Remélem, mindenkinek azt mondtad, mekkora rohadék vagyok de azt is remélem hogy át futják az agyad azok az emlékek, amikor inkább pocsolyába feküdtem volna minthogy belelépj, amikor az utolsó darabot is próbáltam oda adni neked magamból
Azok a pillanatok, az a sok könny az a sok remény amit együtt éltünk meg
És mikor jóra fordult volna minden eldobtál és azt beszélted be magadnak hogy így sokkal jobb és sokkal boldogabb leszel.. remélem, össze jött
Remélem, soha nem gondolsz rám és kurva boldog vagy bárhol és bárkivel is vagy.
És megfordult a fejembe, hogy utoljára megpróbállak keresni de zárt ajtón kopogtatok.. valszeg ezt se fogod látni és ha látnád is, hidegen hagyna
Csak a gondolat, hogy mi lett volna, ha....