an impression that has a great meaning for me.

19. Milyen a stílusod?/What is your style like? Sokszor vagyok bunkó és primkó. De ez direkt van, mert pihentet és mulattat. Alkotásaimban expresszívnek és kissé absztrahálónak látom magam.

I am rude and primitive many times. But on purpose, because it makes me relax and it entertains me. In my works, I see myself expressive and abstracting.

20. Mi az, ami a leginkább feltölt?/What can recharge you the most? Mostanában leginkább egy kyudo edzés. De egy sikeres munka, a családom, egy túrázás vagy egy hangverseny is nagyon jó nekem.

Nowadays the Kyudo practices. But a successful work, my family, a hike or a concert is also very good for me.

21. Kedvenc város?/Favorite city? Granada nagyon tetszik. Nyugodtak az emberek és jó a klíma. Budapest adottságaival kevés város versenyezhet szerintem amúgy... de Londont is bírom. Főleg a képregény-lelőhely mivolta miatt.

I like Granada a lot. People are calm and the climate is good. With the features of Budapest, only a few cities can compete in my opinion... but I also like London. Especially because of the comic book sources.

22. Hol leszel 10 év múlva?/Where will you be in 10 years? Vélhetően vidéken. De az is lehet, hogy Japánban. Az például császárság lenne.

Probably on the country-side. But maybe in Japan. That would be awesome.

23. Kedvenc étel?/Favorite food? Rakott kelkáposzta. Minden rakott kaját szeretek. Megszoktam a layereket a Photoshopból.

Layered cabbage. I love every kind of layered food. I got used to layers in Photoshop.

24. Kedvenc évszak?/Favorite season? Nincs kedvencem. Mindet szeretem azért, amilyen. Bár a tavaszi virágzásnál kevés jobb dolog van a világon.

I don’t have a favorite one. I like all of them for what they are like. However, there are not so many things comparable in the world to the blooming in spring.

25. Mi a legrosszabb tulajdonságod?/What is your worst characteristic? Sokszor úgy vélem belelátok az emberekbe. Értem, hogy mit miért tesznek vagy mondanak és ez alapján hozok ítéleteket. Ez alapján építem fel magamban a személyiségüket. Később, nagyon nehezemre esik ettől szabadulni, vagy észrevenni, hogy helytelenül ítéltem meg valakit. Erre mindig nagyon kell figyelnem már az elején, mikor új emberrel ismerkedem.

Many times I think I can see deep into people. I understand why they do what they do or say and I judge them accordingly.  I build up their character in me accordingly. Later on, it gives me a hard time to get rid of this or to realize that I have misjudged someone. I have to be very aware of this in the beginning when I meet someone new.

26. Melyik korban élnél szívesen?/In which era would you prefer to live in? Teljesen elégedett vagyok a korral, amiben élek. Nem vágyom el innen. Hihetetlenül szerencsésnek érzem magam, hogy az internet korában élhetek. Az én generációm még élt úgy, hogy nem volt net és telefon is alig. De volt lehetőségünk teljes mértékben átélni a változást.

I am absolutely satisfied with the era I am living in now. I don’t want to go anywhere. I consider myself very lucky that I am living in the era of the internet. My generation has lived in times when there was no internet nor phone really. But we had a chance to live through the change.

27. Van visszatérő álmod? Miről szól? Esetleg megjelenítetted már valamelyik alkotásodban?/Do you have a reoccurring dream? What is it about? Have you ever visualized it in your artwork? Nincs. Viszont kisgyerek koromban volt egy visszatérő rémálmom, amiben egy hatalmas, labirintus-szerű házban bolyongok, és nem tudok kitalálni onnan. Mindig, amikor épp megleltem volna a kivezető utat, megjelent egy alak, akitől rendre megijedtem és emiatt megint más irányba szaladtam és folytatódott az egész tovább. Aztán ez az álom egyszerűen csak megszűnt. Jó pár évig nem jött elő, majd egyszer huszonéves koromban visszajött. Ugyanúgy eltévedtem a házban és ugyanúgy jött az ijesztő alak. Ám ekkor álmomban ahelyett, hogy elszaladtam volna, egyszerűen odamentem a figurához és megkérdeztem merre kell kimenni. Ő megmutatta és ennyi volt. Majd elmesélte, hogy régebben járt ide egy gyerek, aki mindig elszaladt előle, pedig szeretett volna neki segíteni.

No. But when I was a child I had a reoccurring nightmare about that I was lost in a huge, labyrinth-like house and I can’t find my way out. When I found the way out, a creepy guy appeared who scared me and I ran away in a different direction so the whole thing started all over again. And then this dream just stopped. I didn’t come back for a very long time and then once in my twenties. I got lost the same way and the creepy guy came. Instead of running away from him, I walked up to him and asked where can I get out. He showed me the way out and told me that a while ago a kid used to be here and that he wanted to show the exit to him as well but he always ran away.

28. Mi az az alkotás, amit mindenképpen meg kell csinálnod, mielőtt meghalsz?/What is that specific artwork you have to accomplish before you die? A saját családi címerem. Egy jó filmet is meg akarok még csinálni. Egy bambusz nyílvessző szett, egerész ölyv tollazással. A nagy durranást is véghezvinném még. Nem bánnám, ha ez a legújabb projektem, a WearWar lenne.

My own family crest. I also want to make a good movie. A bamboo arrow set with buzzard feathers. I would like to execute the big boom as well. I wouldn’t mind if it would be my latest project, the WearWar.

29. Ha egyetlen tanácsot kellene adni más, esetleg még kezdő tehetségeknek, mi lenne az?/If you could give one piece of advice to someone else, maybe to a beginner talent, what would it be? Olvassanak sokat és nézzenek filmeket! Minden információnak nézzenek utána, mert az így kialakuló végtelen faág adja majd a tápanyagot, akár szellemileg ínséges időkben is. Nem árt megérteni mások alkotásait sem. Meg fontos pontosan látni az aktuális célt és nem pislogni bele.

They should read a lot and watch movies. They should look up every information because the endless branch that will be formed this way can provide nourishment also in times of intellectual famine. It can also be useful to understand others’ works. And it is important to see clearly the actual goal not just to blink at it.

-------------------------------------- NÉVJEGY - Juhász Dávid:

"1980 április 23-án születtem Budapesten. Kisképző, Budai Rajziskola - tervező grafika, MOME - tervező grafika. Egy webfejlesztő cégnél kezdtem dolgozni, majd egy évtizednyi reklámügynökségi lét következett. Pont a napokban szakítottam ezzel és egy teljesen új helyen, új kihívásokkal teli élettel ismerkedem. (Az asztalom erről árulkodik :) Jelenleg egy start-up, a Fellow kreatív vezetője vagyok. Ami jelenleg a legfontosabb, hogy saját Indiegogo kampányomat építem, mely április 23-án indul. Egy menő t-shirt brand lesz, ami egy offline közösségi játék is egyben. A neve WearWar. https://www.facebook.com/wear.war.fashion Otthon feleségem Évi és kisfiam Félix várnak. Munka mellett tradicionális japán íjászatot gyakorolok és próbálok sokat játszani… Bármit. Filmeket és sorozatokat fogyasztok és utazni sem ártana."

"I was born on the 23rd of April 1980 in Budapest. Kisképző (Secondary School of Visual Arts, Buda-pest, Hungary) Budai Rajziskola (Elementary and Secondary School of Basic Art) – graphic design major, MOME (Moholy-Nagy University of Art and Design Budapest) – graphic design major. I started to work for a web developing company which was followed by a decade in PR. I just ended this period a few days ago and I am getting to know a brand new and challenging life (my table tells the same story). Currently, I am the creative manager of a start-up called Fellow. Right now what is most important to me is to build my Indiegogo campaign which will launch on the 23rd of April. It will be a cool T-shirt brand and an offline social game as well. It’s called WearWar. https://www.facebook.com/wear.war.fashion At home my wife Évi and my son Felix are waiting for me. Besides work, I am practicing traditional Japanese archery and I try to play a lot… Anything. I consume movies and series and it would be nice to travel."

////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////// DÁVID MUNKÁI ITT TEKINTHETŐK MEG/CHECK OUT DÁVID’S WORK HERE: https://www.facebook.com/mandrilldesign/ https://www.facebook.com/wear.war.fashion/