d e v o n
Keni
blake kathryn
almost home
taylor price
Game of Thrones Daily
No title available
Mike Driver
One Nice Bug Per Day
#extradirty
shark vs the universe
macklin celebrini has autism
Noah Kahan
$LAYYYTER
The Stonewall Inn
official daine visual archive
Kiana Khansmith
2025 on Tumblr: Trends That Defined the Year
pixel skylines
No title available
seen from Singapore
seen from Malaysia
seen from United States
seen from Malaysia
seen from United States
seen from Singapore
seen from United Kingdom
seen from Brazil
seen from United States
seen from United States
seen from Nigeria
seen from Hong Kong SAR China
seen from Germany
seen from Singapore
seen from Canada
seen from Italy
seen from Ireland
seen from United States
seen from United States
seen from Vietnam
@annechansblog
Annyira rosszul vagyok a körülöttem lévő emberektől...
"Barátok",osztálytársak,
iskolatársak, tanárok...Az iskolának köszönhetően, hirtelen annyian lettek, hogy egyszerűen sok, nem tudom kezelni a kialakult helyzeteket, amitől lassan újra be fogok fordulni...
-Hahó! Van itthon valaki?
-Szia Ray! Ilyen korán itt vagy? Gondolom mesélnem kell.
-Telitalálat!
-Jó. Hát. Nagyon sok minden történt az elmúlt időszakban. Mama az utolsókat rúgja, a kutyája megbolondult, én hisztis és ideges vagyok. Elegem van mindenből és mindenkiből, nem látom sehol a kiutat. Meg fogok őrülni, el fogok veszni. A sírás határán vagyok. De kezdjük az elején.
Mama. Ugye cukorbeteg. Volt orvosnál, bekerült Füredre, addig a kutya egyedül volt. Folyton mi jártunk le hozzá. Amíg nem volt suli, addig én járkáltam le hozzá, viszont az utóbbi hetekben senki nem tudott menni, mert már mehettem suliba. Múlt szombaton hazajött, most pénteken mehetett sebészetre, onnan meg bevitték Veszprémbe. Úgy döntöttek, hogy ne legyen gond a kutyával, elaltatják. Mindkettejüket megsirattam, kihevertem, eltemettem. Ha gonosz lesz a következő kijelentésem, ha nem, de túl tettem magam rajtuk, és nem fog megrendíteni semelyikük halála. Ilyen az élet.
💙💛💙💛
Nem tudom. Mostanában, hogy ingerlékenyebb vagyok, zavar, hogy nem tudunk elmenni kirándulni, mert megjött a jó idő, folyton csak egy monoton hétvége példája megy. Jásd fűnyírás, este ivás, másnap reggel ismét fűnyírás, foci. 2 hete folyón azzal nyugaton, hogy majd legközelebb elmegyünk kocsikázni. Minden közbejön, csak nem olyan dolog, ami mindennél fontosabb lenne. Nem tudunk 2 szót normálisan beszélni, hogy ne basszam fel magam, vagy ne sértődjek meg. Az elmúlt hétvégéken sokszor gondoltam arra, hogy nem akarok Jásdra költözni. Rengeteg a kötött szabály, nincs kiskapu semelyiknél. Zavar, hogy nem az "Én házam, az én váram" dolog érvényesül. Nem tudok én sem érvényesülni úgy, ahogy szeretnék. De nem tudok mit tenni. Csak egy gyerek vagyok. Egy hisztis picsa, akinek semmi nem jó. Ez lassan felemészt. Már nem akarok levendulást, nem akarok semmit. Nincs életcélom. Kiégtem. Fel akarom adni. Mindent eldobni, feladni az összes álmom, hogy megfeleljek. Mert csak így lehet. Vagy a boldogság, és utálat, vagy depresszió és szeretet.
Kérlek segíts Ray! Megbolondulok!
Minél több időt töltünk együtt, annál kevesebbet bírok nélküled.
Az érzés, mikor te vagy a fodrászod kísérleti patkánya, mert nem festett még teljesen kékre hajat.
-Csajszi... Csajszi... Itt vagy? -szól egy hang.
-Sziiiia Ray. Mi újság? :)
-Nem sok minden, unatkozok itthon. Holnap megyünk gyakszira?
-Sajnálom, nem lehet. Miért nem hallgattam Rá... Igaza volt.
-Pozitív lett?
*Bólintok*
-Nem hiszem el. Fogadjunk, hogy direkt megvárta, míg hazaérsz. Nem írta meg, hogy mi van, de faszom. Én sem szeretek itthon. Már most fáj a fejem. Anna, mondd, hogy hamar vége lesz, kérlek. Anna... Anna... ANNA!
-Bocsánat. Fáj a fejem, és nehéz koncentrálni. Jelen helyzet szerint már csak 8 nap. 8 KIBASZOTT NAP! Huhh, nyugalom Anna. Minden rendben lesz.
-Ha önmagadat kell nyugtatnod, akkor már baj van. Mondd. Hallgatlak.
-Majd holnap Ray, fáradtak vagyunk mindketten. Jó éjszakát! :)
-Jó éjszakát Hercegnőm! ;)
-Ray... Mit beszéltünk?
-Jól van na... Cakkát! =)
2020. 11. 04.
21:59
- Beszélnünk kell. -szól egy hang.
- Mondd Ray.
- Nem gondolod, hogy szembesíteni kéne a hibáival? Azokkal, amik zavarnak benne?
Biztos szereted még? -kérdezte..
- Hallgass kérlek, aludni akarok. Viszont... Nem hiszem el. Ezt a kapcsolatomat is el akarod baszni? Tényleg jót tenne neked, ha végre megszabadulnék tőle? Meg mindenkitől, aki fontos?
- Egyedül vagy, Te idióta! Bármennyire is harcolsz az állítólagos barátaidért, ők igazából basznak rád, nem vetted észre? Senkivel nem tudod megbeszélni a problémáid, mert félsz. Gyerekes vagy!
- Utállak Ray... Utállak, mert igazad van...
Alszol. Két dal közt hallgatom a szuszogásod. Ahányszor megnyugtat, annyiszor ránt vissza egy dal a mélypontomra. Egy könnycsepp esik az arcodra. Felébredsz. Magadhoz húzol, simogatod az arcom. Nem kérdezel, csak csinálod.
Bassza meg. Túl jól ismersz.
@sutiverzum , főleg a német! 😁
Imádom! ❤️
Annyira imádom, mikor idegesíti az embert egy bizonyos dolog, és máshogy nem lehet megoldani, csak erőszakkal. És én a kellős közepébe csöppentem egy ilyen családnak. Megéri velük élni. Hmm...
Csak egy csók volt... De soha ne feledd:
Neked adtam benne a lelkemet
Gárdonyi Géza
”-Mindig tűnődtem azon, hogy milyen lenne egy történet az én tollamból. Hm. Érdekes az biztos. Szerinted?
-Ugyan már! Ne hidd, hogy bárkit is érdekel.
-Igazad van Ray.
-Rég találkoztunk. Mesélj valamit.
-Mit kéne mondanom? Tudsz mindent. A fejem felett összecsaptak a hullámok. Elfelejtettem, hogy aki a legjobban szeret minden idejét rám fordítja, én meg még viszonozni sem igazán tudtam. Miért? Mert magammal voltam elfoglalva. Azzal, hogy (f)éljek. Elbizonytalanodtam. Minden téren. És még Te is csatlakoztál. Köszönöm szépen Ray. Hiányoztál.”
Nézem a sorozatomat, és azon tűnődöm, hogy vagyok-e elég jó neki?
..., hogy meddig fog ez menni?
Leszek-e elég érett a feladatomhoz?
Ezernyi kérdés, de mind válasz nélkül.
Tudjátok mi a baj azokkal a szülőkkel, akik a kommunizmusban nőttek fel, és a gyereknevelésben is diktatúrát használnak?
Mindig találnak valamit, amivel sakkban tudnak tartani...
Mi a legszomorúbb az egészben?
Hogy egy 🔞-as vén fasz vagyok. Akinek állítólag szabad akarata van, azt csinál, amit akar.
Na, ezt a jelzőt sem hallottam még. Elkényeztetett. Hmm. Ha tudnák mi megy a fejemben. Nekem végem lenne...
”Vajon meddig fog ez menni?
Valaki mondja meg neki, hogy nem megy. Én nem tudom megtenni. Ő azt mondta, hogy nekem kell megtenni. Nem merem. Beszari vagyok. A jövő...
-Áh, dehogy. Te vagy a szar, nem a jövő a hibás.
-Hmm... Igaz. Szar vagyok. Semmire sem jó. Szerintetek meddig fog elviselni, majd eldobni, mert nem voltam elég jó?
-Semeddig. -kiabálta Ray.
Majd sarkon fordultam, és neki a vakvilágnak.”
“Az, hogy a fájdalom jön, majd elvonul, csak látszat. Valójában olyan, mint a cölöp: néha kilátszik, néha elfedi a víz, de mindig jelen van.”
— Stephen King (Tortúra)
“Kisfiú: te egy angyal vagy? Lány: micsoda? Kisfiú: Anyukám azt mondta, hogy akiknek a kezén hegek vannak, azok angyalok Lány: nem vagyok angyal.. Kisfiú: De igen, persze hogy az vagy. Anyu azt mondta, hogy csak az angyalok bántják magukat, mert nem szeretik a földön az életet. A világ tönkre teszi őket, ezért próbálnak haza menni, vissza a mennyországba. Az angyalok túl érzékenyek, hogy elviseljék a saját fájdalmaikat és másokét. Lány: tudod, az anyukádnak igaza van.. Kisfiú: köszönöm. Ő is egy angyal, csak ő már hazament…”
—
