aktív napok

[aktivnapok]

kicsit unom már, hogy nyakmerevítős párnában kell dugnom, egy bizonyos pózban. remélem, életem karácsonya lesz a mostani, elmúlik a szédüléses betegségem, és már nemcsak álmodozhatok arról, hogy a jobb oldalamon alszom vagy hogy lovagló pózban dugok a széken. 

holnap kezelés, hurrá, ma se fogok aludni a félelemtől.

[aktivnapok]

tegnap nem mertek a nyakamhoz nyúlni, a neurológus azt mondta, van nystagmusom, úgyhogy a manuálterápiát halasztjuk két héttel későbbre. addig meleg vizes és hideg vizes borogatásokkal kell nyújtanom a nyakamat a szokásos tornázások előtt. továbbá kaptam fülcseppet is, ergo most még 2 újabb szokással lett gazdagabb a napom. lassan kétóránként vagy tornáznom kell vagy be kell vennem valamit, kurvára idegesítő. a szomszédaimon kívül kábé senki nem nyitja rám az ajtót, lévén, hogy nem hiszik el, tényleg van olyan hülye betegség, ami elhúzódik hónapokig. M. elkísért a manuálterápiára, kifelé jövet megkérdezte, mi az a nystagmus. már fel sem tűnik, hogy csípőből tolom a szédüléses izékével járó összes tünet latin nevét. :((

[aktivnapok]

Doctor WHO

végre van új DOCTOR!!!! csakhogy pont az a picsa a főszereplő, akit már a Broadchurchben is utáltam, főleg a hangja miatt. egyáltalán nem vagyok hímsovén, viszont azt kell mondanom, hogy a Doctor csak és kizárólag férfi lehet, sajnálom. Capaldi, Matt Smith és Tennant után legalább olyan erős női karaktert kellett volna szerezniük, mint a vészhelyzetes Alex Kingston, aki a sorozatban River Song. az új évad első részét az előző évad utolsó része után néztük meg tegnap este, és a különbség Capaldi és a csaj között elképesztő, Capaldi az igazi Doctor, imádom. Azt pedig szintén szar húzásnak tartom, hogy Moffat nem ír új részeket a sorozathoz, holott egy kibaszott zseni. 

a legdurvább, hogy a csaj nem tud futni, holott ez minden Doctor lényege, megállás nélkül csak futnak. és szerintem a tekintetéből nem süt a mindentudás, pedig a doktorok a legokosabb, legszuperebb nárcisztikus személyiségzavaros időlordok a világon.

[aktivnapok]

be vagyok szarva a holnapi manuálterápia miatt. a reggelem a szokásos körrel indult, 7-kor keltett az óra, fél 8-ig tornáztam fekve az ágyból, hogy fel tudjak ülni. utána a legós bögrében elkészítettem a probiotikumporomat, amit szednem kell, közben megfőztem megy kancsó kamillateát (e kettő ugye a szédülés mellékhatásaira elég jók mint hasmenés és állandó émelygés). közben csináltam egy adag macikávét, mivel ugye a koffeint egy életre elfelejthetem, de a szokásaimról nem szeretek lemondani. közben felpattintottam a sztrapacskát az ebédhez, M. ezt kérte este, szóval amíg ő reszelte a krumplit, addig sült a bacon, főtt a víz. M. elment reggeliért, mire visszaért nagyjából meg is voltam mindkettőnk ebédjével. Kaja közben bevettem a betagent és a milgamma n-t, és kivételesen nem kísértük el a kutyával M-et a villamosmegállóig, hanem megcsináltam a foteles körbejárós egyensúlygyakorlatokat és a fal mellett sétálósakat is. ez további háromnegyed órát vett el az életemből, de esküszöm, ha ezekre nem találok rá az internetes fórumokban, máig nem tudok járni rendesen. 

[aktivnapok]

most, hogy nyomika vagyok, igyekszem minden nap találni valami jót, pár dolgot, ami örömmel tölt el. a napokban rászoktam az arcmaszkokra, pórustisztítókra, szenes ilyen-olyan arcpakolásokra. igazi szén van benne, írják, de fogalmam sincs, hogy ez tényleg jó-e a testnek. például arannyal teli maszkot is rám akartak sózni, illetve kagylósat meg csigásat, de ezeket az allergiámra való tekintettel mellőztem. egyébként az jutott eszembe, hogy a szédüléses betegséggel élők hogy a picsába tudják megoldani a melót? merthogy én luxuséletet élek és nem járok be, itthonról dolgozom a saját tempóban, ha fáradok lefekszem aludni. munkahelyen hogy lehet megoldani naponta négyszer az egyensúlygyakorlatokat illetve a munkát magát? sehogy szerintem. úgyhogy a beauty-bloggerek szerintem mind szédüléses betegek csak titkolják: így keresnek pénzt, hogy arcpakolásokkal szórakoztatják magukat, néha sminkelnek is.

[aktivnapok]

miután aludtam délután, hiszen ugye a napi 12 -13 óra alvásigény alap a szédüléses nyavalyánál, úgy keltem ki az ágyból, ahogy a gyógymasszőr mondta. kicsit arrogáns és egy fasz, finoman szólva, de ha azt mondja, csináljam a házi feladatot, akkor ugye csinálom - éljen a megfelelési kényszer, végülis pont ez is hozzátett ahhoz, hogy ilyen állapotban vagyok. amúgy a telefonban úgy tűnt, fingja sincs arról, mi a labyrinth torna és hogy micsoda a bppv, de szerinte ezek nem igazán rohamok, mert neki vannak agytumorból lábadozó betegei, akik egy évben 1 órát képesek mozogni, ezért kussoljak a pár másodperc alatt kimeríthető nemrohamaimmal. a felháborodásommal együtt sem tudom azt kívánni neki, hogy élje át, ezt soha senkinek nem lenne szabad megélnie. a legrosszabb, hogy erre nincs gyógyszer se injekció, pedig pofonegyszerű lenne az egész. az internet szerint a szédüléses betegségek 50-80%-a a nyak és a gerinc bántalmai miatt vannak, de én még mindig nem értem, hol ér össze a nyakam izma a belső fülemmel, ami kicsapja a kristályokat az ívjáratokba.

[aktivnapok]

Aktív napok, a lófaszt, közel 3 hónap masszív szédüléses rohamok mellett lehetetlen létezni. Az életminőségemnek lőttek, a szerelmem csoda, hogy még nem lépett le - szex ugye a miniumon van, elviselhetetlen vagyok a hangulatom miatt, mivel SZÉDÜLÖK basszameg. Az, hogy önsajnáltassak most már, tegnap jutott eszembe, amikor a manuálterapeuta által javasolt feladatoknak köszönhetően nem tudtam felállni a földről. Jobbra fordulva olyan erős rohamom lett, hogy felülni se tudtam. M. persze rohant segíteni, fájós háttal guggolt mellettem, és fogta a kezem, amíg én sírógörcsben megpróbáltam felülni. Egy-két órára rá megcsináltuk az epley-manővert, ami soha ennyire nem volt erős, mint tegnap. A vasárnap délután sírógörccsel telt, a férfi szomorúan megjegyezte, hogy inna egy sört a közeli kocsmába, elvégre jó idő van. Kimásztam az utcára, de a székre leülve azonnal rosszul lettem, próbáltam leplezni, de végül hazajöttem sírni. 15-én lesz három hónapja, hogy ilyenek a mindennapjaim. És én még szerencsés vagyok, elvégre már kimondták, hogy a nyakam csinálja, azt kell rendbetenni. Csakhát milyen áron.Tegnap kaptam egy Aktív napok teát, tényleg rég nevettem ekkorát, teli szájjal röhögtünk mindketten, hogy az ismerősünk gondolt rám, hozott nekem teát egy biopiacról, immunerősítőt, és hát szegény ő nem tudta, hogy kábé minden igaz az életemre, csak az aktív napok nem. Legalább nevettem a sírós nap végén.