Mindig viszza joszz , de sosem maradsz sokaig.
hello vonnie
The Stonewall Inn

Product Placement
No title available
The Bowery Presents
2025 on Tumblr: Trends That Defined the Year
tumblr dot com
TVSTRANGERTHINGS
Monterey Bay Aquarium
No title available

Origami Around

izzy's playlists!
YOU ARE THE REASON
occasionally subtle
todays bird
NASA

@theartofmadeline
Sade Olutola
Noah Kahan
RMH
seen from United States

seen from United States

seen from United States
seen from United States

seen from Malaysia

seen from Germany
seen from Venezuela
seen from Mexico

seen from United States
seen from Malaysia
seen from India

seen from United States

seen from United States

seen from United States
seen from United States
seen from United States
seen from United States
seen from Malaysia

seen from United States

seen from United States
@thefuckingtruth
Mindig viszza joszz , de sosem maradsz sokaig.
Mert mi mindannyian bele ragadtunk valakibe vagy valamibe....
Ami után nem vagyunk képesek úgy látni a világot és más embereket ahogyan kellene...
Tudod mi az igazán nehéz?
Egy èvekig tartò mèrgező kapcsolat utáni felèpülès. Felemèszt a fèlem ,hogy soha nem talàlsz majd valaki olyat akinek a lelke tisztàn fogja szeretni a tiedet.
Hàlàs vagyok érte !
Ès végül nem az volt a legnehezebb ,hogy hozzà kellett szoknom ,hogy már nem vagy az èletem része, hanem az ,hogy el kellett fogadnom ,hogy minden okkal törtènik. Az èn mesèmnek nem te vagy a főhőse,ahogy én sem a tiédnek. Sosem fogok megbànni egy pillanatot sem az együtt töltött időből és a szívem egy része mindigis a tiéd marad , de be kellett làtnom ,hogy ez jobb lesz ìgy, fejlődnöm kell ,magamon kell dolgoznom ,mert felemésztett a szeretet amit neked adtam ,elvesztettem önmagam ,miközben próbàltam mindent úgy alakítani ,hogy a mi történetünk sose érjen véget.
Legnagyobb háború:
🫀: adjunk neki még egy esélyt!
🧠: el kell engedned!
Egy reggel a teraszon ülve a forrócsokimat ittam ,keserűség csapta meg az ajkam amikor belekortyoltam,de bàrmennyi cukrot raktam bele ,nem lett édesebb. És akkor belém hasított a tudat ,nem a cukor hiànya okozta a keserűséget ,hanem a tiéd. Nélküled még a forrócsoki sem okoz örömöt.
Beköszönt az ùj év, magàval hozva egy ùj fejezetet. Talàn az eddigi életem legfàjdalmasabb fejezete ,ugyanis te nem leszel a része. Elengedtelek. Hagyom ,hogy valóra vàltsd az àlmaid ,elérd az öszzes kitűzött célod. Màsok vagyunk ,én a tűz ,te a víz és a fizika törvényei szàmtalanszor bebizonyítottàk ,hogy ez a két elem nem fér meg egy helyen és bàr az agyam tudja mindezt ,a szívem nem képes elfogadni egy olyan élet kilàtàsba helyezését aminek te nem vagy a része.
Az èvek soràn sok becèzèst hallottam már, de mégis a baba maradt a kedvencem ,mert TE mindig babànak becèztèl.
Egy részem a tiéd. Egy olyan részem, amit soha senki más nem birtokolhat. Mert az a részem már hozzádnőtt, s csak a tiéd marad örökre.
Vigyél viszza oda, ahol önfeledten boldogok voltunk. Vigyél vissza oda ,ahol az első csòkot adtad, a szobàba ,ahol először mondtad, hogy szeretsz , a helyekre, ahol egymàs kezèt fogva, szerelmesen sètàltunk végig. Oda ,ahol a kèk szemed mèg èrtem csillogot és ahol mèg az enyém voltàl.
Hosszú idő után talán túlságosan sokat voltunk egy lègtèrben. Kerültem a tekinteted ,hisz pontosan tudtam ,hogy bár már nem vagyunk egymàs èletènek a rèsze ,mégis a lelkembe làtnàl ,sosem èrtettem ,hogy voltál képes mindig az àlarcom mögè làtni. Emlèkszem azt mondtad én vagyok a fény az èletedben ,de mond ,hogy tudsz ennyire üres tekintettel nézni valakit ,aki a jòt jelentette az èletedben?
A teraszon ülsz ,a sörödet iszod miközben apàddal beszélgetsz. A szemed sarkàból engem nézel ,nem làtom ,mégis érzi minden porcikàm. Éget a tekinteted ,de nem nézek ràd ,nem tehetem ,nem veszíthetem el a fejem, nem eshetek ugyanabba a hibàba megint. Megittad a söröd ,de a tekinteted még mindig ràm szegzed ,ekkor màr én is ràd nézek. Tudod ,én is tudom ,itt a vége.
Màr nem akarom tudni a miérteket ,csak azt akarom ,hogy sétàlj el és soha többé ne gyere viszza.
Nem is szeretném megtudni már az okát annak, hogy miért mentél el.
Tudod ,az elmúlt időszakban mást sem tettem ,csak tàmogattalak és melletted voltam , én voltam az akihez menekültél ha baj volt ,én voltam az aki a vàllàt tartotta ha sírtàl és még csak meg sem tudtad ezt becsülni ,eldobtàl amikor a dolgok jobbra fordultak.
Igazàból csak az fájt, hogy hagytàl reménykedni.