TE.
A pénztárnál álltál és a barackos nesteamat fizetted ki éppen,mikor rájöttem,hogy szeretlek.
Emlékszem, ameddig az eladó eltette a pénzt te hátrafordultál és rámmosolyogtál és csak annyit mondtál kedvesen:
“Tudod nem mindig leszek ott veled!”
Viccnek szántad és én nem is vettem komolyan.
Teltek az évek és TE azt mondtad:”Szeretlek,kérlek próbáljuk meg együtt!” Nem mertem elárulni neked, hogy én már 5 éve titokban szeretlek, de amint TE is kimondtad elbizonytalanodtam.Nem a szeretetemben irántad, hanem a helyzet iránt, hogy egyeltalán ilyen csoda létezhet e és nem valami eszelős tréfát találtál ki.
Persze TE azt mondtad döntésképtelen vagyok,éretlen.Dühös voltál rám, mert hirtelen nem tudtam eldönteni, hogy mit akarok…Még azon az estén összejöttél a legjobb barátnőmmel.
TE azt mondtad reggel,hogy semmi közöm hozzá mit csinálsz,hiszen nem vagyok a barátnőd.Azt mondtad jobb volna ha egy ideig nem találkoznánk.Hát hazamentem arra várva ,hogy mire hazaérek ,küldesz nekem legalább egy SMS-t, hogy beszéljük meg.
TE nem hogy egyet nem küldtél, 3 évig nem is küldtél semmiféle SMS-t. Azután TE rámírtál és kérted,hogy találkozzunk.Nem akartam belemenni, de azt mondtad hiányzom neked és látni szeretnél.Deákon a “boltunkhoz” beszéltük meg a talit.Mikor odaértem nem voltál ott.TE sosem szoktál késni,így rád írtam.
Azt írtad nem tudsz jönni, mert esik az eső és nem szeretnél megfázni.Hát hazamentem.Ismét nem beszéltünk.
TE a szülinapom előtt két nappal írtál rám ismét és elmesélted,hogy milyen szép barátnőd lett, de TE azt is írtad, hogy mennyire hiányzik neked a barátságom.Kérted, hogy találkozzunk annál a bizonyos boltnál.Ismét belementem.
Most eljöttél, de bárcsak ne jöttél volna, ugyanis rájöttem miközben az új barátnődről meséltél és a nyári kalandjaidról, melyekből igenis kizártál engem ,hogy megváltoztál…Nem kérdezted velem mi van vagy mit csinálok mostanában pedig nagyon hosszú ideje nem is láttál.Hazamentem.Megint nem beszéltünk.
TE nem írtál,én sem írtam.
A szülinapodon felköszöntöttelek, megköszönted majd végre megkérdezted,hogy hogy vagyok.Boldog voltam és leírtam neked mindent.De TE meg se nézted azóta sem.
Akkor eszembe jutott amit évekkel ezelőtt mondtál, hogy nem leszel mindig velem.Azt hittem ugratni próbálsz akkor de ma már rájöttem,TE sosem vicceltél velem.
Tegnap elmentem a boltunkba és vettem egy barackos nesteat újra.Találkoztunk.Nevettél rajtam,hogy semmit sem változtam és kivetted a barackos nesteam a kezemből és kifizetted.Ameddig a pénztáros az aprót számolta TE kísértetiesen hasonlóan, mint régen hátrafordultál mosolyogva és csak annyit kérdeztél:
“Holnap nem akarsz valamit csinálni velem?”
Azt mondtam persze szivesen.TE megöleltél és elköszöntünk.
És TE megint, azóta sem írtál.
