Tíz év körüli kislány , szakadt , koszlott ruhában üldögél , lóbálja a lábait a Vígszínház mellett egy padon , megszólít :
- Bocsi , van egy ötvenesed ?
- Van , persze. Kire vársz ?
- Nem mondhatom meg. Egyébként én sem tudom pontosan.
- Megbeszéltétek , hogy itt találkoztok ?
- Nem. Vele semmit nem lehet megbeszélni.
- Akkor honnan tudod hogy ide jön ?
- Mikor hogy... Nincs lakásunk.
- Nem vagy szomjas ? Meleg van.
- De. Köszönöm. És te miért beszélgetsz velem ? Miért nem mész tovább ?
- Rossz látni ahogy magányosan üldögélsz itt.
- Kedves vagy. Kérsz ropit ?
- Tegnap vettem. Jó ropi.
- Jó. Voltál már ebben a színházban ?
- Színház , az kéne még ...
- Ószövetségi név , tudtad ?
- Mindegy , nem lényeges. A szüleid együtt vannak még ?
- Nem , dehogy. Apám télen ...
- Sokat gondolok rá. Ropit ?
- Nem , nem járok iskolába , soha se jártam.
- Nem baj , de meg fogják büntetni az anyukád.
- Ezen már rég túl vagyunk.
- Nem rég szabadult. Addig én a mamáéknál voltam.
- Igen. Ózd mellett. Tudod hol van ?
- Tudom , persze hogy tudom. És mit csináltál ma ?
- Nem jó hely , én mondom. Ma ? Menekültem.
- Mert nem szabadna egyedül járnom , kéregetnem. Már ismernek.
- Dehogy zavar , adj nekem is !
- Nagyon fiatal vagy , nem jó ötlet.
- Miért , az élet jó ötlet ?
romaincrisis
theartofmadeline
annaxmalina
turnnoffyourmind
stormborns
kaledo-art
titsay
yousharknotpass
