A film kezdetén egy olyan világba csöppenünk bele, ahol szinte a sivár közegben egy- egy újra fellendülésre váró „kis” társadalommal él. A háború végeztével egy rendszert hoztak létre, melynek lényege a hova tartozáson alapul. Ki milyennek születet, ki kinek érzi magát?! Ezek a kérdések merülhetnek fel a film kapcsán. Ám de a korhatárt betöltő fiatalok egy teszt segítségével döntik el hova tartoznak. Az 5 kaszt olyan személyiségeket, tulajdonságokat vonultat fel, mint bátrak, jótékonyak (önfeláldozók csoportja), őszinték, kedvesek (barátságosak csoportja) és az okosak (műveltek csoportja) fogalomköre. Minden rendszer a maga szabályai alapján működik. A Műveltek csoportjának vezetője még is megkérdőjelezi a „jól működést”, létre hoz egy olyan szert, ami a tudat alatt hat, befolyásolva mindenkit, ezzel próbál irányítani. Erre rájön a főhős és „megmenti a világot”, majd onnan megszökve szerelmével boldog véget adva a filmnek. Ez mind szép és jó, de mi ebben a ráció?!
Véleményem szerint nincs ilyen az életben, hogy tesztekkel eldöntsük, hogy kinek milyen az önarcképe. A stílus, a formalitás, a személyigés, a tulajdonságok, a testiség mind velük született, örökölt vagy kialakult dolgok sokasága. Ám bár rá lehet kényszeríteni az embert, hogy tartozzon valahova?! Nem, esetleg saját döntésére jöhet létre. A film arra utal, hogy bárkit lehet irányítani, robotként használni, kivéve azokat, akik nem a sablon mintára működve elfogadják a társadalom minden báját és fintorát. Az elvárások hálójában beskatulyázva élnek. A két fiatal akiket „elfajzottnak” nevez a film írója, meglátják magukban az „én” személyét, a saját belsőjüket. A hallucinációkkal vájnak bele a képzelet mély tengerébe, ahol a félelmük 4 fajtájával ismerkednek meg. A pánik a vészhelyzet szubjektív megélésével, átélésével úgy fokozódik, hogy a helyzetből menekülni kényszerülnek. Ám de nem illanhatnak el csak úgy, minden kasztnak megfelelően kell reagálni a feszéjezettségre. Aki a séma szerint működik, annak ösztönből jönnek a cselekedetek. Viszont aki elkorcsosult, negatív szorongó félelemmel vágja át a rendszer vezetőit. A mozgókép rengeteg pszichológiai elemet tár fel. A néző a viselkedés, érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezet, képzelet, gondolkodás, motiváció, érzelmek, harag, agresszió és még sokáig sorolhatnám, menyi mindennel találkozik. A motiváció ereje a legerősebb, mellette megjelenik a szenvedély az indulat és a bánat érzése is. Gyakran az érzelmi kontrol is hiányzik. Erős, tartós, emóciós szintek hatalmába kerítik a szereplőt, de döntésekor még is a szívére hallgat. Félelmeinek legyőzését ésszerűen, gondolkodással oldja meg. Szerettei megmentésekor viszont nem tartja vissza semmilyen erő, hirtelen, viharosan kitörve, intenzív érzelmekkel tör előre. A film címe talán arra utal, hogy Tris nevű főszereplőnk, beleszeret a rosszfiúba, aki „Beavatva” bepillantást enged neki 4 félelméhez, evvel gyakorolva, az ő rettegését eljátszani.
Mindent összevetve a pszichológia rengeteg fogalma ott motoszkál a zseniális filmalakításban, talán ez tükrözi azt, hogy mindenki a maga módján él szabályok, elvárások, szabad akarat alapján. Így alátámasztva, hogy létünk elengedhetetlen, fontos eleme az „én” tudat az ön arckép saját megformálása.
jbbartram-illu
gummygunk
snowghoul
janainaart
izzy806
pixelskylines
kianamaiart
blakekathryn