A film kezdetén egy olyan világba csöppenünk bele, ahol szinte a sivár közegben egy- egy újra fellendülésre váró „kis” társadalommal él. A háború végeztével egy rendszert hoztak létre, melynek lényege a hova tartozáson alapul. Ki milyennek születet, ki kinek érzi magát?! Ezek a kérdések merülhetnek fel a film kapcsán. Ám de a korhatárt betöltő fiatalok egy teszt segítségével döntik el hova tartoznak. Az 5 kaszt olyan személyiségeket, tulajdonságokat vonultat fel, mint bátrak, jótékonyak (önfeláldozók csoportja), őszinték, kedvesek (barátságosak csoportja) és az okosak (műveltek csoportja) fogalomköre. Minden rendszer a maga szabályai alapján működik. A Műveltek csoportjának vezetője még is megkérdőjelezi a „jól működést”, létre hoz egy olyan szert, ami a tudat alatt hat, befolyásolva mindenkit, ezzel próbál irányítani. Erre rájön a főhős és „megmenti a világot”, majd onnan megszökve szerelmével boldog véget adva a filmnek. Ez mind szép és jó, de mi ebben a ráció?!
Véleményem szerint nincs ilyen az életben, hogy tesztekkel eldöntsük, hogy kinek milyen az önarcképe. A stílus, a formalitás, a személyigés, a tulajdonságok, a testiség mind velük született, örökölt vagy kialakult dolgok sokasága. Ám bár rá lehet kényszeríteni az embert, hogy tartozzon valahova?! Nem, esetleg saját döntésére jöhet létre. A film arra utal, hogy bárkit lehet irányítani, robotként használni, kivéve azokat, akik nem a sablon mintára működve elfogadják a társadalom minden báját és fintorát. Az elvárások hálójában beskatulyázva élnek. A két fiatal akiket „elfajzottnak” nevez a film írója, meglátják magukban az „én” személyét, a saját belsőjüket. A hallucinációkkal vájnak bele a képzelet mély tengerébe, ahol a félelmük 4 fajtájával ismerkednek meg. A pánik a vészhelyzet szubjektív megélésével, átélésével úgy fokozódik, hogy a helyzetből menekülni kényszerülnek. Ám de nem illanhatnak el csak úgy, minden kasztnak megfelelően kell reagálni a feszéjezettségre. Aki a séma szerint működik, annak ösztönből jönnek a cselekedetek. Viszont aki elkorcsosult, negatív szorongó félelemmel vágja át a rendszer vezetőit. A mozgókép rengeteg pszichológiai elemet tár fel. A néző a viselkedés, érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezet, képzelet, gondolkodás, motiváció, érzelmek, harag, agresszió és még sokáig sorolhatnám, menyi mindennel találkozik. A motiváció ereje a legerősebb, mellette megjelenik a szenvedély az indulat és a bánat érzése is. Gyakran az érzelmi kontrol is hiányzik. Erős, tartós, emóciós szintek hatalmába kerítik a szereplőt, de döntésekor még is a szívére hallgat. Félelmeinek legyőzését ésszerűen, gondolkodással oldja meg. Szerettei megmentésekor viszont nem tartja vissza semmilyen erő, hirtelen, viharosan kitörve, intenzív érzelmekkel tör előre. A film címe talán arra utal, hogy Tris nevű főszereplőnk, beleszeret a rosszfiúba, aki „Beavatva” bepillantást enged neki 4 félelméhez, evvel gyakorolva, az ő rettegését eljátszani.
Mindent összevetve a pszichológia rengeteg fogalma ott motoszkál a zseniális filmalakításban, talán ez tükrözi azt, hogy mindenki a maga módján él szabályok, elvárások, szabad akarat alapján. Így alátámasztva, hogy létünk elengedhetetlen, fontos eleme az „én” tudat az ön arckép saját megformálása.
amandla
stormborns
tangentwithtanner
germansingergirl
andulkaphoto
romaincrisis
origamiaround
2087
gamechangershow